Június 8. – Az Óceánok Világnapja

A földfelszín 70 százalékát óceán borítja, ezért is nevezik Földünket Kék Bolygónak. Ez a hatalmas víztömeg minden ember életében fontos szerepet játszik közvetve vagy közvetlenül, éppen ezért szükséges, hogy megőrizzük tisztaságát.

alt


Az Óceánok Világnapjáról

1992 óta minden évben június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a tengerek és óceánok fontosságára. A vizekben számtalan különleges faj él, legmélyebb pontjain a mai napig laknak olyan élőlények, amelyeket még emberi szem sosem láthatott. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a hatalmas felületet nem fenyegeti semmi, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra, tengerekre is nagy veszélyt jelent. 

Azzal, hogy az óceánok vize folyamatosan melegszik, élőviláguk is veszélyeztetett helyzetbe kerül, hiszen sok faj nem képes alkalmazkodni a környezeti változáshoz, ezért számuk megfogyatkozik, s egy részük ki is halhat. Minden egyes faj elvesztése befolyásolja a táplálékláncot, s ezáltal magát a biológiai egyensúlyt is, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. 

Ha belegondolunk, minden második levegővételünket az óceánoknak köszönhetjük, hiszen az oxigénkészlet 50 százalékát ők termelik, valamint elnyelik az ember által kibocsájtott szén-dioxid egyharmad részét. Az óceánok nagyban befolyásolják a klímát és az időjárási viszonyokat, ezen belül a felhőképződést is, ami többek között az édesvizet is biztosítja számunkra. 

Az ételeink nagy része is a sós vizekből érkezik, és itt nem csak a halakra és a tenger gyümölcseire gondolok, hiszen például az algákat, moszatokat felhasználják a szójatej és a fagyaszott ételek készítésénél, valamint a kifogott halak majdnem egyharmada halételként és halolajként kerül feldolgozásra, amit háziállataink kiegészítő táplálékaként használunk fel. 

Az óceánok élővilága a fürdőszobánkba is beköltözik, hiszen számos sampon, kozmetikum alapanyagaként szolgál, sőt a házipatikánkban is biztosan találunk olyan gyógyszereket, amelyek a nagy kékségből származnak. A rák, a köszvény, az Alzheimer kór, a különböző szívbetegségek és más megbetegedések ellenszerei is többnyire a vízi világból erednek. 

Az óceánok nem csak az ökoszisztéma egyensúlyáért felelősek, hanem minket is fenntartanak, ugyanis az óceánokra épült ipar és gazdaság csak az Egyesült Államok viszonylatát tekintve a munkák 1/6-át adják, míg az óceánra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a világon. 

Védjük a környezetünket! 

Az emberi gondatlanság következményeképpen vizeink egyre szennyezettebbé válnak. A technikai fejlődés és a népesedés révén folyamatosan növekszik a vízfelhasználás, s nem vesszük figyelembe, hogy készleteink végesek. A tisztítás és a vízi élőhelyek megóvása óriási költséggel jár és egyre megerőltetőbb a természet számára is. A világ legtöbb országában – Magyarországhoz hasonlóan – törvény szabályozza a vízgazdálkodást és a környezetvédelmet, de sajnos számos kihágás van ennek ellenére is. 

A vízszennyezés többféleképpen végbe mehet. Az egyik leggyakoribb probléma a növényvédőszerek, gyomirtók, rovarirtók talajba szivárgása, amellyel a talaj alatti vizeket szennyezik, s általuk jutnak el a tavakba, folyókba, tengerekbe és ezen keresztül az élőlények szervezetébe is. A szennyezettség algásodáshoz is vezethet, ami szintén nem kedvez a vízi élővilágnak. 

Egyes káros anyagok, mint a nitrogén-oxid és a kén-dioxid levegőbe jutása is veszélyt jelent a természetre, ugyanis eső formájában lecsapódnak a talajra, valamint vizeinkbe. A nagyobb gyárak gyakran követik el azt a hibát, hogy a folyókból felvett vizet tisztítás nélkül engedik vissza a vízforrásba, így juttatva bele a rengeteg ipari és vegyi hulladékot, fémvegyületet. Kisebb mértékben, de hasonlóan szennyező, amikor a háztartásokban keletkező szennyvizet és háztartási hulladékot öntik egy közeli tóba vagy folyóba. 

A legtöbben nem gondolnak bele abba, hogy az utak mentén található hulladék jelentős részét is a vizekbe mossa az esőzés, ami szép lassan egy korallzátonyon köt ki, vagy valahol egy óriási lebegő szemétszigeten. 

Vannak újabb és újabb próbálkozások a tenger megtisztítására, egyre több helyen figyelnek a megfelelő szennyvízkezelésre, és a kontrollálatlan part menti fejlesztéseket is több helyen visszafogják. Napjainkban sajnos még nem nagyon lehet globális javulást megfigyelni, hiszen sokan tévhitben élnek, és úgy gondolják, hogy ami a felszín alatt van, az nem is létezik. Nem csak nagyléptékben, hanem kicsiben is ügyelhetünk a szennyezés visszaszorítására: próbáljunk meg minél kevesebb hulladékot termelni, ha szemetet látunk, akkor azt szedjük fel, és így tovább. Ezzel nem csak a tengereknek teszünk jót, hanem saját magunknak is, hiszen mi is a természet részei vagyunk. 

Mit tehetünk az egészséges, élhető világért? 

Magyarországon minden egyes ember évente nagyjából 500 kg körüli mennyiséggel járul a környezetszennyezéshez, és ez a szám minden évben egyre csak nagyobb lesz. A legszomorúbb tény, hogy kezdünk teljesen elszakadni a valóságtól: már nem tudunk növényeket termeszteni, állatokat nevelni, varrni, javítani, ellátni önmagunkat. Teljesen rá vagyunk utalva a boltokra – többnyire a multikra. 

Ebben a fogyasztó társadalomban már csupán az határozza meg az embereket, hogy mekkora háza, autója, mennyi elektronikus kütyüje, modern eszköze van. A valódi értékek, az érzelmek és a személyes kapcsolatok kiveszőben vannak. 

Az eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet által 1995-ben alapított Humusz Szövetség (http://www.humusz.hu/) – korábban Hulladék Munkaszövetség – tagjai ezekre a problémákra próbálnak megoldást keresni. Céljuk, hogy a társadalom tagjainak olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat mutasson, amelyek bárki számára vállalhatók, nem igényelnek őrült beruházást, csak a megfelelő gondolkodást: apró trükkökkel, mindennapi ötletekkel szolgálnak kicsiknek és nagyoknak, sok-sok segédanyaggal az oktatóknak, átfogó, reális javaslatokkal a döntéshozóknak. A Humusz Szövetség honlapján megosztásra kerülnek jó gyakorlatok a hulladék-megelőzésre, azaz a környezettudatos fogyasztásra és termelésre. 

A küldetésük – ami a honlapon olvasható – így fogalmazták meg: 

„A Humusz célja, hogy Magyarországon a fenntartható termelés és fogyasztás napi gyakorlattá váljon. Azért dolgozunk, hogy rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret és akarat, illetve kialakuljon a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer. Ebben a munkában kiemelt partnernek tekintjük a civil közösségeket, a pedagógusokat és a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat. Eszközeink a tájékoztatás, oktatás és tanácsadás, jó gyakorlatok felkutatása, hulladék megelőzési minták kidolgozása és megvalósítása, valamint közösségi együttműködések ösztönzése.”