KIPróbálná a KIP-et?

A Komplex Instrukciós Program (KIP) eltérő helyzetű gyerekek hatékony együttnevelése érdekében jött létre. Egyaránt hasznos a jó tanulók, a gyengébb képességű diákok – sőt, még a tanárok számára is. A projekt eredményei egyaránt köszönhetők a San Franciscó-i Stanford Egyetem kutatóinak és a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola pedagógusainak.

 

A komplex instrukció logója.


 

San Franciscóból Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe

A KIP olyan speciális kooperatív tanulási eljárás, melynek célja a különböző társadalmi helyzetű, képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelése. Rachel Lotan és Elisabeth Cohen vezetésével a San Franciscó-i Stanford Egyetemen fejlesztették ki, a magyarországi viszonyokra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolában alkalmazták. 

A KIP sikerélmények révén kívánja javítani a tanuláshoz való viszonyt. Ez vélhetően minden iskolásra jótékonyan hat, de különös jelentősége van olyan intézményekben, amelyek diákjai között igen nagy a tudásbeli és a kifejezőkészséget érintő különbség. A KIP differenciált tanulásszervezésen alapuló tanítási eljárás, hátránykompenzáló módszerének alapját a csoportmunka adja.

A foglalkozásokon 3-4 tagú csapatokat alkotnak a tanulók és különböző – az egymást követő órákon változó, rotálódó – feladatköröket (kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős) betöltve, egymás segítségére utalva gyakorlatias feladatokat oldanak meg. A közös munka során a gyerekek módszereket, megoldási stratégiákat tanulhatnak egymástól: feladatok megoldásához ugyanúgy szükség van kézügyességre, vizualitásra, térbeli tájékozódásra, mint az írással, olvasással, számolással kapcsolatos készségekre. A csoportban végzett tevékenység nem gátolja az egyéni munkát: a „nyitott végű”, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a gyerekek egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését is. A program tehát nemcsak a hátrányos helyzetű és gyengébben teljesítő tanulókat segíti: hasznára van a kiemelkedő képességű diákoknak is. 

„Bónuszként” a pedagógusoknak is sikerélményt ad, hiszen kreatív és magas szintű – a tanári kompetenciákat jelentős mértékben erősítő – pedagógiai munkát tesz lehetővé. A program tehát a tanárok számára is fejlődési lehetőséget kínál. 2014 szeptembere óta a KIP-tanórákon okoseszközöket is használnak: ezek segítik a csoportmunkát és színesebbé, élményszerűbbé teszik a tanulást. 

A „hejőkeresztúri modell”

A speciális instrukciós eljárás által rövid idő alatt azonosíthatók az osztályon belüli konfliktusok, melyek kezelésére szintén lehetőség van a csoportfoglalkozások során. Ezek nyomán viszonylag hamar, már négy hónap után megfigyelhetők a magatartásbeli változások: a gyerekek fegyelmezettebbé válnak és jobban tudnak koncentrálni is. Kevesebb az iskolai hiányzás és a tanulók közti összetűzés – és ezek következtében csökken a fegyelmi eljárások száma is. Ugyanakkor újfajta együttműködési normák alakulnak ki a közösségen belül, melyek segítik a hátrányos helyzetűek beilleszkedését – a különböző társadalmi háttérből adódó konfliktusok szinte teljesen megszűnnek. 

A felmérések szerint a KIP-et használó iskolákban javul a diákok tanulmányi eredménye és nő a továbbtanulási arány is. Hejőkeresztúron, ahol 2001-től alkalmazzák a módszert, és körülbelül 70 százalék a hátrányos helyzetű tanulók aránya, mindenki továbbtanul, sőt 70 százalékuk érettségit adó intézményben teszi ezt. Irigylésre méltóak az iskola versenyeredményei is. Jellemző adat, hogy 2010-től minden évben képviseli Magyarországot egy-egy hejőkeresztúri gyerek a Dáma Európa Bajnokságon. A módszer magában foglalja a közösségi, nyitott iskola elvét is: a szülőkkel és a helyi közösséggel való szoros együttműködés jellemzi. Hatása így még inkább érvényesül az iskola falain kívül is.

A módszer egyik kidolgozója, az erdélyi származású – magyarul kiválóan beszélő – Rachel Lotan több ízben is elismerően nyilatkozott a hejőkeresztúri modellről. A Stanford Egyetem nyugalmazott professzora 2016-ban Magyarországra látogatott és személyesen is találkozott a módszerét alkalmazó pedagógusokkal. Külön elismeréssel nyilatkozott a KIP „magyaros vonásairól”: „Kovácsné dr. Nagy Emesének, a hejőkeresztúri iskola igazgatójának, a Miskolci Egyetem docensének nagy érdeme, hogy azon dolgozott, hogyan illene az amerikai módszer ide, Magyarországra. Mert nem lehet valamit csak megvenni Stanfordból, és egy az egyben alkalmazni, azt át kell dolgozni, hogy itt is működjön a koncepció.”

Ha Ön is KIPróbálná

A KIP természetesen más tanintézmények számára is elérhető: a programban jelenleg 25 iskola (köztük 4 középfokú oktatási intézmény), azaz összesen 6400 diák és 690 tanár vesz részt. A csatlakozás feltétele, hogy az iskola pedagógusai részt vegyenek egy 30 vagy 60 órás képzésben, és az elsajátított módszert a tanórák maximum 20 százalékában alkalmazzák. A program megerősítése és folyamatos fejlesztése érdekében a szakemberek öt éven keresztül utánkövetéssel (hospitálással, és óratervek ellenőrzésével) támogatják az intézményeket. 

A modellt külföldön – többek között Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában – is bemutatták. 2014-ben a European Commission is felfigyelt a programra, és előadásra kérte fel Kovácsné Dr. Nagy Emesét, a hejőkeresztúri iskola igazgatóját. 2016-ban ugyancsak az ő vezetésével jött létre a Miskolci Egyetemen a Miskolc – Hejőkeresztúr KIP Regionális Központ, amelynek feladata a pedagógusképzés és a módszert alkalmazó iskolák munkájának szakmai segítése.

Forrás: http://komplexinstrukcio.hu/