Kommunikációs verseny – siket és/vagy nagyothalló tanulóknak

Hanyvári Pálról nevezték el a siket és/vagy nagyothalló tanulók kommunikációs versenyét. Milyen területeken zajlik a megmérettetés és milyen társadalmi jelentősége lehet? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre kerestünk választ.

alt


Ki volt Hanyvári Pál?

Hanyvári Pál nevétől sem saját személye, sem a róla elnevezett verseny kapcsán nem hangos a sajtó. Holott joggal lehetne. A Hallássérültek Országos Hanyvári Pál Kommunikációs Emlékversenyének névadója „édesapja nyomdokain haladva a siket gyermekek tanításának szentelte életét. Pedagógiájának vezérfonala a »Bárczi hitvallás« volt: hivatástudatot, gyermekszeretetet és az emberi humanizmus alapértékeit képviselte tanári életművében.” A hallássérültek soproni intézetének tanáraként, Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesülete Siketügyi- és Beszédpedagógiai Szakosztályának oszlopos tagjaként számos szakcikk írója volt már az 1940-es években is. 

Elméleti és gyakorlati kérdésekkel egyaránt foglalkozott: írt cikket a „felnőttkorban megsiketültek szájról olvasásáról” (illetve ennek tanításáról) és arról is, milyen eszközökkel tehető a hallássérültek beszéde dallamossá, és folyékonnyá. („A beszédtanítás alatt mindig gondoljunk a magassági és erősségi hangsúlyra, a ritmusra, hangszínre és a helyes hangtartamra, amelyek leglényegesebb kiegészítői, szerves részei zamatos magyar anyanyelvünknek. Ezek kiépítésével biztosíthatjuk, a helyes hangképzés, áthasonulás mellett beszédünk lüktető hullámzását, dallamos életét és felséges szépségét, amelyre mi elhivatottnak valljuk és érezzük magunkat.”) Mindemellett fonetikai fogalomtárat is összeállított.

Kommunikációs verseny – siket és/vagy nagyothalló tanulóknak

A Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és főként ennek Hanyvári Pálról elnevezett munkaközössége évtizedek óta szervezi és bonyolítja a Hallássérültek Országos Hanyvári Pál Kommunikációs Emlékversenyét, melynek célja a hallássérült és siket tanulók szájról olvasási, szövegértési készségének, valamint és kommunikációs szintjének felmérése és természetesen elismerése is. A megmérettetés során a versenyzőknek a mindennapi életben előforduló szituációkat és élethelyzeteket modellező feladatokat kell megoldaniuk – a hivatali ügyintézéstől kezdve a kávéházi baráti beszélgetésen át a sportközvetítésekig.

A megmérettetések helyi fordulói a legtöbb helyen decemberben zajlanak, az országos fordulóra 2019 februárjában kerül majd sor Sopronban. (A versenykiírás a következő linken olvasható.

A kezdetben csak a hallássérült iskolák tehetséges diákjai közötti verseny kibővült az integrált, a szakközépiskolás tanulók részvételével is. Így tehát a siket és a nagyothalló, valamint az integrált oktatásban résztvevő iskolások és középiskolások mérhetik össze tudásukat. ( A versenykiírás megfogalmazása szerint: „a hallássérültek (siket és/vagy nagyothalló) általános iskolákban, valamint a többségi tantervű általános iskolákban integráltan tanuló 5-8. évfolyamos siket és/vagy nagyothalló diákok.”)

Hagyományosan három kategóriában hirdettek versenyt: szájról olvasás, szövegértelmezés és hallásnevelés témakörökben. „A szájról olvasás azt jelenti, hogy a siket vagy a nagyothalló gyerekek a számukra idegen emberek szájáról olvasnak, értik meg a beszédet. A szájról olvasási készség birtokában lévők a szövegértelmezési versenyben is jeleskednek. Könnyen tisztázzák a különböző fogalmakat, szókincsük gazdag. A jó reproduktív képzelettel, fantáziával rendelkezők képesek arra is, hogy önállóan ismeretekhez jussanak, sőt ők magasabb beszédintelligenciával lépnek majd ki az iskola kapuin. A hallásnevelés a gyógypedagógiának egyik fontos eleme, hiszen a technikának köszönhetően a kiváló hallókészülékekkel remek eredményeket lehet elérni. Akik auditív úton fejleszthetők, azoknál igénybe veszik a hallásnevelést, a speciális hallás- és beszédritmusra, helyes hanghasználatra, hangerőhasználatra való tanítás lehetőségeit” – olvasható egy korábbi versenytudósításban.

„Társadalmi siker”?

A versenynek fontos társadalmi üzenete is van: elsősorban az, hogy a halláskárosultak és siketek számára éppúgy létszükséglet a kommunikáció, mint másoknak – annál is inkább, mivel sokszor „nehezített” helyzetekben kell helytállniuk. „Egy tipikus jelenet: bemegyek a bankba elintézni valamit, az ügyintéző többnyire lefelé vagy a monitor képernyőjét nézi, kérdés közben nem néz rám. Többször is rákérdezek, hogy mit mondott, megkérem, hogy beszéljen érthetően, erre ideges lesz, furcsán néz rám. Aztán amikor elmondom, hogy ne haragudjon, de hallássérült vagyok, akkor zavarba jön és nem tudja kezelni a helyzetet. Továbbra se változtat sem a fejtartásán, elkezd hangosan, az artikuláció rovására (sajnálkozva) beszélni, de ezzel csak nehezíti a helyzetet. Ráadásul sok embert zavar az is, hogy nem a szemébe nézek beszélgetés közben, hanem „máshova”, de ez a máshova nem más, mint a szája” – olvasható egy blogbejegyzésben. (Forrás)

A verseny létrehozásából és bonyolításából kitűnik, hogy az érintett gyerekek (és velük együtt természetesen hozzátartozóik és tanáraik) sokat tesznek a sikeres kommunikációért – ennek sikere azonban közös felelősségünk…