Két projekt – egy cél

Az Európai Unió 2020-as stratégiájának egyik kiemelt témája a korai iskolaelhagyás. Az alábbiakban két fontos magyarországi kezdeményezést mutatunk be. Mindkettő más-más eszközökkel, különböző stratégiával igyekszik elérni ugyanazt: pedagógusokat és oktatási intézményeket támogatni a korai iskolaelhagyás minél hatékonyabb felszámolásában.

A képen két tanuló gyerek látható.


KOALA – személyközpontú pedagógia a korai iskolaelhagyás elkerülésére

A KOALA (KOmplex ALApprogram) programot az egri Eszterházy Károly Egyetem munkatársai dolgozták ki a hejőkeresztúri modell, vagyis a KIP (Komplex Instrukciós Program)-módszer alapján. Főként abban segíti a pedagógusok munkáját, hogy eredményesen dolgozzanak olyan gyerekcsoportokkal, amelyekben különböző képességű, teljesítményű és társadalmi helyzetű diákok tanulnak. A KOALA ezért új kihívást és feladatokat jelent a tanítók és tanárok számára is: elsősorban a gondolkodási, és döntéshozatali képességekben kíván változást. Ebből adódóan a tervek szerint a következő években beépül majd a pedagógus-továbbképzésbe és a tanárképzésbe is. 

A KOALA módszereinek fontos eleme a heterogén tanulócsoportokban történő differenciális fejlesztés, amelynek fő célja, hogy minden résztvevő tanuló tudásszintje emelkedjen az órákon, és eközben sikerélményben is része legyen a feladatok elvégzése során. A frontális tanítási és tanulási formáktól eltérően főként csoportszintű pedagógiai munkára épül. A KOALA-tanórákon alkalmazott játékok és játékos módszerek segítségével könnyedén elsajátítható a logikai következtetés, a stratégiai gondolkodás, az indoklás, a probléma reprezentációja, a modellalkotás – vagyis a problémamegoldó gondolkodás főbb elemei. A program nagy hangsúlyt fektet a testmozgásra is: a tapasztalatok szerint ez – mivel megtöri a monotonitást – növeli a tanulás eredményességét és segíti a hosszú távú rendszeres testmozgás iránti igény kialakítását is. A KOALA fontos eleme a művészetpedagógia is, amely a komplex élményszerző tevékenységekre épít: az ilyen típusú órákon a diákok az alkotómunka mellett kedvvel, motiváltan sajátíthatják el a szükséges tárgyi tudást is. A módszer informatikai alapú: céljai közé tartozik a különféle eszközökhöz tartozó ismeretek elsajátíttatása, és ennek során a tanulók konstruktív és felelősségteljes digitális kultúrájának kialakítása.

A programmal dolgozó iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek az egész életen át tartó tanulást támogató transzverzális készségek – a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése – fejlesztésére. A programban központi helyet foglal el a differenciált fejlesztés, ugyanakkor a tanulók közötti együttműködés, a közösségi lét is. Fókuszában van az az esélyegyenlőség és a hátrányok kompenzálása is. Ebből adódóan a programnak egyaránt szerepet szánnak a tehetséggondozás területén és a korai iskolaelhagyás visszaszorításában is – utóbbi tekintetében főként a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával csökkentve a korai iskolaelhagyást.

LEADNFL – nonformális tanulási módszerekkel a lemorzsolódás ellen

Az Együttható Közösségépítő Egyesület 2010 óta végez ifjúságsegítéssel kapcsolatos tevékenységet – elsősorban a 10-30 év közötti korosztály megszólításával. Fő célja, hogy a fiatalok számára olyan programokat és szolgáltatásokat szervezzen, amelyekben nemüktől, etnikai hovatartozásuktól, lelki és fizikai állapotuktól függetlenül hasznosan tölthetik szabadidejüket, s eközben támogatást és segítséget kapnak fejlődésükhöz – a multikulturális szemléletmód közvetítésével. Munkatársai ebből adódóan számos kapcsolódó területen végzik feladataikat és igen sok tapasztalattal rendelkeznek.

Az egyesület kétéves ERASMUS+ projekt keretében foglalkozott a  LEADNFL (Learned Inactivity – Decreasing the Number of ESL Students in Disadvantaged Communities with the Power of Non-Formal Learning) projekttel, amely a korai iskola elhagyásra és az ezt kiváltó körülményekre fókuszál. Utóbbiak tekintetében főként a korai gyermekvállalás okainak és következményeinek szentel különös figyelmet. A projekt tehát annak elérésére keres megoldásokat, hogy az érintett fiatalok a gyermekvállalás mellett se morzsolódjanak le: legyen motivációjuk a tanulásra és kapjanak rá lehetőséget is – ezáltal ugyanis több lehetőségük nyílik munkavállalásra és jobb életkörülmények kialakítására is.  

Az LEADNFL projekt célja egy nem-formális pedagógiai alapelveket követő módszertan fejlesztése volt, melynek keretében az Együttható Közösségépítő Egyesület együttműködő partnereivel együtt (Nevo Parudimos és Phiren Amenca) egy a témához kapcsolódó alapkutatást végzett, majd ennek alapján dolgozott egy olyan módszertani anyagon, amely ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteknek és szakembereknek nyújt segítséget az iskolai lemorzsolódás által fenyegetett, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi (re)integrációjában. 

A LEADNFL pedagógiája tehát a nonformális tanulás módszerein alapul. Ennek lényege, hogy a résztvevők úgy szereznek új ismereteket, hogy közben pozitív tapasztalatokat és sikerélményeket szereznek. A nonformális tanulás másik fontos tényezője, hogy szinte észrevétlenül tesz nyitottabbá, kreatívabbá és műveltebbé – elsősorban mások megismerése, addig szokatlan szituációk révén. Ez azért is lényeges, mert az itt szerzett tapasztalatokból önbizalmat meríthetnek a résztvevők és magabiztosabban ülhetnek vissza az iskolapadba. 

A projekt Tanult Tehetetlenség – Nem formális tanulással az inklúzióért című zárókonferenciáját szeptember 26-án a Budapesti Európai Ifjúsági Központban (EYCB) rendezik meg. Ennek keretében olyan szakemberek tartanak előadásokat és workshopokat, akik széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek a korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás és az ezeket okozó társadalmi tényezők területén. A szervezők szándékai szerint kutatásaik, tapasztalataik megosztásával teljesebb képet adnak e területek aktualitásairól, ilyen módon is elősegítve a változáshoz szükséges társadalmi párbeszédet.