Instagram – „Egy kép többet mond ezer szónál”

Míg az elmúlt évek folyamán a Facebook digitális környezetében élte mindennapjait az Y generáció, addig a Z generáció megtanult szavak nélkül beszélni az Instagramon. Azt, hogy ez jó-e, nem szeretnénk megítélni, de abban biztosak lehetünk, hogy megvannak a maga veszélyei.

A képen egy mobiltelefon látható.


Az alapok: Mi is az Instagram? 

Az Instagram egy olyan közösségi hálózat, amely fényképek és rövid videók okostelefonon történő megosztásán alapul. A fényképeket, videókat különböző művészi effektekkel, szűrőkkel láthatjuk el, feliratozhatjuk, sőt a készítés helyét is megadhatjuk a megosztás előtt. 

A közzététel mehet az Instagramon belül és azon kívül több különböző közösségi hálózatban (Facebook, Twitter, Flickr, Tumblr, Posterous, Foursquare) és e-mailben is. A felhasználók az Instagramon belül tudják követni egymást, kinyilváníthatják tetszésüket, illetve kommentálhatják a feltöltött képeket vagy videókat.

Képeket csak mobiltelefonról lehet feltölteni, viszont 2012 novemberétől minden Instagram felhasználó elérheti saját profilját webes felületről is, ahol a feltöltésen kívül minden művelet végrehajtható: be- és kikövethetünk embereket, lájkolhatunk és kommentelhetünk is. 

A vizuális kommunikáció előnyei és hátrányai

A vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél gyorsabban közvetíti  az élményt, segítségével az ember tárgyi formába öntheti tapasztalatait. A kommunikáció ezen módja mindenki számára értelmezhető, legyen szó művelt vagy írástudatlan emberről, sőt még a nyelvi korlátok sem szabhatnak gátat a megértésnek. 

Viszont a képi kommunikáció nem csak előnyökkel jár, főleg, ha nem megfelelő fotókat posztolunk a kevésbé biztonságos csatornákon. Sajnos az Instagram is ebbe a kategóriába tartozik, mivel nem tesz eleget a felhasználók fényképeinek illetéktelen felhasználása ellen, és gyakori problémaként merül fel, hogy olyan módon és helyen bukkanunk rá képeinkre, ahol a legkevésbé sem számítottunk rá. 

Mivel az alkalmazás lehetővé teszi, hogy bárkit engedély nélkül kövessünk, könnyen hozzá is férhetünk a megosztott adatokhoz. A kevésbé kompromittáló képek is okozhatnak kellemetlenséget, ha rossz kezekbe kerülnek, a „durvább” képekről nem is beszélve, amelyek lehetőséget kínálnak rosszakaróinknak, vagy az esetleges „poén-gyárosoknak” egy-egy mém elkészítéséhez. 

Bár vannak olyan esetek is, amelyek az emberi méltóság sérelméig nem hatolnak, viszont a kép készítője igazságtalan helyzetbe keveredhet. Egy ilyen eset volt Tuana Aziz története is 2011-ben, amikor egy általa megosztott fotót egy pólón fedezett fel a Mango üzlet honlapján. Miután Aziz panaszt tett, a Mango eltávolította a termékek közül a pólót, de addigra a férfi már dokumentálta az esetet, és megosztotta követőivel. 

A tizenévesek Instagram használata

Az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria közel 600 megkérdezett válaszán alapuló online kutatásából kiderül, hogy a 18 év alatti korosztály nagyobb arányban van jelen az Instagramon, több profilt követ, gyakrabban posztol és néz rá az alkalmazásra, mint az ennél idősebbek. A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így. A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at. 

A fiatalabbak nagyobb számban követnek barátokat, ismerősöket, hírességeket, bloggereket, vloggereket, és jelentős számban humoros és idézeteket megosztó profilokat. Emellett ugyancsak népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, valamint az IT és gamer tartalmat megosztók is. 

A fotók kedvelését és megosztását figyelembe véve még mindig a szelfik és a barátokkal készült közös képek a leggyakoribbak, de találkozhatunk város- és tájképek lájkolásával is. A 18 év feletti felhasználók esetében a város- és tájképek mellett a természetfotók is kedveltek, és előszeretettel osztanak meg családi fényképeket, valamint nagyobb figyelmet fordítanak a gasztronómiai képekre is. 

A középiskolások kétharmada csupán néhány percet tölt posztolás előtt a képek szerkesztésével, 13 százalékuk majdnem fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is ráfordít a kép tökéletesítésére. Az idősebb korosztálynál kevésbé fontos az utómunka, többnyire néhány perc után élesíti is a képet. Az Instagram filterek használata viszont a 18 év feletti generációra jellemző, a fiatalabbak egynegyede egyáltalán nem is alkalmazza őket. 

A felmérésből kiderül az is, hogy a 18 év alattiak körében az Instagram leginkább a lányokat vonzza, csupán 5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknál közel 14 százaléka maradt eddig ki a felhasználók sorából. A lányok nemcsak nagyobb arányban vannak jelen, hanem aktivitásuk is sokkal gyakoribb, több képet osztanak meg, és sűrűben figyelik rajta az eseményeket. Az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak másokat követ. 

Ezek a tények… De mi lehet a probléma? 

A fent ismertetett kutatási eredményekből is láthatjuk, hogy a fiatalabb korosztály felhasználói szokásai nagyban eltérnek az idősebbekétől. Ez érthető is, hiszen a fogyasztói szokások is átalakultak, a Z generáció fő kommunikációs csatornája a social media lett, ahol a szavak helyett mindinkább a képek beszélnek. 

A fő problémaforrás a nem megfelelő Instagram használat és a veszélyben lévő személyiségi jogok. Mindez éppen az alkalmazás „szabadságának” köszönhető: bárkit követhetünk engedély nélkül, bárkinek hozzáférhetünk a képeihez – és ezáltal ők is a miénkhez. A már felhasznált és „átmontázsolt” képek terjesztése által ért sérelmek nem tűnnek el maradéktalanul. Ez (talán) elkerülhető, ha tudatos felhasználóvá válunk, hiszen abban biztosak lehetünk, hogy az Instagram nem hívja fel megfelelően a figyelmünket a fennálló veszélyekre.