Konteó vagy fake news? Segítünk kiigazodni!

Rohamléptékben szedik áldozataikat az internetes csalók, akik hol a Telenor, hol a NAV nevében próbálnak pénzt vagy éppen érzékeny személyes adatokat kicsalni a gyanútlan felhasználóktól, miközben sorra dőlünk be a közösségi oldalakon szélsebesen terjedő álhíreknek. Szerencsére az iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, de a legutóbbi példák is azt mutatják, hogy soha nem lehetünk eléggé óvatosak. Cikkünkben a hoaxokat, konteós tartalmakat ontó oldalakat járjuk körül.

alt


Alapos jelentésváltozáson ment keresztül a hoax (’beugratás’, a szó Robert Nares angol filológus szerint a 18. század végén született meg a hocus/’megcsalni’ igéből) a tedworth-i dobos „kísértése” óta, amely a jelenség egyik legkorábbról fennmaradt írásos esete. A történet szerint 1661 márciusában egy bizonyos John Mompesson pert indított egy helyi dobos ellen, akit azzal vádoltak, hogy különböző hamis címeken pénzt csalt ki az emberektől. A bíróság a dobost bűnösnek találta, elkobozta hangszerét, és átadta azt Mompessonnak. 

Nem sokkal később azonban Mompesson felfedezte, hogy egy dühös „szellem” támadta meg a házát. Gyermekeinek ágyán dobolt, tárgyakat mozgatott, cipőket hajigált szerteszét, és birkózott a szolgákkal. A furcsa esetnek hamar híre ment Angliában, ami arra késztette Joseph Glanvill papot, a Királyi Társaság tagját, hogy felkeresse Mompessont. Összegyűjtötte a szemtanúk beszámolóit a szellem tevékenységeiről, de maga is hallott zajokat, és végül meggyőződött róla, hogy a szellem valóságos. 1668-ban ki is adta élményeit A Blow at Modern Sadducism ... To which is added, The Relation of the Fam’d Disturbance by the Drummer, in the House of Mr. John Mompesson címmel.

A hoax jellemzően nem irányul más vagyonának illegális megszerzésére (mint például a csalás/internetes csalás), célja inkább a célszemély megtréfálása. Ide sorolhatók azok az oldalak, amelyek nyereményjátékokat színlelve, lájkokat és kommenteket egyidejűleg kérve verik át a felhasználókat, legyen az állítólagos nyeremény telefon, Tesla-autó, vagy éppen 5 fős egyiptomi utazás. Legutóbb a Nem csak a húszéveseké a világ nevű Facebook-oldal által meghirdetett játék ment nagyot a közösségi oldalon, több mint tízezer megosztást generálva – nem csoda, hiszen „egy gyönyörű szép 0km-es Opel Corsa” kereste a gazdáját. Nevezett oldalnak egyébként kettős küldetése van, miután rendre megoszt olyan posztokat, amelyek kamuhíreket tartalmazó oldalakról valók – és teszi ezt igen sűrűn a minél nagyobb közösségépítés jegyében.

A tévhiteket-legendákat-álhíreket leleplező Urbanlegends hat nagyobb kategóriába sorolta a megtévesztő oldalakat, melyek a következők: kamuhíres, elfogult, áltudományos, konteós, szatirikus és kattintásvadász. Sok mindent elárul a jelenségről, hogy az Urbanlegends év eleji cikkében szereplő oldalak közül több már nem létezik, de ez ne tévesszen meg senkit, mert bár egyes szájtok valóban kimúltak, mások új névvel, új url alatt találhatók meg. A kamuhíroldalra jó példa a szabadonebredok.blog, amely már a menüsorban felkeltheti a gyanút (Élet-Ezotéria-Világ-Paranormális-Egyéb), nem beszélve azokról a hírekről, amelyekben hol titokzatos hógömbökről, vérző, mozgó, ki sem hűlő halottakról, Edison eltitkolt szellemgépéről írnak, vagy éppen világháborút vízionálnak. (A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 2017-ben tette közzé az iskolákban is jól hasznosítható diagramját „Hogyan ismerjük fel a hamis híreket” címmel, itt írtunk róla bővebben.)

„Migránsügyben vezető hírportálként” hirdeti magát a napimigráns.info, amelyre az elfogult jelző inkább csak jóindulattal húzható rá. A kamuhíreket közlő oldalaktól például abban különbözik, hogy sokszor létező hivatkozások szerepelnek a cikkekben (a menedékkérők új célpontjáról szóló cikkben például a német Spiegel egyik írását, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet friss jelentését idézik), de inkább a tények elferdítése a jellemző rá. A belpolitikával is foglalkozó híroldal csúcsra járatja az idegenellenességet, harcol a multik ellen, de még a könnyedebb hangvételű cikkeket ígérő „Érdekességek” rovatban is gúnyt űz a bevándorlókból, semmi teret nem hagyva az árnyaltabb véleményeknek. 

Az áltudományokat propagáló oldalak közül látogatottsága alapján egyértelműen kiemelkedik az Egy az egyben nevű szájt. Ha csak a menüsort, vagy az oldal dizájnját nézzük, azt gondolhatjuk, hogy egy hagyományos hírportálra tévedtünk, azonban a cikkekre rákattintva már kilóg a lóláb. A hosszú, központozott, néhol helyesírási hibáktól hemzsegő címek (pl. Pár napja elhunyt az 5 éves kisfiú.. Nem volt ereje tovább küzdeni. Utolsó szavai az egész világot megdöbbentették) egyből gyanút kelthetnek, míg az oldal legnépszerűbb bejegyzései a különböző betegségekre gyógyírt kínáló szereket, házi praktikákat bemutató írások, illetve ezoterikus cikkek. Az összeesküvés-elméleteket hirdető oldalak közül meg kell említeni a Rejtélyek szigetét, ahol a parapszichológiától kezdve az ősi civilizációkig bezárólag számos tudományterületen tudjuk „kiművelni” magunkat, de említésre méltó az Új Világtudat nevű blog is.

Szintén komoly károkat képesek okozni a különféle kattintásvadász oldalak, élükön a Mindenegyben bloggal. Ahogy írják, a Mindenegyben blog, „mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere”, s ebben nem is kell csalatkoznia az olvasónak. A friss tartalmak között találunk családpolitikai intézkedésről szóló híradást, gyászhírt, receptet, bűnügyi hírt és meteorológiai jelentést is. Meg kell különböztetni ezeken kívül a szatirikus, leginkább a magyar belpolitika történéseire reflektáló oldalakat, amelyek legismertebb képviselője az „1351-ben alapított” Hírcsárda, valamint a már alig-alig frissülő, a Kétfarkú Kutya Párthoz közeli Központi Újság.