Konferencia a Nat új tervezetéről

Tanulás újratöltve – A tartalomfejlesztés új lehetőségei címmel rendezett szakmai konferenciát az EFOP 3.2.15. - VEKOP-17- 2017-00001 projekt keretében az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen.

alt


A konferenciát Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora nyitotta meg. Köszöntötte az előadókat és a megjelenteket, majd felidézte általános iskolás éveit. Elmondta, hogy az első négy osztályt az iskolában leginkább játékkal töltötte, és a játék során nem is vette észre, hogy például a szorzótáblát könnyen megtanulta közben. Ugyan a gyertyaállás, vagy éppen a bukfenc miatt sosem volt jeles bizonyítványa, de kifejezetten örül annak, hogy a most zajló projektek megerősítik abban, hogy akkor, gyerekként, ő is ügyes volt, csak másképp, mint a többiek – mondta, utalva ezzel az Oktatás 2030 projektre és a Komplex Alapprogramra.

Köszöntőt mondott Bódis József, oktatási államtitkár. Átadta Kásler Miklós miniszter úr üdvözletét, majd méltatta a konferencia jelentőségét. „Amikor alaptantervről beszélünk, akkor jó néhány dolgot meg kell állapítani. Egy professzionális csapat készítette az alapanyagot, amely mindenkinek a rendelkezésére áll augusztus vége óta.” – mondta az államtitkár. A Kutatócsoport nyitott minden szakmai véleményre, mert ettől csak jobb lehet az a Nat, ami majd sok évre meghatározza gyermekeink jövőjét. Végül megköszönte Csépe Valéria professzionális munkáját, és pozitív hozzáállást kért minden résztvevőtől.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke köszöntőjében szintén megköszönte a Nat készítőinek munkáját, akiknek szemléleti, elvi és tartalmi dolgokat kellett megfogalmazniuk. Kiemelte, hogy ezek közül a szemléleti változás az egyik legfontosabb tényező. Hangsúlyozta azt is, hogy mennyire egyetért azzal a szándékkal, hogy az általános iskola első négy éve a készségfejlesztésről szóljon. A szemléletváltásról szólva egykori fizikatanárát idézte: „A világ minden tudását nem lehet megismerni, de törekedni kell rá”.  

Csépe Valéria, akadémikus, az EKE-Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője Kompetencia újratöltve – Az új Nat tervezete címmel tartott előadást. Kezdésként felcsendült Pink Floyd The Wall című slágere, majd a döbbent csendben Csépe Valéria összefoglalta a film releváns üzenetét: „ez most számunkra nem arról szól, hogy nem kell oktatás, hanem arról, hogy most nem ilyen oktatást szeretnénk”. Elmondta, hogy a legjobb alaptantervet nem lehetséges elkészíteni, ezért egy „elég jó” alaptantervet szerettek volna létrehozni, hogy olyan gyerekeket tudjunk felnevelni, akik értően tudnak alkalmazkodni. Ahol az iskolában tanulni jó, ahol jó, ha van játék, de nem csak játék van. Azt próbálták megfogalmazni a Nat tervezetében, hogy mi történjen az osztályban. Egy tanulásközpontú iskolát, osztályt képzeltek el, ahol az érzékelésen és az észlelésen van a hangsúly, ahol a tudást, mely az ismeretek és a készségek együttese, minden érzékelést bevonva kapják a tanulók. Kiemelte, hogy a tudomány a gondolkodás formálója. A Nat emberképe a teljes ember. Így egyformán fontos a művészetek szerepe is, ami a megélt megfoghatatlan világát jelenti, melyben az élmény, az adekvát visszajelzés segíti az emlékezési folyamatokat. Végigvezette a hallgatóságot azon, hogy mi mindet határozott meg a Nat új tervezete, melynek a tudás és a tudásalkalmazás igen fontos része. A megfogalmazott összetett célok: az eredményesség, a harmónia, a versenyképesség és a méltányosság. Jelenségalapú tudásszervezést szeretnének, a tanulási területek érintkezésével, átfedésével.

Juhos István, az EKE-Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport okostanterv-fejlesztési vezetője Digitális tanulás című előadásában trendekről és lehetőségekről beszélt. A Nat tervezet Digitális Kompetenciák fejezetében előkerülő gondolatokat csoportosította a tananyag, a tanterv és a tanulás köré. Beszélt az okostelefonok előnyeiről és hátrányairól. Az Okosappok hasznát emelte ki a tanulási folyamatban, melyet látványos példákkal is illusztrált az emberi test felépítését interaktívan bemutató, valamint kémiai kísérleteket lehetővé tevő appokkal. Kitért a közösségi tananyagokra is, mint például a GeoGebrára, de említette a hivatalosan ellenőrzött nemzeti tananyagok gyűjtőhelyét is, az NKP-t. Az iskola kibővül az online térrel és a közösségi tanulással. Egy ismert mondással zárta előadását: „Nem azt akarom, hogy tanulj, hanem azt akarom, hogy akarj tanulni.” Ebben pedig a digitális technológia nagy hasznunkra lehet – tette hozzá.

Halász Gábor, az EKE-Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport implementációs vezetője Implementáció: a szándéktól a megvalósulásig címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az implementáció kétféle terepen működik. Egyrészt egy már ismert úton, új kerettantervek bevezetésén keresztül, másrészt az oktatásban résztvevők változásán keresztül, ami sokkal nehezebb terepnek ígérkezik. A nehezebb terepek speciális implementációs tudást és eszközrendszert igényelnek, ugyanis nem kezelhetők a klasszikus közigazgatási-tanügyigazgatási, végrehajtási logika szerint. Egy kínai oktatáskutató mondta, hogy a madár, a rovar és a hal szemével is meg kell szemlélni egy implementációt. A madár összefoglaló képet lát, a rovar a kis részleteket, a hal pedig érzékeli az egésznek az áramlását. Makro és mikro perspektívák alapján elemezte az iskolák jelenlegi oktatási gyakorlatait, innovációs aktivitását és megmutatta, hogy a nagy diverzitás miatt egy fejlesztési beavatkozás implementációja nagyon összetett feladat. Fontos tehát, hogy típusokba sorolják az iskolákat, hogy hatékonyan működhessen a gyakorlatban az implementáció, melynek egyik legfontosabb tényezője az idődimenzió. Ennek része a szakpolitika ütemezése, a horizontális terjesztés, a szervezeti és egyéni tanulás időigénye, sőt, beszélhetünk implementációs gödörről is, amely jellemzően az első néhány év nehézségeit jelenti. „Egy iskolarendszer minősége nem lehet jobb az ott tanító pedagógusok minőségénél” – hívta fel a figyelmet az idézettel arra, hogy hiába készítünk bármilyen alaptantervet, ugyanolyan fontos, hogy a pedagógusok eszközöket, módszer-repertoárt, képzéseket, új fajta szemléletformálást kapjanak. Kitért a tanterv készítés komplexitására, és arra az igényre is, hogy empirikus felmérésekkel lenne jó megvizsgálni, hogy miként készítik a helyi tanterveket az iskolák, mert az új Nat implementációjának ez az egyik kulcskérdése.  

Pajtókné Tari Ilona, az EKE oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese  A Komplex Alapprogram – Módszertani megújulás a köznevelésben címmel tartott előadást. Az egyén egyre magányosabbá válik a változó világban. De vajon hogyan tud erre reagálni a társadalom? Ennek az egyik területe a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása is. A tekintélyelvű, autokarata, énközpontú és tanárközpontú oktatás ellentéteként fogalmazódott meg a Komplex Alapprogram, ahol a közösségi kapcsolatok, a közösségben tanulás, a kooperatív módszerek és a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban (DFHT) módszertana nyomán alakulnak a nevelési elvek. A nevelésnek itt is fontos szereplője a tanár, de nincsen alá- és fölérendeltség, a diák és a tanár egyenrangú szereplők lesznek. A középpontban nem a tanár, hanem a diák áll immár. A rektorhelyettes részletesen bemutatta a Komplex Alapprogram céljait: a lemorzsolódás megelőzését, pedagógiai módszerek kidolgozását, valamint a pedagógusi szemléletváltást. Ismertette az projekt öt alprogramját, a Művészetalapú alprogramot, Testmozgásalapú alprogramot, Logikaalapú alprogramot, a Digitális alapú alprogramot és az Életgyakorlat-alapú alprogramot. A szakmai támogatás rendszerét is bemutatta és ennek elektronikus felületeire is kitért. Elmondta, hogy a Komplex Alapprogram jelenleg a Pilot, iskolai kipróbálási szakasznál tart.  

Sipos Imre, az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének főigazgatója Az okostankönyvek lehetőségei címmel tartotta meg előadását. Elmondta, hogy az a szerencsés helyzet alakult ki az oktatásirányítás munkája nyomán, hogy Egerben központosul egy akár „Nemzeti Pedagógiai Intézet”-nek is nevezhető konglomerátum, hiszen az EMMI felügyelete alatt az Egri Egyetemen futó projektek és az EKE OFI határozza meg az irányát annak, hogy a köznevelésben, mit, hogyan, mikor, és milyen eszközökkel kell tanítani. Összefoglalta a 2013-tól zajló tankönyvfejlesztés fontosabb lépéseit, és bemutatta a tartalomfejlesztés új modelljét, melyet az NKP, mint digitális keretrendszer fog össze. Bemutatta az Újgenerációs tankönyvek legfontosabb jellemzőit, valamint a tankönyv és taneszközhasználat átfogó kutatását. Az EKE OFI szakmailag és módszertanilag támogatja a pedagógusokat az új taneszközök használatában. Az Okostankönyvek fejlesztéséről elmondta, hogy ezek tulajdonképpen komplex digitális tananyagcsomagok lesznek, melyek segítik az önálló tanulást, és bárhol, bármilyen eszközön elérhetők lesznek. Beszélt az okostankönyvek felhasználási dimenzióiról, és a digitális tartalomfejlesztés technológiai oldaláról is szólt, felvillantotta az okosfeladatokat, a digitális kiegészítőket, a webdesign, a css és a html nyelv hozzáadott tulajdonságait, valamint a tankönyvszerkesztő modult és a feladatszerkesztő modult. Eddig 60 db okostankönyv készült el, melyek kipróbálására a fenntartó engedélye után először szűkebb körben kerül majd sor bizonyos iskolákban. 

Csépe Valéria a konferencia zárszavában elmesélte, hogy részéről ott kezdődött el az egész gondolkodás az új Nat-ról, amikor döbbenten konstatálta, hogy egy írószerboltban, az elsős gyerekeknek készült órarendben 8 illetve 9 rubrika volt hagyva a tanóráknak, naponta. Elmondta, hogy mindenkinek hálás az oktatásirányításból, hogy hagyták őket dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az, ami egy kerekasztal beszélgetésnek indult, majd projekt lett belőle, abból végül egy oktatási rendszer lehet majd a közeljövőben. Hangsúlyozta, hogy nem titkos, hogy kik készítik az új Nat-ot, és név szerint bemutatta a fejlesztésben résztvevő vezető kollégáit, majd arra buzdította a hallgatóságot, hogy töltsék le a honlapról, olvassák el, majd véleményezzék a tervezetet.

A képeket Szántó György készítette.