Kincsestár vagy műalkotás?

Mi a lapbook? Miért népszerű? Érdemes-e foglalkozni vele? Milyen előnyei vannak? A lapbook-univerzum feltérképezése során a lapozókönyvekkel kapcsolatos munka számos előnyét ismerhettük meg. Érdemes kipróbálni!

alt


Sokunk számára nem idegen egy-egy utazás emlékeinek (fényképek, belépőjegyek, úti jegyzetek) albumba rendezése. Iskoláskorukban sokan készítettek „minikönyveket” is, amely egy-egy igen fontos témával (együttessel, filmszínésszel, autómárkával) kapcsolatban tartalmazott nélkülözhetetlen információkat és természetesen képeket is. Az élménypedagógia kedvelt módszere a plakátkészítés, amely többnyire egy csoport által közösen létrehozott műalkotást eredményez. Általános tapasztalat, hogy „ilyenkor a készülő mű maga képezi a tevékenység motivációs bázisát, és egyre jobban magával ragadja a résztvevőket.” A napjainkban egyre népszerűbb internetes prezentációkészítő szoftver, a Prezi főként azzal a céllal jött létre, hogy kiváltsa a lineáris prezentációkészítést. Mottója: „Ideas matter” – középpontban az ötletek, középpontban a gondolatok. Mi a közös e háromféle „projektben”? A kreativitás, a vizualitás, a motiváció… Éppúgy, mint az újabban egyre népszerűbb lapbook-feladatok esetében.

Mi a lapbook?

A lapbook olyan lapozókönyvet, albumot jelent, amelyet egy diák maga készít el – olykor természetesen szülői vagy tanári segédlettel – egy előre meghatározott témakörben. A lapbook tehát többnyire látványos, képekkel, rajzokkal, feladatokkal, sőt játékötletekkel ellátott gyűjtemény, afféle „házi kincsestár”. Voltaképpen oktatási segédeszköz, hiszen készítője munka közben el is sajátítja az adott tananyag legnagyobb részét, legfontosabb összefüggéseit. Angolszász mintára egyre több iskolában használják, főleg összefoglaláskor, illetve házi olvasmányok feldolgozása, vagy egy-egy projektfeladat teljesítése, dokumentálása során. 

Az alábbiakban tíz olyan érvet sorolunk fel, amely reményeink szerint lapbook készítésre serkenti az olvasót.

1. Bár a lapbook számtalan feladatot ad készítői számára, de igen sok örömteli percet is okoz nekik – általános tapasztalat, hogy a gyerekek inkább tekintik szórakozásnak, mint feladatteljesítésnek. A változatos feladatok (témaválasztás, logikus elrendezés, kivitelezés, díszítés, stb.) felváltva stimulálják a jobb és bal agyféltekét. 

2. Az ilyen típusú albumok készítése során a diákok gyakorlatot szerezhetnek az önálló ismeretszerzésben. Mindez összhangban áll a 21. század gyermekeinek érdeklődésével és informálódási szokásaival is. 

3. A munkafolyamat támogatja az analitikus hozzáállás megteremtését és az ok-okozatiság megértését is – ez pedig igen nagy segítség egy-egy anyagrész elsajátítása során. A munkafolyamat fejleszti a rendszerezéssel és az összefüggések feltárásával (a „lényeglátással”) kapcsolatos készségeket is (amelyek igen fontosak a világhálón begyűjtött információk értékelésében és szűrésében).

4. Egy-egy lapbook elkészítése kiválóan használható a tanulási nehézségek megelőzésében, hiszen a lapbook elkészítéséhez szükséges „gyakorlati ” feladatok – így például a vágás és a színezés – kiválóan alkalmasak a finommotorika fejlesztésére. A különböző fülek és zsebek hajtogatása, elhelyezése a térlátást és a térben való tájékozódást is gyakoroltatják a gyerekekkel. 

5. A lapozókönyv létrehozása megalapozhatja az önálló tanulást is. Elkészítése önmagában is tanulni tanít, hiszen olyan munkafolyamatot feltételez, melynek lépéseit betartva már a kisdiákokban is tudatosítható és gyakoroltatható a tervezés – előkészítés – kivitelezés – megvalósítás lépéseinek sora.

6. Mivel a lapbookhoz kapcsolódó munkafolyamatok során saját élmények és vizuális elemek is kapcsolódnak az egyes anyagrészekhez (az egyéni kutatómunkáról nem is beszélve) – nagyobb a valószínűsége, hogy a feldolgozandó ismereteket hosszabb távon is megőrzi a lapbookot készítők memóriája. 

7. Az albumokhoz – elkészítésükön túl – több további feladat és tevékenység kapcsolható: bemutatása, prezentálása hatékonyan és szorongásmentesen készítheti elő a számonkérést vagy díszítheti az osztálytermet.  Van, ahol kiállítást is rendeznek az albumokból. Héring Mónika a következőképpen írt erről: „A projekt zárásaként egy gyors kiállítást rögtönözhetnek egymásnak saját munkáikból. A gyerekek kíváncsian szokták megnézni osztálytársaik alkotásait, figyelmesen és érdeklődve járják körbe az alkotásokat éppúgy mintha múzeumban egy kiállításon lennének. Nem szoktak bántóan kritizálni, ha mégis, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a másik megbántása nélkül is tudjanak építő kritikát mondani. Hamar és legtöbbször egyöntetűen döntenek a legszebb alkotás mellett, értékesnek tartják a szép kivitelezést, az egyedi és kreatív megoldásokat.”

8. Egy-egy lapbook elkészítése kitűnő lehetőséget biztosít a tanulók közötti együttműködésre és a csoportmunkára, sőt, akár szülőkkel vagy a tanárokkal való kötetlenebb együttlétre is. Témát és kiindulási pontot, „ürügyet” jelenthet egy-egy tartalmas beszélgetésre, véleménycserére is. 

9. A lapozókönyv – sok esetben színes, dinamikus – külleme aktivitásra, tevékenységre készteti a nézőt is – jó alapot adva a további tanórai munkára: ismétlésre, összefoglalásra, számonkérésre – akár egy-egy tanulmányi kirándulás tapasztalatainak rögzítésével bensőséges ünneplésre (évnyitásra, évzárásra) is.

10. Az ilyen albumok elkészítése során nincs rossz megoldás – a létrejött produktum ugyanis egyfajta műalkotás is, mely elkészítője egyéniségét tükrözi. Fejleszti az önbizalmát azoknak a tanulóknak is, akik nem írnak vagy rajzolnak szépen, hiszen saját ízlésüknek megfelelően választhatnak más megjelenítési formát is: szerkeszthetnek ábrákat, készíthetnek kollázst, illusztrálhatnak fényképekkel, emotikonokkal – sőt, akár QR-kódokkal is.