Kombinált oktatás

Nem nehéz kitalálni, mitől kombinált a kombinált fogó vagy a kombinált gáztűzhely. De mi a helyzet a kombinált oktatással? Milyen előnyei és milyen buktatói vannak az ilyen típusú képzéseknek?

A képen oktatási ábra látszik.


Egy új oktatási forma

A blended learning új színt jelent a magyar oktatás palettáján, ezért közismert magyar elnevezése sincs: leggyakrabban vegyes oktatásnak, komplex oktatásnak, vagy kombinált oktatásnak fordítják. Ez a képzési forma lényegében az e-learning adta lehetőségek és a hagyományos tantermi oktatás kombinációját jelenti, amely többféleképpen is megvalósulhat. Alapvetően hatféle típusát különböztetjük meg.

Self-blendről beszélünk, ha a hallgatóknak lehetőségük van a hagyományos keretek között zajló tanulmányaikat online kurzusokkal is elmélyíteni. Ha az oktató adja az instrukciókat, amelyeket – folyamatosan – digitális eszközökkel egészít ki, face-to-face drivernek nevezzük. Ezzel ellentétben online driver esetén az oktatás az online térben zajlik, a diákok online platform segítségével tanulnak, az oktatók csak ellenőrző szerepet kapnak. Szükség esetén – vagy néhány előre kijelölt alkalommal – azonban személyes konzultációra is van lehetőség az oktatókkal. Ha a diákok meghatározott kerettanterv szerint váltakozva folytatnak online tanulmányokat és vesznek részt tantermi órákon, rotationról beszélünk. A blended learning flex típusában a tanároknak voltaképpen tanácsadói, mentori szerepük van: a tananyag alapvetően online áll a hallgatók rendelkezésére. Labsról beszélünk, ha a tananyagot online bocsátják a hallgatók rendelkezésére, ám ezt egy meghatározott helyszínen (például iskolában, munkahelyen) kell feldolgozniuk. A hallgatók ebben a modellben hagyományos, tantermi oktatásban is részesülnek a helyszínen.

Időtől és tértől függetlenül – önállóan

A blended learning esetében kevéssé okoz problémát, hogy különböző időbeosztásban elfoglalt – például rendszeres diákmunkát vállaló – hallgatók számára egységesen elfogadható képzési időpontot találjanak – jóval könnyebb egy-egy kontaktóra egyeztetése. Az online tanulás az esetek túlnyomó többségében ugyanis nem időhöz kötött e képzési forma keretében: ebből adódóan akár otthon, hétvégén vagy éjszaka is lehet tanulni, feladatokat megoldani. Ennek révén akár a képzési költségek is csökkenhetnek – a tanulásra fordított aktív idő viszont akár többszöröse is lehet a hagyományos órákénak. 

A hagyományos képzéshez képest a blended learning rugalmasabb órákat jelent, kevesebb időkorláttal, hiszen a tananyag egy jelentős része szinte bármikor, 0-24 óráig elérhető. A blended learning pozitívuma, hogy – éppen kombinációi révén – még a csoportos képzés is lehetőséget ad a „testreszabásra” az egyéni igények figyelembe vételére. A technikai eszközök révén pontosan követhető – akár a tanár akár a képzésen résztvevő diák számára – a jelenléti órán kívüli képzésre fordított idő és a diák előrehaladása is. Ugyanakkor az is tény, hogy – a legtöbb ilyen típusú képzés esetében – a „jelenléti órákon” való részvétel is elengedhetetlen. Ez főleg azokon a területeken lényeges, ahol különösen fontosak a személyközi kapcsolatok – például a nyelvtanulás esetében a beszédfejlesztésre fordított idő főként a személyesen látogatott kontaktórákon valósul meg. 

A blended learning egyik sajátossága a tanár-diák viszony és az önállóság kérdésének radikális újragondolása is. A hagyományos formákhoz képest jóval több önállóság hárul a diákokra, hiszen ezekben az esetekben ők maguk határozzák meg a tanulás idejét és legtöbbször annak módja is (például mikor kérnek segítséget, milyen típusú feladatokat gyakorolnak inkább) személyes döntésük függvénye.

Az interaktív tananyagok, az újfajta ismeretszerzési formák jelentős motiváló tényezőt is jelenthetnek – ugyanis egyfajta szórakozási, játékos ismeretterjesztési lehetőséget kínálnak. Megvalósul a klasszikus edutainment, azaz a „szórakozva tanulni” koncepció is.

Mielőtt elkezdenénk egy blended learning kurzust…

Első megközelítésben talán nem egyértelmű, de a blended learning esetében a hallgatói létszám növekedése közvetlen hatással van a képzés jellemzőire is. A növekvő létszám ugyanis egy bizonyos határon túl más szemléletet kíván: száz fő alatt a blended képzésben az információ továbbítását tekintve kevesebb szerephez jut az önálló ismeretelsajátítás, míg több száz fő esetén a képzés egyre inkább épít a tanulók egyéni munkájára és ehhez kapcsolódó képességeire. 

Nem mellékes kérdés, hogy egy blended learning kurzus hallgatói milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a témakörben, és mennyire homogén a hallgatóság e tekintetben. (Ez akkor fordulhat elő, ha például egy felsőoktatási intézményben olyan kurzus indul, amelyre bárki beiratkozhat: ilyenkor a hallgatók vélhetően rendkívül heterogén ismeretszinttel rendelkeznek – és ezeket az ellentéteket a rendszeres, közös órai munka sem egyensúlyozza ki. Éppen ezért mind a tanároknak, mind a diákoknak érdemes figyelembe venni, hogy ilyen esetekben rendkívül nagy szerep jut a tudatos egyéni hallgatói munkának és – oktatói részről – a megfelelően differenciált feladatoknak. 

A hallgatóság homogenitása az IKT kompetenciák tekintetében is nagyon fontos, hiszen a blended képzések tervszerűen építenek a megfelelő eszközök magabiztos használatára. Célszerű eleve tisztázni, hogy konkrétan mit is jelent ez egy adott kurzus esetében: pontosan milyen kívánalmak szükségesek elvégzéséhez. Aki ugyanis képes a mobiltelefonján internetezni, nem biztos, hogy ezzel az eszközzel több tíz oldalas beadandó dolgozat elkészítésére is képes – az eszközt ugyanis (a tabletekhez hasonlóan) nem erre találták ki.