„itt még a pókok is meséket szőnek” - Mesemúzeumi kalauz

A mese nem csak szórakoztat, tanít és kíváncsivá tesz, hanem enyhíti az emberekben fellépő szorongásokat és félelmeket. A mesék világa a való életre készíti fel a gyermekeket és legfontosabb emberi értékeinket hangsúlyozza. A Mesemúzeum és elhivatott munkatársai ezekre a jelenségekre hívják fel a családok figyelmét. 

A képen a Mesemúzeum cégére látható.


2012. október 2-án nyitotta meg kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely. Az intézmény fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum, fő támogatója a Budavári Önkormányzat. A múzeumi befogadótér egyrészt a gyerekek által megvalósított és a számukra létrehozott színházi- és bábelőadásoknak, árnyjátékoknak, vetítéseknek a színtere, valamint itt kerülnek megszervezésre a drámapedagógiai és a kreatív műhelyfoglalkozások is, amelyek során a mesék vizuális feldolgozása kerül a középpontba. A „Magyar tündérmese világa” címet viselő állandó kiállításban mesebeli utat járhat végig a látogató: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat el az áhított felekirályságig. 

A múzeum minden egyes szegletében mesére bukkanhatnak a látogatók! 

A kapualjban a régi porolóról egy különleges, izgalmas programokat és olvasnivalókat rejtő varázsszőnyeg lóg. Rajzok, képek és tárgyak segítik, hogy megismerhessük az épület történelmét. Az udvaron található kút – amelyben lehet, hogy éppen az élet vize csörgedezik – alkalmas lehet arra, hogy az udvar közepén álló, az ég felé kapaszkodó fát meglocsolják az arra járók. A sűrű erdő is rengeteg veszélyt rejteget, hogy átkelhessenek rajta a bátor ifjak, kitartásra és kalandvágyra lesz szükségük, de ha veszik az akadályokat, eljuthatnak a királyi trónig. A mosdókban sem mindennapi jelenségekre bukkanhatnak a látogatók, hisz a varázstükörből Nyakigláb, Csupaháj vagy Málészáj tekint vissza rájuk. A Műhelyben meseírókat bemutató falitékák, számos mesekönyv, mesehallgató-kuckó várja a gyerekeket, de kipróbálhatják magukat a színpadon, vagy akár elkészíthetik saját mesefilmjüket is. 
 

A képen filckoronát viselő gyerekek láthatók.

A Mesemúzeum nem csak szórakoztat, hanem valódi küldetéssel is rendelkezik 

Honlapjukon az alábbi küldetésnyilatkozatot fogalmazták meg: 

„Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a korai évektől (3–4 éves kortól) ismeretekkel előkészítsük, és érzelmileg megalapozzuk az olvasástanulást, és az irodalom befogadását, hatéves kortól fejlesszük a nyelvi tudatosságot, a beszéd- és szövegértést, az ehhez szükséges készségeket, élményt adjunk, s elkötelezzük a látogatókat a klasszikus és kortárs gyermekirodalom alkotásai mellett.

A Mesemúzeum kiállításai és a hozzá kapcsolódó drámapedagógiai és művészeti foglalkozások amellett, hogy bővítik a résztvevő gyerekek ismereteit, a tartalmi és a módszertani sajátosságok miatt jelentős eredményeket hozhatnak az iskolai nevelés által kevésbé érintett területeken: az erkölcsi és az érzelmi nevelés tekintetében.”

Az aktuális múzeumpedagógiai lehetőségek

Helmich Katalint, a Mesemúzeum és Meseműhely szakmai vezetőjét arról kérdeztük, hogy milyen múzeumpedagógiai lehetőségeket nyújthat a kiállítóhely a gyermekek számára. 

„A Mesemúzeum és Meseműhely foglalkozásai elsősorban történetírással, meséléssel, illetve a történetek és szereplők vizuális megjelenítésével fejlesztik a gyermekek kreativitását és képzelőerejét. A drámapedagógiai elemeket tartalmazó foglalkozások és az együttműködést igénylő feladatok révén javulhat kommunikációs képességük, egymás iránti toleranciájuk, a történetek hallgatásával, írásával, mesélésével pedig fejlődik nyelvi kifejezőkészségük. Az összetett és sokrétegű feladatok igénybe veszik és fejlesztik problémamegoldó képességüket. Mivel a mesékben gyakran saját problémáikra is választ találhatnak, a múzeumi foglalkozásaink fejlesztik a gyerekek önismeretét, a támogató közegben megvalósuló próbateljesítések (feladatmegoldások, szereplések) pedig növelik önbizalmukat.

A különböző kultúrák meséinek, történeteinek megismerése, feldolgozása növeli az eltérő kultúrák, életmódok, világnézetek és életkorok iránti toleranciájukat.”

A múzeumba látogatók különböző mesebeli történeteken keresztül ismerhetik meg a kiállítás tartalmát, ezáltal saját képességeiket, és a bennük rejlő „hősöket”. Helmich Katalin a múzeumpedagógiai foglalkozások felépítését a következőképpen mutatta be: 

„A Mesehősök hét próbája könnyen módosítható a jelentkező gyerekek korosztályos jellemzőiből adódó igények és képességek szerint. A gyerekek által ismert meseszereplők képzeletbeli felvonultatása után számba vesszük a hősök tulajdonságait. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy sikerrel járjanak? A tulajdonsággyűjtés után önreflexióra késztetjük őket, mindenkinek ki kell választani egy olyan tulajdonságot, amelyről úgy érzi, hogy a legnagyobb szüksége lesz a mesemúzeumos hét próba teljesítése közben.  (Ezek a próbatételek csoportos feladatmegoldó és ügyességi gyakorlatokra épülnek, és nem azonosak a kiállításon végig vonuló próbasorral.) 

A képen gyerekek egy óriási dobókockával játszanak.
 

Az Óriástársas című foglalkozásunkon az osztályt három csapatra bontjuk és egy óriás dobókocka segítségével játszunk végig egy társasjátékot, melynek színtere a múzeum legnagyobb terme, a műhely. A játék során a csapatmunkákon kívül a gyerekek felváltva játsszák a bábu szerepét is. Az egyes gyakorlati és elméleti részfeladatok mind a népmesékhez kötődnek. 

A ház titkai című foglalkozásunk a múzeum helyszínéül szolgáló épület és valamikori lakóinak történetét dolgozza fel. A gyerekek csoportokban, a házhoz kapcsolódó tárgyakon, a ház meséjén keresztül ismerkednek meg a ház történetével, majd a műhely színpadán adnak elő rögtönzött jelenetet a régi lakók elképzelt életéből.”

A programok tematikáját látva úgy gondolhatjuk, hogy a múzeum leginkább a csoportok számára nyújt élményt. Helmich Katalin viszont beszélgetésünk során kiemelte: 

„Noha a látogatók zömét csoportok alkotják, a kiállítás felépítése, illetve a múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet segíti az egyéni látogatókat (szülőket és gyerekeket), hogy a felkínált helyzeteket saját élményként átélhessék és a mesékkel kapcsolatos ismereteiket bővítsék és árnyalják. Az egyéni látogatók zöme a családi hétvégékre érkezik. Minden szombaton, de sokszor vasárnapokon is külön programokkal várjuk a látogatókat. A kiállítás meseútjának bejárása mellett író-olvasó találkozókon, dramatikus játékokon, zenés alkotóműhelyen vagy interaktív családi drámafoglalkozásokon vehetnek részt a látogatók.

Kitűzött céljainkkal összhangban fontos feladatunknak tartjuk, hogy pedagógusok, illetve a szakmájukban érintettek számára felnőttképzési programokat szervezzünk.” 

Múzeumok Éjszakája 

A Mesemúzeum és Meseműhely idén is részt vesz a június 23-án megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakáján. 

A programok délután négy órától egészen este tíz óráig lesznek látogathatók. Az első 100 karszalag mellé az érdeklődők mesemúzeumos kitűzőt is kapnak ajándékba. A fesztivál ideje alatt folyamatosan részt lehet venni a Mesebeli hét próbán kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 

A programsorozat alatt lehetőség nyílik, hogy a látogatók meghallgassák Mórocz Adrienn közreműködésében a Boribon muzsikál családi koncertet. A kedves dalok szövegét a népszerű Kockásfülű nyúl megihletője, és a Boribon mesekönyv-sorozat alkotója, Marék Veronika írta, zenéjüket Tallér Zsófia zeneszerző szerezte. 

A koncertet követi az „Évgyűrű rajzok” elnevezésű képzőművészeti műhely, ahol a fák korát határozhatják meg az ide látogatók az évgyűrűk segítségével. 

A délután folyamán egy rendhagyó családi kirándulásra, a tabáni parkba invitálja a látogatókat a Kompánia Színházi Társulat, ahol a kalandpálya különböző állomásain Grimm-mesékhez kapcsolódó színházi jelenetek bontakoznak ki, melyek továbbgondolásában bárki részt vehet. 

Este a Rutkai Bori Banda zenéjébe csobbanhatnak bele a gyerekek, ahol valóságos mese-diszkó kerekedhet ki a Sárkányjárgány és a Pizsamátor lemezek legnagyobb slágereiből. 

A részletes programot a http://www.mesemuzeum.hu/muzeumok-ejszakaja-4 oldalon tekinthetik meg. 

Forrás: www.mesemuzeum.hu 

A képeket köszönjük a Mesemúzeumnak!