Ketten együtt – kéttanáros modell testnevelés-gyógytestnevelés órán

A döbröközi általános iskolában új pedagógiai módszert alkalmazott Törő Mária tanító és Vezér Katalin gyógytestnevelő  tanár. A két tanár egy tanórán belül szorosan együttműködve foglalkozott a gyerekek fejlesztésével. A TanTrend érdeklődését is felkeltette a módszer, ezért felkerestük és arra kértük őket, hogy mutassák be nekünk ezt a modellt. Alább az ő tolmácsolásukban olvasható pedagógiai módszerük kialakítása és megvalósítása.

alt
Fotó: Mártonfai Dénes


Mindenképpen a következő idézettel szeretnénk kezdeni: „A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa” /Karácsony Sándor/

Ez az optimizmus vezetett bennünket arra, hogy megvalósítsuk ezt a pedagógiai módszert. 

A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény 27§ 11. pontja határoz a mindennapos testnevelésről. Az iskolai testneveléssel kapcsolatos szabályozást az EMMI rendelet 20/2012 (VIII.31) 54. bekezdés 142§ írja le. A mindennapos testnevelés keretein belül kell megszervezni a gyógytestnevelés órát, „ A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján, a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. „a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát” (20/2012 (VIII.31) 54. bekezdés 142§ 3. pont) 

A program kidolgozásakor a Nemzeti Alaptantervet és az erre épülő testnevelés 1-4. évfolyam és 5-8 évfolyam kerettantervét valamint a helyi tantervben meghatározottakat használtuk fel. A programot a 3. és az 5. évfolyamon kezdtük el bevezetni. A gyógytestnevelés órára kiszűrt gyermekeknek általában a pedagógia szakszolgálat úgy tudja, megszervezi az ellátást, hogy a gyermekeknek 0.7.8.9. órájában valósul meg. 

Az iskola és a szakszolgálat tagintézményvezetőjével együtt úgy döntöttünk, hogy a gyermekek egyéni képességeiket és terhelhetőségüket figyelembe véve gyermekbarát módon szervezzük meg a gyógytestnevelés-testnevelés órát, ezért kéttanáros modellt vezettünk be.

Az általunk képviselt kéttanáros modell, azt jelenti, hogy az osztályban tanító testnevelő, és gyógytestnevelő tanár azonos jogokkal (nem asszisztencia jellegű) vezeti az órát. Ez a módszer lehetőséget adott arra, hogy azokat a gyermekeket, akiket az iskolaorvos kiszűrt gyógytestnevelés ellátásra, a testnevelés óra keretén belül vegyenek részt gyógytestnevelésben. 

Program célja: Minden gyermek aki testnevelésben-gyógytestnevelésben részt vesz, jusson sikerélményhez, fejlődjön önmagához képest, mint testileg, mint lelkileg, váljon jobbá a személyisége a közösséghez való tartozás érzése. Lelje örömét a mozgásban, amely boldoggá teszi, mert csak boldog gyermekből válhat kiegyensúlyozott és a társadalom számára aktív, egészséges felnőtt. 

A testnevelés -gyógytestnevelés óra az alábbi rendszer szerint működött a 2017-2018-as tanévben:

A tanmenetet tematikai egységekre bontottuk (pl.: atlétika, torna,), melyeket differenciált csoportbontással valósítottunk meg az osztályban. Egy tematikai egység általában 12 órából állt. Az egységes keret biztosította, hogy minden gyermek egyenrangúnak érezze magát az órán. 

Az óra 3 részből épült fel: Bevezető rész-az óra anyagának ismertetése, motiváció. Fő rész- új gyakorlatok, feladatok tanítása vagy gyakorlás. Befejező rész- a tanórán végzett munka értékelése. Az új anyag feldolgozását, a gyakorlást és az értékelést a két csoport külön differenciáltan végezte. A tanóra egységét a részeket elválasztó motivációs, mozgásfejlesztő játékok biztosították, melyet együtt, közösen hajtottunk végre.

Az órára való közös felkészülés volt számunkra nagy kihívás. Az óratervezéskor az óravázlatokban, figyelembe szerettük volna venni az osztályokban megjelenő korosztályi különbséget, eltérő nemiséget, valamint a gyermekek testi problémái, egyéni képességeiket. 

Kezdetben a szülők, gyerekek és kollégák is furcsán szemlélték az új módszert, de év végére teljesen elfogadták. A gyermekek részéről néhány óra elteltével teljesen természetes volt ez a munkaforma. 

2018-2019-es tanévben tovább szeretnénk fejleszteni az eddigi programunkat és a többi évfolyamra is megszervezni. Újdonság lesz szeptembertől, hogy a két testnevelés-gyógytestnevelés órán felül két osztályban (4-5. osztály.) úszásoktatás is indul. 

Az új módszert tavasszal sikerült bemutatnunk, először a Tolna megyei gyógytestnevelő kollégáknak másodszor a Testnevelési Egyetem 3 vezetőtanárának: Pesáné Nagy Katalinnak, Pánger Andreának, Kövesdi Orsolyának.

A szakmai napokon a szakemberek visszajelzései megerősítettek bennünket, hogy jó irányba haladunk. Hisszük, hogy az új módszer hatékony lesz a gyermekek mozgásfejlődése érdekében és bízunk benne, hogy a szakma ezt felismeri és elfogadja.