„Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt!”

Mi is az iskolakert? Milyen szerepe lehet a tanulásban? Vidékiek vagy városiak számára fontosabb-e? Interjúnk során ilyen és hasonló kérdéseket tettünk fel. Dr. Halbritter András Albert, az Iskolakertekért Alapítvány kuratóriumi tagja válaszolt.

alt
Régi almafajták ültetése Debrecenben


Pontosan mitől iskolakert az iskolakert? 

Az iskolakert – az Iskolakertekért Alapítvány meghatározása szerint – nem más, mint bármilyen gyermekközösség (többségében óvodai, iskolai) rendszeres és értelmező tevékenységével gondozott, oktatás-nevelés és felüdülés céljával művelt kert. 

Az Iskolakertekért Alapítvány honlapján a következőket olvashatjuk: „Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt!” – miért éppen ezt a szlogent választották?

Az Alapítvány létrehozói közül valamennyien gyakorló iskolakert-vezetők vagyunk. Mindannyian – Pauliczky Nóra, Mátyás Izolda alapítványi társakkal együtt – oktatási háttérrel végezzük a munkát. Magam a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán, Győrött vagyok oktató, elsősorban a tanítóképzésben, ahol sikerült visszahoznunk az iskolakerti munkára való felkészítést, emellett  kutatásokat is végzünk a témában. Ebből adódóan számos konkrét tapasztalat nyomán állíthatjuk, hogy bár az iskolakerti foglalkozások sok tanári figyelmet igényelnek, az erre fordított energia bőségesen megtérül – már csak azért is, mert ilyenkor lehetőség van a kötetlenebb tanár-diák együttlétre, egymás jobb megismerésére is. Ezeket a benyomásainkat sűrítettük (az iskolakertet művelő pedagógus kollégáinknak szánt üzenetként) szlogenünk szavaiba.

Kérem, mutassa be Alapítványuk munkáját!

A szervezeti keretek létrehozását elsősorban az tette szükségessé, hogy igen sok iskolakert (ebbe beleértjük az óvodakerteket is) működik egymástól elszigetelten. Úgy tapasztaltuk, számos tekintetben szükség lenne a kapcsolattartásukra: ha például egy adott problémára jó megoldást találnak egy iskolakertben, kommunikációs csatorna hiányában másoknak újra és újra ki kell találniuk ugyanazt, hogy hasonló eredményre jussanak. Tudásmegosztásra van tehát szükség, amit jelentősen megkönnyíthet egy közös szervezeti háló. 

Alapítványi munkánk igen sokrétű. Ennek keretében módszertani füzetekkel is segítjük a kollégákat és elkészült egy könyvünk is az iskolakertek jelenlegi helyzetéről. Megszerveztük az Iskolakert Szakmai Műhelyt is, amely az iskolakertek szakmai partnereit és támogatóit fogja össze a hatékonyabb együttműködés reményében. Érdekképviseletet látunk el, szakmai anyagokat készítünk, lektorálunk és véleményezünk, képzéseket tartunk, szaktanácsadást végzünk.

Milyen életkorban célszerű bevezetni a gyerekeket az iskolakerti munkába?

Óvodás korban, ugyanis később már nehezebben fejleszthető a természettel való érzelmi kapcsolat. De ennek kapcsán ki kell hangsúlyoznom a pedagógusképzés fontosságát, melynek  Kodály Zoltán gyakran idézett mondatai igazak: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” Hasonlóképpen van ez a mi esetünkben is: az iskolakerti nevelésnek a pedagógusjelölteknél kell elkezdődnie!

Milyen szerepe lehet az iskolakerteknek egyes tantárgyak oktatásában?

Természetesen elsősorban a technika (a Technika „B” – emelt szintű felső tagozatos tárgy agrár változata meg is követeli az iskolakerti munkát!), a környezetismeret, a természetismeret, a biológia tantárgyak oktatásában – de tapasztalataim szerint a megszokottól jóval nagyobb mértékben használhatnánk ki még ezek esetében is az iskolakertek kínálta lehetőségeket. A növényekkel kapcsolatos témakörökön  túl például az időjárással, a felszíni formákkal, az egészséges táplálkozással, a higiénével, sőt az elsősegély-nyújtással vagy a pénzügyi tudatosságra neveléssel összefüggő anyagrészeknél is. 

De számos más tantárgyat is említhetnék: a matematikában például jól használhatók a kerti számítások annak érdekében, hogy ne csak elméletben értsék a tanulók a kerület- és területszámítás fontosságát. És nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy bármilyen más tárgynak sajátos formát, keretet adhat egy (megfelelően kialakított) iskolakertben eltöltött tanóra. Az ugyanis sehol sincs előírva, hogy az iskolakertnek kizárólag veteményes ágyásokból kell állnia…

alt
Az árusok: csorvási diákok terményeikkel


Milyen pedagógiai haszna lehet az iskolakerti tevékenységeknek?

Alapvetően fontos a kertészet tanítása öngondoskodásra való felkészítésként is, de ennél messze többről van szó az iskolakerti tevékenységek során: az itteni feladatok kiegészítik és támogatják a tantermi munkát. Olyan gyakorlati, valóságalapú oktatást biztosítanak tehát, amely segíti az ismeretek elmélyítését, érthetővé teheti az elvont fogalmakat. Találónak érzem ennek kapcsán a Konfuciusznak tulajdonított szavakat „mondd el, és elfelejtem; mutasd meg, és megjegyzem; engedd, hogy csináljam, és megértem.” (A régiek ezen megállapítását ma már az agykutatások eredményei is megerősítik!)

Az iskolakerti tevékenység hatékonyan fejleszti az együttműködési és problémamegoldó készségeket, növeli a felelősségtudatot – nélkülözhetetlen szerepe van a fenntarthatóságra nevelésben. A téma egyik nemzetközi szaktekintélye, Gerhard Winkel szerint „a természettel való helyes bánásmódot gyakorolni kell – ez az iskolakertek legfontosabb új feladata”. 

Így aztán az iskolakerti munkából azok is profitálhatnak, akik a későbbiekben nem ilyen területen (biológia, mezőgazdaság stb.) szándékoznak továbbtanulni. Ráadásul számos „soft skillt”, azaz „puha”, nehezen meghatározható és mérhető készséget, fejleszt. Így például a csapatorientációt, a kommunikációt, a szervezőkészséget, a rugalmas hozzáállást, sőt az érzelmi intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást is. És nem utolsósorban: az iskolakertek ifjú „munkásai” egy aktív feltöltődési lehetőséget is megtanulhatnak, kipróbálhatnak.

Városi vagy vidéki környezetben van nagyobb jelentősége az iskolakerteknek?

Talán meglepő lesz a válaszom: idei felmérés adatai azt sugallják, hogy a városban. Közülük is Budapest vezet 30% körüli értékkel, vagyis a fővárosi iskolák és óvodák 30%-a rendelkezik iskolakerttel. (Vannak megyék, ahol ez az érték 5% körüli!) Tapasztalataink szerint ennek az a magyarázata, hogy a nagyvárosokban sokszor az iskolakert az utolsó lehetőség a természetes életközösségekkel való kapcsolat kialakítására. Ugyanakkor vidéken is nagy jelentőséggel bírnak az iskolakertek – különösen a mai változó világban, amikor az öngondoskodás jelentősége felértékelődhet. Olyan életszínvonal-eséskor, mint például a 2008-as pénzügyi válság idején érzékelhetően megnőtt a kiskerti vetőmag-eladás. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy legyen előzetes kertészeti tudása és tapasztalata a felnövekvő nemzedéknek.

Honnan, illetve milyen fórumokon kaphatnak segítséget azok, akik iskolakert létrehozását fontolgatják?

Mi is azt tapasztaljuk, hogy sokan szeretnének iskolakertet létrehozni, de nem tudják, hová fordulhatnak ötletekért, szakmai segítségért. Elsősorban ezen a helyzeten szeretnénk változtatni: létrehoztuk és működtetjük az Iskolakert-hálózatot, mely mára az iskolakertek hazai fórumává vált – az információáramlást hírlevél, levelezőlista és honlap is segíti, nyár elejétől pedig egy rollup-vándorkiállítás „Sokszínű iskolakert” címmel – az évenkénti országos és regionális találkozók mellett. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!