Játszva tanítsd! – Újabb 4 népi játék az oktatásban

A népi játékok szinte megunhatatlanok, mondhatni örökérvényűek. Minden korszakban fel tudjuk őket tölteni újabb értelmezésekkel, tanításokkal. A népi játékok nem a klasszikus tanterv anyagait ismertetik, hanem a mindennapos események leegyszerűsített sémáit közlik.

alt


1. Labdadugós

A játék menete: A labdadugós játékhoz, mint ahogy a neve is utal rá, szükségünk lesz egy labdára. A játék megkezdése előtt egy körülbelül 10 méter átmérőjű kört kell felrajzolnunk a teremben. A diákokat két csapatba osztjuk, majd sorsolással eldöntjük, hogy melyik csoport áll a kör belsejébe. A gyereksereg másik fele köpenyt viselve a körön kívül helyezkedik el. A körön kívül álló csapat egyik tagja elrejti a labdát a köpenye alá, de a többi tag is imitálja, mintha nála lenne a labda. A körön kívül állók folyamatosan úgy tesznek, mintha el szeretnék dobni a labdát. Mivel a másik csoportba tartozók nem tudják, hogy kinél van a játék, így állandóan mozgásban vannak. A labdabirtoklónak a fő feladata, hogy valakit eltaláljon a körvonalon belül állók közül. Ha sikerül neki, akkor a kidobott játékos kiesik, ha viszont a dobó elvéti, akkor neki is a körön belülre kell állnia. A dobást követően a körön kívüli csapatba tartozó tagok elvonulnak, s ismételten elrejtik a labdát. A játék addig tart, míg valamelyik csoport el nem fogy teljesen. 

Egy másik változat szerint úgy is lehet játszani, hogy nincs kiesés, hanem a labdaeldugás jogáért megy a küzdelem. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amíg a körön kívül állók nem hibáznak, addig ők rejthetik el a labdát, hibázás esetén viszont a csapatok pozíciót cserélnek. 

A játék mögöttes tartalma: A játék a folyamatos apró mozgások által a teljes testet megmozgatja. Érdemes kiemelni, hogy nagyban fejleszti a koncentrációs képességet, hiszen folyamatos ugratásnak vannak kitéve a gyerekek, melyek zavart keltenek. Éppen ez követeli meg a gyors reakciót, ugyanis egy-egy dobás imitálására a „menekülő” csoport futással reagál. 

2. Tyúk és a farkas

A játék menete: A gyerekek közül ki kell választani egy farkast és egy tyúkanyót, a többiek lesznek a kiscsibék. Legelöl megy a tyúkanyó, mögötte a csibék, akik egymás derekát fogva alkotnak egy láncolatot. A tyúkanyóval szemben áll a farkas, majd a következő párbeszéd folyik le köztük: 
– Mit csinálsz, te farkas?
– Ások.
– Mit ásol?
– Kutat.
– Minek a kút?
– Víznek.
– Minek a víz?
– Főzni.
– Mit főzöl?
– Levest.
– Milyen hússal?
– A te csirkéiddel.
– Anya vagyok, nem hagyom!
– Farkas vagyok, megfogom!

Ezt követően a farkas megindul a csibék felé, hogy elkapja őket. A tyúkanyó oldalsó középtartásban megáll, s védi a csibéit. A csibék a szárnyak mögött vannak biztonságban. Akit a farkas elkap, annak ki kell állnia a játékból. Mindez addig megy, míg a farkas minden csirkét el nem kap. Ha mindenki megvan, akkor újra lehet kezdeni a játékot új farkassal és új tyúkanyóval. 

A játék mögöttes tartalma: A játék során a tyúkanyó és a kiscsibék egymásra vannak utalva, a tyúkanyónak védelmeznie kell a csibéket a gonosz farkastól. A gyerekek egy ilyen játék során megtanulják az egymásrautaltság kezelését, a segítségnyújtást és egyben a kölcsönös támogatást is. Kialakul egyfajta bizalmi rendszer, amely az élet bármely területén hasznos lehet mind az iskolás évek alatt, mind a későbbiekben. 

3. Topázás

A játék menete: Lehet játszani szabadtéren kövekkel, vagy teremben babzsákokkal. A játékhoz 5 kőre vagy babzsákra lesz szükségünk, ezeket nevezzük topának. Csoportonként 2-6 fő játszhatja. A gyerekek kör alakban ülnek le, és megállapított sorrendben feldobják a topákat. A topának a játékos kézhátán kell megállnia. Akinek ez legtöbbször sikerül, az kezdheti a játékot, azaz az iskolát. Az iskola az alábbi hét fokozatból áll: 

– Első szakasz: a kezdő játékos az öt topa közül egyet felvesz, és feldobja a levegőbe úgy, hogy közben a földön levő topák közül is felvehessen egyet, de közben el kell kapnia a visszahulló topát is. Ezután az egyik topát félreteszi, és a többi követ, babzsákot az imént említett módon felveszi. 
– Második szakasz: Amennyiben az első szakaszt sikeresen teljesítette a diák, a következő szakaszban egy topa feldobásával a többi topát párosával kell felszednie. 
– Harmadik szakasz: egy topa feldobását követően három topát kell felvennie.
– Negyedik szakasz: egy topa feldobása után négyet vesz fel a földről. 
– Ötödik szakasz: Egyenként szedi fel a topákat, de egyet sem tesz vissza a földre. 
– Hatodik szakasz: A játékos felvesz egy topát, és ezt a második topa feldobása alatt visszahelyezi a földre – lehetőleg a kezéhez minél közelebb, hogy majd könnyen fel tudja kapni. A második, harmadik és negyedik topát is ehhez rakja, majd felkapja az összest. 
– Hetedik szakasz: A játékos feldob egy topát a levegőbe, és közben egyet felvesz a földről, majd a levegőben lévőt felülről elkapja. 

Az a játékos, aki játék közben hibázik, azaz a topát nem kapja fel a földről, vagy a visszaeső topát elejti, elveszti jogát a játékra, és a soron következő diák folytathatja onnan, ahol az előző elbukott. Az a játékos győz, aki a hét iskolát hamarabb fejezi be. 

A játék mögöttes tartalma: A játék közben a gyerekek folyamatosan motiválva vannak, hiszen egyre magasabb fokozatokat érhetnek el teljesítményükkel. Ebben a játékban bár egymás ellen játszanak, mégis érdeke mindenkinek, hogy az előtte lévők minél magasabb szintre jussanak, hiszen így ők is közelebb kerülnek a célhoz. Itt is megjelenik az egymásrautaltság és a kölcsönös segítség motívuma. Mindemellett fokozott koncentrációt, gyors reakciót kíván meg a mutatvány. 

4. Gyertek haza libuskáim

A játék menete: A játék szabadtérben és tanteremben is megvalósítható. A kijelölt terület egyik végében jelöljünk ki egy sávot a gazdasszony házának. Az ezzel szembeni nagyobb terület lesz a legelő. A terület közepén, az egyik oldalon egy nagyjából 2 méter átmérőjű kört kell kijelölni a farkas odúnak. A játék kezdetén választunk egy gazdasszonyt, egy pásztort és két farkast, a többi tanulóból liba lesz. A gazdasszony és a libák megállapodnak egy hívójelben, amely hallatán haza kell térniük a libuskáknak. Ezt a farkasok nem hallhatják, ők ekkor már az odúból figyelik az eseményeket. A gazdasszony és a pásztor az összekulcsolt felemelt kezük alatt áthajtja a csapatot a legelőre, s közben megszámolja őket. A pásztor kitereli a libákat a szabad térre, majd visszamegy a házba. A libák szabadon szaladgálnak a mezőn. Egy kis idő elteltével a gazdasszony hívogatni kezdi őket: 

– Gyertek, haza, libuskáim!
– Nem megyünk!
– Miért nem jöttök?
– Félünk!
– Mitől féltek?
– Farkastól!
– Hol a farkas?
– Bokorban.
– Mit csinál a farkas?
– Mosdik.
– Miben mosdik?
– Arany medencében.
– Mibe törülközik?
– Hímes kendőbe.
– Gyertek haza, libuskáim, lucernára!
– Nem megyünk!
– Gyertek haza, libuskáim, kukoricára!
– Nem megyünk!
– Gyertek haza, libuskáim, lóherére!

Ebben az esetben a hívószó a lóhere volt. Mikor meghallják a libák, megpróbálnak beszaladni a házba. Erre már a farkasok is előbújnak az odúból, s megpróbálnak minél több libát elkapni. Az elkapott libákat elrejtik. A hazatért libákat újból megszámolják, s ahány liba hiányzik, annyi ütést kap a pásztor a hátára. Ezt követően újabb jelszót beszélnek meg, s ismét kimennek a legelőre. A játék addig tart, míg az utolsó libát is megfogják a farkasok. Ekkor a gazdasszony elindul megkeresni őket. Mindkét farkassal találkozik útközben, akik természetesen rossz irányba terelik az asszonyt. Ezután a libák tapsolni kezdenek. Erre a gazdasszony megkérdezi: 

– Mi zörög a padláson?
– Öregapám diót tör – válaszol a farkas.
– Add csak ide a kulcsot, megnézem!

A farkas átadja a kulcsot, a gazdasszony kinyitja az ajtót, a libák kireppennek, és jól megcsipkedik a farkasokat, majd hazatérnek a házba. 

Fontos szabályok. Az a liba, aki lefut a kijelölt területről, automatikusan elfogottnak számít. A farkasok csakis a kijelölt játéktérben foghatják el a libákat. A megfogott libának addig kell a rejtekhelyen maradnia, ameddig a gazdasszony ki nem szabadítja. 

A játék mögöttes tartalma: Mint ahogy a leírásból is láthatjuk, ez egy igazán összetett játék, ami egy kerek történetet mesél el. Ebben a játékban is kiemelném az egymás megsegítésére épülő felépítést, hiszen itt nem csak a libák, mint társak segíthetnek egymásnak, hanem a gazdasszony is segítségükre van mind a jelszóval, mind pedig a kiszabadítással. Fontos itt is a bizalom, és természetesen figyelni is kell, hogy mikor mondják ki a hívószót. Tanítójelleggel is bír, ugyanis két motívumban – a pásztor háton csapása, és a farkasok megcsipkedése – is megjelenik a „gonosz/trehány elnyeri méltó jutalmát” elv. A játék kulcseleme emellett a mozgás is, hiszen nagyon dinamikus, kevés pihenőidő van benne. 

Kapcsolódó tartalmak