A kisgyermekkori nevelésről kérdeztük Rétvári Bencét

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát egy villáminterjú keretében értük el.

alt


Milyen változást szeretne elérni a kormány a kisgyermekkori nevelést és gondozást érintő változásokkal?

A kormány célja, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű és az előnyösebb hátterű tanulók teljesítménye közötti szakadék, ami azért is fontos törekvésünk, mert szeretnénk, ha minden diák egyenlő esélyekkel ülhetne be az iskolapadba.

Az kötelező óvodai nevelésre vonatkozó változások is ezért történtek?

Igen. A kisgyermekkori nevelés és gondozás terén végrehajtott kormányzati lépések segíthetnek abban, hogy az iskolakezdési korra kiegyenlítődjenek a különbségek. Mivel a teljesítmények terén jelentkező különbségek már korán megjelennek, a kötelező óvodai nevelés korhatárának az ötről 3 éves korra való csökkentése pozitív lépés, amely várhatóan javítani fogja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét.

Mennyire sikeres ez a program, hányan járnak ténylegesen óvodába?

Mára már a 4 és 6 éves kor közötti gyermekek 95,3%-a részt vesz kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. De fontos eredmény, hogy a romák részvétele 91%-os, ami megközelíti az országos átlagot és a régióban a legmagasabb szám. 

Akkor mondhatjuk, hogy ez egyben roma felzárkóztatási program is? 

Részben igen, illetve elmondható, hogy mindenképpen vannak pozitív hatásai. A 2015/2016-os tanév óta jelentősen bővült a hátrányos helyzetű tanulók részére ingyenesen biztosított óvodai ellátás, iskolai étkeztetés és a tankönyvellátás is.

Európai viszonylatban tekintve hogyan állunk a frissen végzettek foglalkoztatottságával? Gondolom, hosszútávon az a cél, hogy a támogatott kisgyermekkori nevelés erre is jó hatással legyen.

Ebben a tekintetben most sem állunk rosszul. 2013-ban Magyarországon 74,2% volt ez az arány, ami 2016-ra 85%-ra nőtt. Viszonyításképpen Európában ez az adat 2013-ban 75,4%, míg 2016-ban 78,2% volt. És igen, nagyon bízunk abban, hogy hosszútávon is jó eredményeket érünk el a kisgyermekkori nevelés támogatásával.

Nyilván nem csak a kisgyermekkori nevelés támogatása és reformja fontos, de az összes oktatásra költött kiadás is meghatározhatja az eredményeket.

Az oktatásra fordított általános kormányzati kiadás 2015-ben a GDP 5,2 százaléka volt, ami magasabb a 4,9%-os uniós átlagnál.

Kicsit elszakadva a kisgyermekkor neveléstől még egy kérdést engedjen meg a szakképzésről. Milyen esélyekkel helyezkednek el ma a szakképzésben frissen végzett diákok?

A kormányzat célja, hogy mindenki el tudjon helyezkedni a tanult szakmájában. A szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási rátája jelenleg 84,4%, ami jóval a 75%-os uniós átlag felett van, és bízunk benne, hogy ez a szám még tovább fog emelkedni.