Könyvajánló – Gálaest a Miniklubban

Mitől érdekes ez a könyv? Miért népszerű még ma is? Azaz miért találkozhatunk vele máig könyvajánló blogbejegyzésekben? A fenti kérdésekre nyilván számos különféle válasz adható. Ezek közül az egyik legfontosabb a regény sokszínű „sokrétegű” volta – ami jó alkalmat nyújt arra is, hogy górcső alá vegyünk néhány – kötelező olvasmányokban is előforduló – regénytípust.

Madeleine Gilard Gálaest a Miniklubban című, 1968-ban írt ifjúsági regénye nem tartozik a Magyarországon közismert művek közé, holott 1971 óta Mándy Stefánia költőnő fordítása révén magyarul is olvasható. Sőt, immáron elektronikus formában is elérhető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) oldalán: http://mandadb.hu/tart/mcitem/540538

Iskolaregény

A regény főszereplője – éppúgy, mint például Szabó Magda Abigéljének Ginája – vidékről városba költözik: új osztálytársai és új barátnői lesznek. A könyv magán viseli az iskolaregény (school story) jegyeit is. Erről a műfajról így írt Horváth Imre: „fontos témái a becsület és sportszerűség, két csoport versengése, a barátság és hűség, jellegzetes motívumai a bullying (szekálás, kegyetlenkedés) vagy az iskolai szabály(ok) megszegése”. Mindez jó alapot nyújt a diákoknak arra, hogy saját kapcsolódó élményeiket fedezzék fel benne (részben ennek köszönhető a Harry Potter sikere is!). Az „új tanuló az iskolában” igen kedvelt motívum, hiszen az új diák szemszögén keresztül igen jól bemutatható a regény környezete és szereplői – így az olvasó is könnyedén és pontosan ismerkedhet meg a történet alakjaival. Az „új tanuló” motívum többnyire egyfajta beavatódást is jelent: a szereplő új szokásokat, addigitól eltérő viselkedési formákat ismerhet meg. Ez történik a regény hősnőjével, Anne Belleauval is, amikor vidékről a városba kerül, és új környezetben talál barátokra és válik közösségének meghatározó tagjává.

Naplóregény

A francia írónő ifjúsági regénye azért is színes és változatos, mert a különböző történések elbeszélését gyakorta váltják fel a főszereplő, Anne Belleau naplójából származó idézetek. Ez a forma egyrészt változatosságot biztosít, a regény egyéb részeihez képest, s ezáltal ébren tartja az olvasó figyelmét is, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a regény hősének „fejébe lássunk” – azaz olyan (főleg érzelmi) motívumokra is figyelmet fordítsunk, amelyek feltérképezésére  egy „hagyományos típusú” elbeszélésmód nem ad lehetőséget.

Bandaregény

A szakirodalom megfogalmazása szerint a bandaregények „általában egy olyan gyermekcsoportról szólnak, amelyek a csoportbeli szerepek (vezér(ek), alárendeltek, támogatottak stb.) kialakulása után eredményesen képesek egy őket fenyegető, komoly veszélyhelyzet elhárítására, vagy más probléma megoldására. Az ilyen típusú művek témája nagyon gyakran nyomozás, vagy csoportok közötti összecsapás. (…) A bandaregény sikerét az ember egyik legelemibb ösztöni sajátossága biztosítja, vagyis az a tény, hogy az ember csoportlény, és csak kis csoportok tagjaként érzi jól magát.” Madeleine Gilard könyvének szereplői valóban közösséggé kovácsolódnak. Sőt, a felnőtteket is képesek mozgósítani saját céljaik érdekében: főként azért, hogy megvédjék a „grundot” – vagyis a használaton kívüli, elhagyatott uszodát és megtartsák benne színielőadásukat.

„Színházi regény”

A regényben számos olyan mozzanat van, amelyik egy-egy színház életét mutatja be – a darabválasztástól kezdve az előadás létrehozásáig. Megismerhetjük a színházhoz tartozó egyéb foglalkozásokat, a színházi épületet a zártszéktől a zsöllyéig – sőt, a színházi foglalkozásokat is, a kellékestől a súgóig. A könyvben számos utalást olvashatunk a színházi élet egyéb ismérveiről is – akár arról, hogyan modernizál Moliere-t egy afrikai társulat, sőt, arról is, hogy egyre-másra alakulnak új társulatok, hiszen ez „benne van a levegőben, kedvez neki a koráramlat.”

Regény – az ifjúsági ismeretterjesztés szolgálatában

Érdekes funkciója a kötetnek az ismeretterjesztés. Több olyan ifjúsági regényt is ismerünk – akár abban a „pöttyös” sorozatban is, amelyben a Gálaest a Miniklubban megjelent – amelyeknek alig titkolt célja, hogy egy-egy jelentős irodalmi alkotást népszerűvé tegyenek az ifjabb olvasók körében. Ezek közé tartozik Anneliese Felsenstein „Varázsfuvola-adaptációja”, a Hétköznapi varázslat, vagy Hárs László Biri és Bori című ifjúsági regénye, amelyben Jókai Mór elbeszélését, Az istenhegyi székely leányt teszi 20. századi környezetbe. E művekben a szerzők nyíltan – címmel! – vállalják az adaptáció tényét, hiszen nem titkolt céljuk az ismeretterjesztés. A Gilard-könyvben Moliere Tudós nők című darabjának egyik részletével és a Magyarországon kevéssé ismert Courteline Sigismond című egyfelvonásosával ismerkedhetnek meg az olvasók. (A színielőadásra érdekes magyar példa is van: Gaál Mózes A nyár szigetén című ifjúsági regényben is egy Jókai-művet készítenek színielőadásra: történetesen a legkevésbé sem gyerekolvasók számára készült Aki a szívét a homlokán hordja című kisregény adaptációjára.)

„Lányregény”

A „pöttyös könyvek” szinte kötelező velejárója a szerelmi szál – nincs ez másként a Gilard-könyv esetében sem. S arra, hogy ez igencsak felkeltette az olvasók érdeklődését, érzékletes példát ad a világháló „kincsestára”.  Történetesen az internetes Gyakori kérdések között is találunk – 2011-ből! – erre vonatkozó kérdést:

<<SPOILER>>

„Nem igazságtalanság, hogy Madeleine Gilard-Gálaest a Miniklubban című könyvében nem derül ki a végén, hogy Anne Kit választott? (Serge után ment, vagy inkább kiment Jean-Francois-nak megmondani, hol érheti el őt). Mert Anne számára ez felért avval a kérdéssel, kit választ (…).”