Könyvek – „égig érő tantermekről”

Miért fontosak az iskolakertek? Milyen (újabb) lehetőségeket rejtenek magukban? Írásunkban ilyen típusú kérdések nyomába eredtünk – az Iskolakertekért Alapítvány újonnan hozzáférhető kiadványai nyomán tájékozódtunk.

alt


Mire jó az iskolakert? Mit érdemes tanulni belőle? A vidéki gyerekeknek (akiknek feltehetően amúgy is van kertélményük)? A városiaknak (akiknek vélhetőleg jó ideig nem találkoznak veteményes ágyásokkal)? Ráadásul az iskolakertek nyilvánvalóan a természeti törvényekhez ragaszkodnak elsősorban. Ami azt is jelenti, hogy az iskolai időszakban – főként a téli hónapokban, amikor „alszik a természet” – látszólag nem sok teendő akad bennük, míg a szünetekben éppen ellenkezőleg: nagy szükség lenne a dolgos kezekre. (Gondoljunk például a nyári locsolásra!) 

Az Iskolakertekért Alapítvány honlapját tanulmányozva azonban a fenti kérdéseket esetlegesen felvető kétkedők is meggyőződhetnek arról, hogy az iskolakertek legalább annyira sokfélék, mint (mondjuk) az osztálytermek és legalább annyi teendőt adnak, ami egész évre szól.  „Ma az iskolakert fogalma nem egyezik meg a múltban használt „tankert/gyakorlókert” fogalmával, mint ahogy a mai gyerekek is egész más környezetben nevelkednek, mint a korábbi generációk” – olvasható az Iskolakertekért Alapítvány honlapján.  De akkor mi is pontosan az iskolakert? Az újabb meghatározások szerint „a kert-alapú tanulás szabadtéri laboratóriuma”, „égig érő tanterem” – azaz céltudatosan (és sokféleképpen) kialakított gyakorlóterep, amelyben elsősorban kertészeti és pedagógiai tevékenység zajlik, de mellette játék-, közösségi és rekreációs lehetőségei is vannak. 

Többnyire iskolák és óvodák udvarán alakítják ki, de ismeretesek külső helyszínen létrehozott iskolakertek is. Sőt, ma már „mini iskolakertnek” tekintik a virágládában, ablakpárkányon, balkonládában művelt kertet is, amennyiben ezeket iskolakerti célokkal, gyerekekkel művelik.  Az iskolakertek palettája tehát egyre színesebb, szélesebb. Ennek alapján mi sem természetesebb, mint hogy ki-ki megtalálhatja benne azokat a feladatokat, amiket kedve és lehetőségei szerint végezhet, vagy végeztethet tanítványaival. Ezúttal néhány kiadványuk tükrében mutatjuk be őket. Ezek a dokumentumok megtekinthetők és ingyenesen hozzáférhetők az Alapítvány honlapján is. 

Iskolakerti kalauz

http://www.iskolakertekert.hu/images/pdfs/utmutato_nepfoiskolak_reszere_web%20(1).pdf 

A Halbritter András Albert, Mátyás Izolda Beáta és Pauliczky Nóra által szerkesztett kötet alcíme szerint népfőiskolák számára készült, de összefoglaló jellege miatt bárkinek ajánlható, aki az iskolakertek múltja, jelene – sőt jövője iránt érdeklődik. Vagyis a kötetben tömör, áttekinthető, mégis minden fontos információra kiterjedő útmutatást kaphat az érdeklődő olvasó az iskolakertek mibenlétéről, jelentőségéről és gyakorlati kérdéseiről. Ebből adódóan a személyi feltételektől kezdve az iskola, sőt a tágabb környezettel kapcsolatos integráció kérdésein át egészen az esetlegesen felmerülő problémák kérdésköréig.  

A könyv egyik legfontosabb erénye a szemléletmód, amely átfogó, inspiratív – és mindenekelőtt rendkívül humánus, amely már előszavából is kitűnik. Igen fontos tanulságokat rögzítenek például a következő gondolatok: „A gyermekek nemcsak a közösségszervezés elhagyhatatlan célcsoportjai, hanem az egész közösség fontos erőforrásai, kreativitásukkal, játékosságukkal, szeretetükkel: kötőerőt és célokat biztosítanak minden közösségnek. Az iskolakerti tevékenységek kifejezetten kínálkoznak nemzedékek közötti együttműködési programokhoz, települési közösségfejlesztéshez. A művelődési intézmények is egyre több helyen kezdenek élni a kertészkedés közösségi lehetőségeivel: gyógynövényeket ültetnek, tájfajtákat tartanak fenn, befőző programokat szerveznek. Ahogy sok településen fizikai közelségbe helyezték el elődeink az iskolát es a művelődési intézményeket, úgy az iskolakert témája kulturális szinten is közelebb hozhatja e két intézménytípust, tevékenységet.”  

Iskolakertek téli ötlettára 

http://www.iskolakertekert.hu/images/pdfs/iskolakertek_teli_otlettara_web.pdf

„Egész évben iskolakertet!” – volt a jelszava a kötet szerkesztőinek, Halbritter András Albertnek, Mátyás Izolda Beátának és Pauliczky Nórának. És valóban: az Iskolakert-hálózat gyűjteménye alapján nem kevesebb, mint 80 (!) olyan iskolakertekkel kapcsolatos ötletet mutatnak be kiadványukban, amelyeket olyan időszakban is elvégezhetnek az érdeklődők, amikor elvileg nem lehet kimenni az udvarra.

A kötetben a tájékozódást igencsak jelentősen megkönnyíti az áttekinthető struktúra. Az alaposan, részletesen és igen inspirálóan bemutatott példák között egyaránt szó esik a megalapozásról (azaz az a témához kapcsolódó alapvető ismeretekről – legyen szó növénytanról), az anyag- és eszközigényről – és természetesen a megvalósítás mikéntjéről is. És hogy milyen típusú ötletekről van itt szó? A lista szinte végtelen… Fagyérzékeny növények teleltetése, téli gondozása, osztályuzsonna készítése, kézművesség, tintakészítés – a lista szinte végtelen.  

Négy évszak az óvodakertben

http://www.iskolakertekert.hu/images/pdfs/negy_evszak_az_ovodakertben_web.pdf

Mit csinálhatnak az óvodások az iskola/óvodakertben? Természetesen vannak közöttük is, akik örömmel tevékenykednek a kertben – de ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy jóval kevesebb tudatossággal rendelkeznek, mint iskolás társaik. Adott esetben nehezebb lekötni érdeklődésüket – a legtöbb esetben pedig még nem értik azokat a törvényszerűségeket (például az idő múlásával kapcsolatos kérdéseket, vagy adott esetben akár azt is, hogy miért nem lehet télen szőlőt szüretelni). Hogyan lehet mégis érdeklődésre, sőt aktivitásra sarkallani a kicsiket?  

Ráczné Németh Csilla könyve, a Négy évszak az óvodakertben előszava szerint a szerző fő célja az volt, hogy  segítséget nyújtson azoknak az óvodapedagógusoknak, „akik szeretnék a gyermekek számára folyamatosan biztosítani a természettel, növényekkel, állatokkal való ismerkedést, az óvodakert változatos élővilágának felfedeztetését, fejlődésük figyelemmel kísérését, a róluk való gondoskodást.” Ennek érdekében gyűjtötte össze évszakonként azokat a praktikus tanácsokat gyűjtötte össze, melyektől joggal várható, hogy örömet, sikerélményt (és tegyük hozz: számos új ismeretet) biztosít az ifjú kertészeknek. A kötetben fellelhető terveztek közös sajátossága, hogy korszerű pedagógiai módszerek (projekt, kooperatív tanulás) alkalmazásával készültek, felhasználóbarát és gyakorlatorientált kivitelben.