Kaland, tábor, irodalom

Lehet-e táborozni egy könyvesboltban? És egy egyetemen? Érdemes-e kalandtúrázni olvasás közben? Netán kalandtúraközben olvasni? Írásunkban – reményeink szerint – ilyen kérdésekre is választ kapunk.

alt


Tábori kis tracta

Nem véletlenül kölcsönöztük az alcímet Zrínyi Miklóstól (az ő Tábori kis tractája egy korabeli katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete): a táborozás hagyományai – nevének megfelelően – a háborúkra, a katonai táborokra vezethetők vissza. Innen eredeztethető ugyanis – többnyire a cserkészet és hasonló ifjúsági szervezetek közvetítésével – a természetben, „nomád” körülmények között töltött napok, a sátorozás – vagy akár a szigorúan beosztott (ébresztő és takarodó kereteibe ágyazott) napirend hagyománya is.

A szünidei táborok először a hetvenes-nyolcvanas években kerültek az érdeklődés homlokterébe: a gyermeküdültetés, gyermeknyaraltatás különféle formáit felváltva ekkor jelentek meg nagyobb számban és terjedtek el szélesebb körben a különböző tematikus- és napközis táborok, illetve a szaktáborok. Ezekben a korábbiaknál nagyobb szerepet kapott a hasonló érdeklődésű gyerekek társasága és az iskolán kívüli ismeretszerzés lehetősége is. Innen már csak egy lépést jelentett az a manapság egyre népszerűbbé váló tábortípus, amelyet egy-egy intézmény hirdet meg – múzeumtól az uszodáig.

Tehetséggondozó tábor, szaktábor

Az ilyen típusú – többnyire napközis jellegű, nem bentlakásos, ottalvásos – táborok sajátossága, hogy a leendő táborlakók számára ismerős (vagy legalábbis izgalmas, érdekes) környezetben, speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek (egy adott gyűjtemény anyagát jól ismerő múzeumpedagógus, gyakorló író vagy színész) vezetésével zajlanak. Az ilyen táborok jellegéből adódóan az adott intézmény természetesen rendelkezik olyan infrastruktúrával (a megfelelő terektől kezdve a szükséges eszközökig), amelyet a leendő táborlakók rendelkezésére bocsáthat. Sok esetben a táborszervező intézmények tudatosan törekszenek arra, hogy felkeltsék az érdeklődést tevékenységük iránt és „kineveljék” leendő „felhasználóikat”. Ezzel a „reklámtevékenységgel” azonban mindkét fél jól jár: a szervezőket nyilván arra készteti az ilyen tevékenység, hogy tudatosan foglalkozzanak a fiatalabb korosztály igényeivel, érdeklődési körével, és a résztvevők is hozzászoknak ahhoz, hogy kötetlenül, sőt, akár játékos formában találkozzanak egy-egy intézménnyel és az is hasznukra válik, ha ezenközben megismerik például egy-egy múzeum anyagát, vagy egy színház működését.

Az ilyen táborok pedagógiai szempontból egy-egy speciális terület, illetve tevékenység fejlesztésére vállalkoznak a történelmi ismereteken át az egyes művészeti ágak mélyebb megismeréséig. Többnyire komplex tevékenységeket fognak át: azaz rendszerint lehetőséget adnak az adott szakterület átfogó megismerésére. (Egy múzeum hagyományőrző táborában egyaránt foglalkoznak egy-egy tájegység népviseletével, szokásaival, táncaival stb.) Nem ritka, hogy egy-egy tábor tehetséggondozással kapcsolatos szerepet és feladatokat is vállal – különösen igaz ez a művészeti és alkotótáborokra. 

Például az irodalom…

Ha a nyári szünet és az irodalom kapcsolatára gondolunk, leggyakrabban két területről esik szó: a kötelező olvasmányok nyári „elsajátításáról”, valamint arról, hogy milyen könyveket érdemes becsomagolni a nyaraláshoz készülődők poggyászába. Ettől eltekintve sokan gondolják azt, hogy az olvasással mint nyári programmal „csak” annyi a teendő, hogy kiválasztjuk és megvásároljuk, kikölcsönözzük, netán kölcsönkérjük vagy netről letöltjük a megfelelő könyvet. Ilyenformán a „könyvmolyok” nyári szabadideje tűnik a legkönnyebben szervezhetőnek. Ez akár igaz is lehet, mégis érdemes szélesíteni az olvasással kapcsolatos nyári tevékenységek palettáját, több okból is.

Először is érdemes felfigyelni rá, hogy – bár az olvasás sokszor magányos tevékenység, közösségi élménnyé is tehető. Például oly módon, hogy hasonló érdeklődésűek társaságát keressük és megosztjuk velük olvasmányélményünket – akár játékos formában. Például a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szervezett kreatív irodalmi gyerektáborokon (bővebben: http://btk.pte.hu/mesevar) vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum hasonló programjain (bővebben: https://pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/szakkor-tabor).

Ezekben a táborokban a résztvevők nemcsak irodalmi élményeiket oszthatják meg egymással, hanem nyilvánvalóan színesíthetik a könyvekkel és olvasmányokkal kapcsolatos ismereteiket is. Nem mellesleg megismerkedhetnek egy irodalommal kapcsolatos felsőoktatási intézmény épületeit, miliőjét – és megtudhatják azt is, mit őriznek egy irodalmi múzeumban. Sajátos helyszínt biztosít a táborozásra a Két Egér Könyvesbolt (bővebben: http://keteger.hu/content/mienk-ez-varos-dramatabor) is, ahol éppúgy az irodalom élvezetéhez és műveléséhez nélkülözhetetlen készségek (memória, kifejezőkészség) fejlesztésével foglalkoznak – éppúgy, mint a Momentán Társulat tagjai, akik a fantáziát gazdagító és kifejezőkészséget fejlesztő táborukkal várják már az általános iskolásokat is (bővebben: https://momentantarsulat.hu/kurzus/improtabor-7-10-osztalyosoknak). Korántsem kell tehát egy sarokban gubbasztania annak, aki szeret olvasni és ezt a szenvedélyét nyáron sem hanyagolná el. Ha pedig kifejezetten kalandokra vágyik eközben, érdemes felkeresnie a Vadkacsa Egyesület irodalmi kalandtáborát (bővebben: http://www.vadkacsa.hu/esemenyek/irodalmi-kalandtabor-i).