Kapcsolatok ünnepe

Minden nap örülhetünk annak, hogy szerzőink remekművekkel ajándékozták meg a magyar drámairodalmat, 1984-től azonban a Magyar Írószövetség kezdeményezésére külön alkalmat is kijelöltek erre: minden év szeptember 21-én ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.

A képen egy színházi páholyban ülő hölgy látható.

Fókuszban: a színház és kapcsolatai

Azért esett erre a napra a választás, mert 1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Impozánsnak mondható az akkori főszereplők névsora: Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert a pályakezdő Gyenes László alakította. A sikerhez nyilvánvalóan hozzájárult a színház technikai felszereltsége is: ekkor alkalmaztak magyar színpadon először villanyfényt és hatásosnak bizonyult a megnövelt színpad (elsősorban a tömegjelenetek érvényesültek jól rajta), valamint a jól működő süllyesztő is. Az esemény jelentősége azért is kimagasló, mert az 1861-ben nyomtatásban is megjelent színpadi mű addig jobbára csak szűk körben volt ismert.

Amint tehát ez az időpont kiválasztásából is látszik, a Magyar Dráma Napja egyszerre ünnepli a magyar irodalmat és a magyar színházat – hiszen e kettő metszéspontja jelenti kiindulópontját, szemben például a Színházi Világnappal, illetve a Színházak Éjszakájával. (Előbbit március 27-én tartják, a párizsi Nemzetek Színházának 1957-es évadnyitójára emlékezve, utóbbit különböző időpontokban tartják meg 2012 óta – ötletgazdája, Máté Gábor a Budapesti Színigazgatók Egyesületének ülésén vetette fel.) A Magyar Dráma Napjára szerveződő eseménysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalomra, segítse annak jobb megismertetését és az írókat újabb alkotások létrehozására ösztönözze. Mint látható, a Magyar Dráma Napja elsősorban a kapcsolatokat helyezi középpontba: kiindulását tekintve a színház és irodalom, céljai szempontjából az szerző-mű-befogadó metszéspontjaira fókuszál.

Díjak, jutalmak

Ebből adódóan az esemény megünneplésében kulcsszerepük van azoknak a szakembereknek, akiknek az a feladatuk, hogy ezt a kapcsolatot napi szinten segítsék – előtérbe kerül ilyenkor a színházi dramaturgok és színháztörténészek tevékenysége is. Ezen a napon adják át a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az évad legjobb magyar drámája díjat, az előző évad kiemelkedő műveiért. A Magyar Dráma Napján osztják ki ünnepélyes keretek között a Szép Ernő-jutalmat is. Az utóbbi, Pogányné Szép Berta (Szép Ernő húga) által 1984-ben alapított díjat drámaíróknak adják. 1992-ig csupán egy fő, a „legjobb drámaíró” vehette át, 1992-től viszont a díjazottak köre két-három főre bővült. 

Tanulságos átfutni az eddigi díjazottak listáját – amely önmagában is alkalmas arra, hogy felfigyeljünk a magyar irodalom néhány rejtett értékére. Az első jutalmazott 1984-ben Weöres Sándor volt – A kétfejű fenevad című drámájával, amelyet a megírását követő 12 évi hallgatás után mutattak be. Négy évvel később a legkevésbé drámaíróként ismert Ottlik Géza kapott kitüntetést a Valencia-rejtélyért, majd egy évvel később Tandori Dezsőt hangjátékait tartották érdemesnek a díjra.

Az idei díjazottak közül életműdíjban részesül Zalán Tibor „évtizedeken átívelő drámaírói és színházi tevékenységéért, költői nyelvéért és széles műfaji merítésű, folyamatos dramaturgiai munkájáért”. Másodszor kapja meg a díjat (2002 után) Visky András „eddigi drámaírói munkásságáért, különös tekintettel a Visszaszületés című művére, a XXI. század egzisztenciális kérdéseinek filozófiai mélységű megközelítéséért”. Különdíjat kap Lengyel Anna a „PanoDráma létrehozásáért és működtetéséért, a kényes társadalmi kérdések kritikai súlyú és mindig eleven feldolgozásáért”. A díj átadására szeptember 21-én, a magyar dráma napján kerül sor 16 órától a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Néhány idei esemény

Természetesen számos egyéb esemény is színesíti a Magyar Dráma Napjának programját – a teljesség igénye nélkül ezekből szemezgetünk az alábbiakban. A Nemzeti Színházban ezen a napon másik nemzeti drámánkat, a Bánk Bánt mutatják be, Vidnyánszky Attila rendezésében. A Pesti Színházban a Magyar Dráma Napja alkalmából szeptember 24-én Esterházy Péter utolsó színművét, Mercedes Benz című darabját mutatják be a Szlovák Nemzeti Színház előadásában. Marosvásárhelyen és Csíkszeredában ugyancsak magyar írók műveiből készült produkciókkal ünnepelnek.

Sepsiszentgyörgyön Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából szervezett programokkal, Kolozsváron drámaírás-műhellyel emlékeznek meg a Magyar Dráma Napjáról. Szeptember 22-én a budapesti Írók Boltjában rendeznek beszélgetést Szükség van-e kortárs drámára? címmel. A beszélgetés apropóját a Selinunte Kiadó Olvasópróba című könyvsorozata adja. Ezek szerkesztői ugyanis az utóbbi években színpadra került új magyar drámákból válogatták az egyes kötetek anyagát. Tematikus összeállítások (amint régen a Rivalda sorozat is) a magyar dráma és a színpad kapcsolatára fókuszálnak. 

Új magyar drámákban és ősbemutatókban szerencsére nem szűkölködünk és a magyar drámatörténet hagyományaira, a kiemelkedő alkotókra és alkotásokra joggal vagyunk büszkék – amint a hazai írók, drámák, színházak és a közönség élő, eleven kapcsolatrendszerére is.