Kamasz évek veszélyei: Jelentés a gyerekek mentális egészségéről 2017

A kamasz évek sajátosságai közé tartozik, hogy sem a tanárok, sem a szülők, de maguk a fiatalok sem értik igazán, hogy mi játszódik le egy 14-20 éves agyban. Ez rengeteg értetlenséghez, félreértéshez és konfliktushoz vezet, szakadékot hozva létre a két világ között. A Child Mind Institute 2017-es gyermeki mentális egészség jelentésében a kamaszokkal kapcsolatos neurológiai és pszichológiai kutatásokat összegzi.

alt


A Child Mind Institute New York-i illetőségű nonprofit szervezet, ami támogatja a mentális betegségekkel és tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket, pedagógusokat és családokat. Független kutatásaik során vizsgálják a fiatalok idegrendszerének fejlődését, az eredményekből levont következtetéseket pedig alkalmazzák a gyakorlatban, illetve segítik abban a fiatalok környezetében lévő felnőtteket, hogy hogyan értsék és segítség gyerekük, vagy tanítványuk működését. 

A gyerekek mentális egészségéről szóló 2017-es jelentés (ami angol nyelven itt érhető el) a tinédzser agyat és annak fejlődését helyezi a fókuszba. Az alábbiakban azokat a kiemeléseket olvashatják, melyek fontos támpontokat adnak a kamaszokat nevelő szülőknek, pedagógusoknak. 

A kamaszkori agy

A kamaszkor az agy fejlődésének egy intenzív szakasza, amikor plaszticitása, rugalmassága lehetőséget és egyben veszélyt jelent az egyén számára, mivel ilyenkor kiemelt fontosságúak a környezeti történések. A prefrontális kéreg, ami a tervezésért és előrelátásért felelős terület, éri el később az érettség szintjét, így 25 éves korig folyamatosan fejlődésben van. Ez az a terület, ami meggyőz minket arról, hogy a ma örömeit korlátozzuk a holnap kötelességei miatt. 

Ebben a fejlődési időszakban az agy funkcionális és strukturális változásokon megy keresztül. A felnőttekéhez képest a tinédzser agy jutalmazási központja aktívabb, impulzusait kevésbé gátolja le a frontális kéreg. Emellett a limbikus rendszer aktivitása is magasabb, ami az érzelmek és motivációk központja. A hormonális változások, a limbikus rendszer és a jutalmazási központ összjátéka eredményezi azt, hogy a kamaszkori érzelmek, hangulatok nagy amplitúdójúak, hirtelen változnak, így időnként egy egészen kicsi, illetve vélt környezeti inger is hatalmas emocionális választ vált ki. Különösen akkor, ha a kortársaktól érkezik. 

A szociális média hatása 

A 16 és 24 év közötti fiatalok a szociális média legintenzívebb felhasználói. Az általa keltett ingerek pedig befolyásolják az intenzíven fejlődésben lévő idegrendszerüket is. A hatás nem egyértelműen negatív, vagy pozitív. Megítélése attól függ, hogy a szociális média használat milyen viselkedéseket helyettesít. A kutatások szerint a telefonozás csökkenti a magas kockázatú viselkedéseket, mint például az alkoholfogyasztást, drogfogyasztást, vagy a szexuális aktivitást. Ebből a szempontból védőfaktorként is tekinthető. 

Az eredmények szerint a nyolcadikosok 56 százaléka, aki heti 10 vagy annál több órát töltött szociális médiával, boldogtalannak gondolja magát. A depresszió kockázata is magasabb azoknál, akik nagyon sok időt töltenek ilyen felületeken. Érdekesség, hogy a youtube nézését pozitívnak ítélik meg, míg a facebook, twitter, instagram, és a snapchat inkább negatívan hat a fiatalokra. A felmérések nemi különbségeket is feltártak: a lányokat kétszer olyan gyakran éri cyberbullying internetes felületeken, mint a fiúkat. 2012 és 2015 között a lányoknál mért depresszió 50%-kal emelkedett, míg a fiúknál 21%-kal. 

A szociális média használat egy rejtett hatása, hogy kevesebbet alszanak a fiatalok, illetve megnőtt az alvásproblémák száma. Az alvás csökkent mennyisége hosszabb távon gyengülő koncentrációhoz és érzelemszabályozáshoz vezet. A fáradt és hullámzó hangulatú kamaszok pedig nehezebben veszik a mindennapok akadályait, ördögi körként erősítve az alvásmegvonás hatásait. 

Drogfogyasztás

Ebben az életkori időszakban az agy rugalmas átalakulása miatt a kamaszkori drogfogyasztás könnyebben alakít ki függőséget. A jutalomkeresés magasabb aktivitása, a gyengébb szabályozó központ és a következmények alulértékelése vezet ahhoz a tripla veszélyhez, ami miatt a kamaszok pszichoaktív szerhasználat szempontjából veszélyeztetettek. Könnyebben próbálnak ki tudatmódosító szereket, és magasabb a függőség kialakulásának valószínűsége, mint a felnőtteknél. A függőség mellett más mentális problémákat is okozhat a szerhasználat. Például a marihuána napi használata megduplázza a fiatalkori pszichózis kialakulásának esélyét, mindemellett visszaveti a kognitív funkciók hatékonyságát is. 

Változó hangulat

A kamaszok agya különösen érzékeny a stressz szempontjából. Amerikában a fiatalok egy harmada érintett szorongásos és hangulatzavarokban. Nemi különbség itt a található: a lányok 15.9 %-a él át depressziós epizódot 13 és 17 éves kora között, míg a fiúknak csak 7.7 %-a. Kamaszkorban megnövekszik az öngyilkossági veszély is, ami a balesetek mellett vezető halálozási ok ebben az életkorban. Általában kezeletlen depresszió, hiperaktivitás és figyelemzavar, szorongás, vagy ezek kombinációja áll a hátterében. Önsértés (falcolás) is gyakran előfordul. Ez kiterjedt amerikai kutatás eredményei alapján a vizsgált tinédzserek 47.5%-a követett el önsértést egy év alatt, ami minden esetben segítséget igényel, hiszen bár nem öngyilkossági szándékkal történik, mégis idővel ahhoz vezethet. 

A felnőttek feladata mindezzel

A fentiek alapján látható, hogy a kamaszkorban lévő fiatalok sérülékenyek. A felnőttkori krónikus mentális betegségek és szerhasználat kezdete általában ebbe az időszakba nyúlik vissza. A tinédzserek nehezen fogadnak el segítséget, és gyakran félbehagyják a kezelést a felmérések szerint, annak ellenére, hogy a megfelelő terápiával jó eredményeket lehet elérni és vissza lehet nyerni a pszichés egyensúlyt. A jelentés fő hangsúlya, hogy az iskolai programok bizonyítottan hatékonyak a megelőzés területén, mivel a témáról való beszélgetés nyíltsága csökkenti a stigmatizáltság erejét, illetve pszichoedukáció révén a fiatalok felvérteződnek megküzdési stratégiákkal, így kevésbé használják majd a számukra negatív következményekkel járó technikákat. 

Az iskolai programok mellett kiemelten fontos a korai észlelés. Ha a fiatalok időben kezelésbe kerülnek és azt végig is csinálják, meg lehet előzni a komoly és krónikus problémák kialakulását. 

(a szerző tanácsadó szakpszichológus)