Játékos oktatás – 5 népi játék az oktatásban

Nemcsak a gyerekek, a felnőttek is hatékonyabban szerzik meg a tudást játék közben. Jelen cikkünkben a népi játékok oktató erejét mutatjuk be.

A képen ugróiskoláznak.


A népi játékok pedagógiai lehetőségei

A népi játékok a gyermekek életében az élményszerzésen túl tanulási lehetőséget is biztosítanak. A közösségben zajló, csoportos játékok alkalmat nyújtanak arra, hogy tetteikre visszajelzéseket kapjanak és adjanak, s ez a szocializációban fontos szerepet kap.  

A játékok a mozgás mellett az irodalmi-, a zenei- és a művészi-kvalitásokat is nagyszerűen fejlesztik. A mondókák, a találós kérdések és a népmesék jól alkalmazhatók szókincsbővítésre, kommunikáció-fejlesztésre. A népdalok, mondókák, énekes népi játékok és a tánc egyaránt támogatja a ritmusérzék kialakulását. A művészeti és esztétikai érzék kialakulását leginkább használati- és dísztárgyak készítése indukálja. A népi játékok mindemellett – bár kisebb számban, – de beépíthetők a matematika, környezet- és egészségtan tantárgyak tematikájába is. 

A népi játékok legnagyobb erénye, hogy az életre készíti fel a gyermekeket, segít megismerniük a világot. Nem csupán motorikusan, hanem morálisan is fejleszti személyiségüket. 

1. Csalogató

A játék menete: A csalogató alapvetően az alsó tagozatosok számára lehet érdekes, esetleg még az 5-6. évfolyamban alkalmazható. A tanulókat két csoportba osztjuk. A csapatok egy meghatározott vagy megrajzolt vonal mögé állnak fel egymással szemben, ennek a távolságnak minimum 10 méternek kell lennie. Sorsolással, valamint pénzfeldobással eldönthetjük, hogy melyik csapat kezdjen. A kezdő csapat egyik tagja átfut az ellenfél oldalára, ahol minden játékos az egyik kezét csípőmagasságba emelve, tenyerét felfelé fordítva tartja, a másikat a feje fölé, érintésre készen helyezi el. A csalogató a sor előtt lassú futással halad, és egy általa választott pillanatban belecsap valamelyik játékos nyitott tenyerébe, és ezután megpróbál visszatérni a saját helyére. A megérintett játékosnak az a feladata, hogy megfogja a csalogatót, mielőtt az visszatérne saját csapatához. Amennyiben ez sikerül, a menekülő játékosnak az ellenfélhez kell csatlakoznia, viszont ha sikerül visszaérnie a menekülőnek, akkor az ő foglya lesz az üldöző. Az a csapat nyer, amelyiknek meghatározott idő alatt több foglyot sikerül gyűjtenie, vagy az a csapat, amelyik az összes ellenfelét foglyul ejtette. 

Fontos szabályok: Az a játékos, aki a csalogató ütése elől elhúzza a tenyerét, elsőként figyelmeztetést kap, majd a következő alkalommal automatikusan fogollyá válik. A csalogatónak joga van cselezgetni, színlelni az érintést. A csapatoknak felváltva kell a csalogatókat kiküldeni. Aki fogollyá válik, az csak az őt rabul ejtő mögé állhat be, viszont ha az előtte állót elkapják, akkor ő is „felszabadul”, vagyis aktív játékos lesz újra. Ha a terület engedi, akkor több csalogatót is ki lehet küldeni egyszerre, de ebben az esetben fokozottan ügyelni kell a balesetveszélyre. 

A játék rejtett tartalmai: A középpontban a felelősségteljes döntés gyakorlása áll. Ebben az esetben nincs dallam, amely rávezeti a gyereket, hogy kit kellene választani, hanem önállóan hozza meg döntését. És éppen ezért számos kérdés felmerülhet a csalogatóban: Fiút vagy lányt? Barátot vagy ellenséget? Olyat, aki legyőz? Vagy inkább olyat, akit én győzök le? Esetleg olyat, aki méltó ellenfél lesz? Az ilyen típusú játékok tehát lehetőséget adnak arra, hogy a következmények többszöri átélésével fejlesszék a tudatos döntéshozást. Fontos, hogy a diákok szembesüljenek azzal, hogy választásaiknak többféle hozadéka is lehet. Érdemes kiemelni azt is, hogy a játék közben gyorsan kell reagálni, s ezáltal a koncentrációs képesség is fejlődik. 

2. Ugróiskola

A különböző ugróiskolás játékoknak több 100 évre visszanyúló hagyományai vannak, s éppen ezért több tucat változata ismeretes; cikkünkben azonban csak a hagyományos játék leírását közöljük. 

A játék menete: Az ugróiskolát a földre rajzoljuk krétával (korábban egy-egy tégladarab is jó szolgálatot tett ez ügyben). Fontos, hogy a négyzetek legalább 40-50 cm nagyságúak legyenek. A klasszikus ugróiskola nyolc négyzetből tevődik össze: három összefüggő négyzet egy sorban, majd két négyzet egymás mellé, ismételten egy szimpla négyzet, s a végére ismét egy páros négyzet. Kezdésként az első játékos egy követ (vagy babzsákot) dob az első négyzetbe, majd végigugrálja a pályát, a szimpla négyzetbe egy lábbal, a dupla négyzetbe két lábbal kell ugrania. A végén megfordul, majd visszaugrál, felveszi a követ/babzsákot, és újra dob, de most már a második négyzetbe. Ismételten az előző metódus szerint halad végig az ugróiskolán, és ez addig tart, amíg a dobóeszköz bele nem kerül minden négyzetbe. Aki teljesítette mind a nyolc feladatot, az az ugróiskolának háttal állva dob, s ha beletalál valamelyik négyzetbe, akkor az az ő „háza” lesz, és senki nem léphet bele ezután. Az lesz a győztes, akinek a legtöbb „háza” lesz a játék végén. 

Fontos szabályok: Hibának számít, ha nem sikerül a négyzetbe dobnunk a követ, vagy ha a vonalra esik. A gyerekek egymás után játszanak, így ha valaki hibázik, akkor a soron következő dobhat. Ha újra az a gyerek következik, aki az előző körben hibázott, az onnan folytatja a játékot, ahol korábban abbahagyta. 

A játék rejtett tartalmai: Az ugrálás nagyon fontos, hiszen a szabad játéktevékenységben ez az egyetlen mozgásfajta, amelyet minden gyermek nagyjából ugyanúgy végez (és ugyanannyira szeret). A játéknak sokféle változata megszületett már, de bízzunk nyugodtan a gyerekekben, s hagyjuk, hogy újabbakat alkossanak, hiszen ezáltal fejlődik kreativitásuk, s önálló gondolkodásra sarkallja őket. Az ugrálás jó hatással van a szem-láb koordinációra, az egyensúlyérzékre, a testi képességekre, és a térirányok érzékelésére egyaránt. A játék emellett javítja a memóriát és az ügyességet is. 

3. Kecske ment a kis kertbe…

A játék szövege és menete: 

„Kecske ment a kis kertbe,
A káposztát megette.
Siess kecske, ugorj ki!
Jön a gazda megfogni! 
- Kecskemecske! Mit keresel az én kis kertemben?
- Káposztát ennék, ha volna.
- Kapáltad-e?
- Épp most kapálom!
- Öntözted-e?
- Épp most öntözöm!
- Gyomláltad-e?
- Épp most gyomlálom.
- Kecskemecske! Nem félsz, hogy elkaplak?
- Nem félek, nem bíz én, mert itt is luk, ott is luk, én meg azon kibújok!”

A játék egy négysoros verssel kezdődik, amelyre kézfogással körbe-körbe haladunk, bent áll a kecske, kint áll a gazda. A dallam végén megáll a kör, befelé fordul, s megkezdődik a gazda és a kecske között a párbeszéd. A körben állók kaput képezve felemelik a karjukat. Ezeken a kapukon keresztül próbál a kecske elmenekülni a gazda elől. A játék addig tart, amíg el nem kapja a gazda a kecskét. 

A játék rejtett tartalmai: Bár alapvetően a mozgásos játékok közé sorolható, viszont több fejlesztő elem is kiemelhető belőle. Legjelentősebb a két főszereplő közötti kommunikáció. A gazda és a kecske két különböző karaktert személyesít meg, s éppen ezért egy-egy szituáció begyakorlására jól alkalmazható. Mivel témáját tekintve a termelői folyamatokat és a táplálkozási lánc egy mozzanatát ismerteti a kiskerti gazdálkodáson keresztül, így a játék a környezetismereti nevelés tematikájába is beépíthető. 

4. Bigézés

A játék menete: A bigézés korábban egész Magyarország területén ismert és kedvelt volt, hiszen a szabadban tudták játszani a gyerekek. Először is szükségünk lesz egy 10-15 cm hosszú, 2-3 cm átmérőjű mindkét végén kihegyezett keményfa pecekre (bige), illetve egy 60-70 cm hosszú fahusángra (bigeütő). A játék legegyszerűbb változatában a földre helyezik a bigéket, és megpróbálják a hegyét úgy megütni, hogy az a magasba repüljön. Ha felrepült, akkor a játékos tovább tudja ütni a bigét. Ezt a mozdulatsorozatot háromszor megismételi, majd ezt követően a lépéseit lemérik. A játékot 4-5 fő is játszhatja. Az a játékos győz, aki a legmesszebb tudta a bigét eljuttatni három ütésből. Játszhatjuk úgy is, hogy amikor a bige a levegőben van, az ütő játékos helyben többször is beleüthet a bigébe, és csak ezt követően üti meg távolságra. Ebben az esetben a megütött ütések számával felszorozzák a távolságot. 

A játék rejtett tartalmai: Ez a játék szintén több képességet is fejleszt, a mozgás és az ügyesség előtérbe kerül, de emellett a memóriát és a számtan ismereteket is elmélyíti. Főleg, ha az utóbbi változatot játsszuk, hiszen itt nem csak a mérések és az összeadás kap teret, mint az egyszerűbb formánál, hanem a szorzás is. Mivel a gyerekek számára fontos, hogy tudják, hogy ki mennyivel győzött, a mérés pontossága garantált. 

5. Megtévesztő

A játék menete: A megtévesztőnek nincs nagy eszközigénye, de szükségünk lesz egy labdára. A játékot 10-15 fő tudja játszani egyszerre, fiúk-lányok vegyesen. A játék legelején választani kel egy adogatót, aki a sorban álló gyerekektől 3-4 méterre, velük szemben helyezkedik el. Az adogató minden dobás előtt bemond egy keresztnevet, majd a sor felé hajítja a labdát. Ha fiúnevet mond, akkor egy lánynak kell elkapnia a labdát, ha lánynevet, akkor viszont fiúnak. Ha valaki a sorban téveszt, akkor kiesik. A példa kedvéért, ha mondjuk az adogató fiúnevet mond be, és a sorban egy fiú felé dobja a labdát, akkor annak hagynia kell, hogy leessen, hiszen ha elkapja, akkor ki kell állnia a sorból. Az a diák lesz a győztes, aki a legtovább marad játékban. 

A játék rejtett tartalmai: Amellett, hogy fizikailag is megmozgatja a diáksereget, a koncentrációs képességet is nagyban fejleszti. Az emberi agy úgy van kódolva, hogy automatikusan a logikus dolgokat követi: ebben az esetben, például ha egy lány meghall egy női nevet, akkor úgy gondolja, hogy a dobás neki szól, és könnyen ugorhat a labdáért, ha egy pillanatig elkalandoznak a gondolatai. 

Hasznos irodalmak a témában: 
Dr. Bíró Melinda, Juhász Imre, Széles-Kovács Gyula, Szombathy Kálmán, Váczi Péter: Mozgásos játékok (Eger, 2015)
Beke Mari: 77 magyar nép játék (Corvina, 2017)
Lázár Katalin: Népi játékok (Mezőgazda Kiadó, 2005)