Kérdezz-felelek: Gyakran ismételt kérdések az érettségivel kapcsolatban

A cikkben összegyűjtöttük és megválaszoltuk az érettségizők leggyakrabban felmerülő kérdéseit.

Mely tárgyakból kell érettségi vizsgát tenni? 

Öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ebből 4 kötelezően előírt, az ötödik szabadon választható: 

  • Magyar nyelv és irodalom
  • Matematika
  • Történelem
  • Idegen nyelv
  • Szabadon választható tárgy (azok közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerint kötelezettségeinek eleget tett a jelentkező, ez történhet osztályozó vizsgával is)

Mikor van az érettségi időszak?

Évente két időszakban tehető érettségi vizsga. A tavaszi időszakban az írásbeli vizsgákat májusban, a szóbeli vizsgákat júniusban tartják. A pontos időpontok minden évben változnak, miniszteri rendelet szabja meg, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján lelhetők fel. Erre a vizsgaidőszakra február 15-ig lehet jelentkezni az összes középiskolában és az Oktatási Hivatalban. 

Az őszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat októberben, a szóbeli vizsgákat novemberben tartják. A pontos időpontokat itt is miniszteri rendelet határozza meg. Az október-novemberi vizsgaidőszakra csak az Oktatási Hivatalban és a kijelölt iskolákban lehet jelentkezni szeptember 5-ig. Amennyiben valaki középiskolás, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját iskolájában tud jelentkezni, és ott is tehető le a tárgyakból az érettségi vizsga. 

Milyen érettségi vizsgaszintek vannak, és mit kell róluk tudni?

Az érettségi vizsga két szinten tehető le: középszinten és emeltszinten. 

A középszintű vizsga lebonyolítását a középiskolák végzik, és ők biztosítják a helyszínt is. Minden iskola azokból a tárgyakból hirdet érettségi vizsgát, amelyet az intézményben oktatnak. Ha egy középiskolás diák olyan tárgyból szeretne vizsgát letenni, amit a saját iskolájában nem tanítanak, akkor a tárgyból évre lebontva osztályozó vizsgát kell letenni, s így van lehetősége érettségi vizsgát tenni belőle. Amennyiben valaki már elvégezte a középiskolát, akkor bármely tantárgyból jelentkezhet érettségire, amelyet Magyarországon valamelyik középiskolában tanítanak, függetlenül attól, hogy ő valaha tanulta-e az adott tárgyat. 

Az emeltszintű érettségi vizsga külső vizsga, azaz a felkészítő iskolától és tanároktól független. Az írásbeli feladatokat vagy az adott iskolában, vagy kijelölt külső helyszínen írják meg, a középszintű érettségivel egy időpontban. A szóbeli vizsga tantárgyanként más-más időpontban, külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai nem taníthatnak a vizsgázó iskolájában. Az emelt szintű szóbeli vizsga időpontja megelőzi a középszintű vizsgákat. 

Hogyan történik az érettségi vizsga értékelése?

Középszintű érettségi esetében az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a dolgozatok javítását azonban az iskola szaktanára végzi. A szóbeli vizsgákat az iskola tanáraiból és egy, az iskolában nem oktató elnökből álló vizsgabizottság előtt teszik le a tanulók. A szóbeli tételeket az adott jogszabály alapján az iskola szaktanárai állítják elő. A vizsga pontozását a szaktanárok végzik. 

Emelt szintű érettségi esetében annyi eltérés van, hogy a dolgozatokat független értékelők javítják. 

Mi történik, ha a vizsgázó késik, vagy nem jelenik meg?

Ha a vizsgázó önhibáján kívül marad le az érettségiről (bizonyítható baleset, egészségügyi probléma), akkor lehetősége van pótló vizsgára. Ha viszont olyan okból nem tud jelen lenni, amiről tehet (elalvás, nem áll úgy a tanulással, hogy bemenjen vizsgázni), akkor az adott vizsgaidőszakban már nincs lehetősége ismételni, és a javítóvizsgán az adott tantárgy egész vizsgáját (írásbeli és szóbeli egyaránt) meg kell ismételni. 

Milyen szabály vonatkozik a kijavított írásbeli dolgozat megtekintésére?

A kijavított vizsgadolgozatokat a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A dolgozatot az iskola képviselőjének jelenlétében lehet megtekinteni, és arról kézzel, vagy elektronikusan másolatot készíteni. Amennyiben a vizsgázó nem tud a megtekintésen megjelenni, felhatalmazott rokona vagy ismerőse is megnézheti a dolgozatot, és másolatot készíthet róla. Az írásbeli érettségi megkezdése előtt tájékoztatni kell a vizsgázókat arról, hogy hol és mikor nézhetik meg a kijavított dolgozatot, és hol tehetnek észrevétel a szaktanár értékelésére. 

Hogyan tehető észrevétel az írásbeli dolgozattal kapcsolatban?

Észrevételt a vizsgázó a megtekintést követő első munkanap végéig – 16 óráig – tehet. Nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető.

A kérelmet az igazgató bírálja el, s egy másik szaktanárt kér fel a dolgozat újraértékeléséhez. A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Hány százalékos eredménnyel lehet szóbeli vizsgát tenni?

Minimum 12%-ot kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki szóbeli vizsgára mehessen. Amennyiben a szóbeli és az írásbeli vizsga összeredménye nem éri el a 25%-ot, az érdemjegy elégtelen. 

Hány perc felkészülési idő van a tételhúzás után? 

A tétel kihúzását követően tantárgyanként 30 perc kidolgozási időt kapnak a tanulók. 

Mikor kell póttételt húzni a szóbeli vizsgán?

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot mutat, vagyis a felelete nem éri el a 12%-ot, akkor az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ebben az esetben a póttételre adott felelet pontszámát meg kell felezni, illetve egész pontra kell kerekíteni, és az így kijött százalékos osztályzat adja meg az érdemjegyet. 

Mikor lehet matematikából szóbeli vizsgát tenni? 

Matematikából abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát, ha az írásbeli teljesítménye elérte a 12%-ot, de nem érte el a 25%-ot. 

Milyen esetben lesz eredményes az érettségi vizsga?

Középszintű érettségi esetében: 

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Emelt szintű érettségi esetében: 

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12%-ot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen lesz a vizsgajegy. 

Milyen eredményt kell elérni ahhoz, hogy az érettségi bizonyítvány/tanúsítvány a nyelvvizsgával legyen egyenértékű?

Ha a vizsgázó idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,
ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi között? 

A javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de a követelményeknek nem megfelelő teljesítés miatt sikertelen vizsga megismétlése. Csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban tehető le, és minden vizsgarészt meg kell ismételni. 

A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett érettségi vizsga folytatása. Ugyanabban a vizsgaidőszakban is folytathatja, mint amikor megkezdte azt. 

Mit kell tudni az előrehozott érettségi vizsgáról? 

Az előrehozott érettségi vizsga lehetősége 2014 januárjától jelentősen leszűkült. Már csak idegen nyelvekből és informatikából lehet előrehozott vizsgát tenni, és csak a május-júniusi vizsgaidőszakra lehet jelentkezni. Ha sikertelen a vizsga, javító vagy pótló érettségire csak a rendes érettségi időszakban van lehetőség. Ha az előrehozott érettségi eredményes, az osztályzat és a százalék bekerül a bizonyítványba. Ha a diák javítani szeretne ezen az eredményen, ismétlő vizsgára csak az érettségi bizonyítvány kiadása után jelentkezhet. 

Mikorra kell teljesíteni a közösségi szolgálatot?

A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban a vizsgák megkezdésének alapfeltétele, hogy a diák 50 óra közösségi szolgálatot teljesítsen. 
 

Kapcsolódó tartalmak

Tény-LEG? – A legnagyobb érettségi botrányok

Bár az idei érettségi időszak jórészt csendben, nyugodt mederben zajlott, nem volt ez mindig így az elmúlt közel három évtizedben. Kiszivárgott tételcímek, túl korán felnyitott tételek, sebtében összeállított feladatsorok, rossz napon behívott érettségizők – csak néhány példa arra, hogy milyen az, ha egy maturáló diák életének egyik legfontosabb napja bohózatba, vagy éppen rémálomba fordul.