Körkép a szabadulószobákról – Alkalmazhatjuk-e az oktatásban?

A szabadulós játékok szórakoztatnak, kikapcsolnak, közösségi élményt teremtenek és oktatási segítséget is nyújthatnak. Az utóbbi elképzelést furcsállhatja az olvasó, de a szarvasi Szlovák Általános Iskola forradalmi ötletét az Emberi Erőforrások Minisztériuma is jelentős összeggel – 72 millió forinttal – támogatta.

alt


Kezdjük az elején: Mi is az a szabadulószoba? 

A szabadulós játékok alapja többnyire ugyanaz: van egy érdekes VAGY izgalmas alaptörténet, amely általában valamilyen katasztrófa, üldözés, misztikus vagy történelmi történet köré épül, és a játékosoknak meg kell találniuk a helyes utat a feladványokon keresztül, hogy a problémát elhárítsák. A rejtvényeket 45-60 perc alatt kell megoldani. Előfordulhat ennél hosszabb játékidő is, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a játék során folyamatosan számolni, gondolkozni kell, valamint a nyomasztó bezártság-érzetis nehezíti a kijutást. 

A játékosok teljes mértékben egymásra vannak utalva, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak, segítsék egymást. Ez egy igazi csapatmunka, hiszen az apró kis részletekből tevődik össze a végső megoldás. Az egymásrautaltság és közös megoldáskeresés/problémamegoldás fejleszti a szociális kompetenciát, és ezáltal valódi közösséggé kovácsolódhat a csapat. 

A szabadulós játékok megtervezésénél a legjobb megoldás, ha se nem túl könnyű, se nem túl nehéz a pálya. A túl nehéz pályák esetében elvész a sikerélmény, a túl könnyűek pedig nem igazán jelentenek kihívást a résztvevőknek. Egy ilyen játék megalkotása hosszú időt vesz igénybe, s mindemellett nagy figyelmet kell fordítani a logikai buktatókra, hogy a kiút minden részlete ki legyen dolgozva. 

A szabadulós játékok résztvevői „nyomozóvá” válhatunk, ami szórakoztató, s emellett nagyon hasznos, hiszen minden apró részletre figyelnünk kell. Minél hosszabb ideje tart a játék, annál jobban átlátjuk a történetet, s könnyebben felfedezzük a logikai kapcsolatokat.

A szabadulós játékok eredete – elméletek és ihletők

A szabadulós játékokat napjainkra hungarikumnak tekinti a világ, s ahelyett, hogy a külföldiek saját pályákat építenének, magyar segítséget kérnek azok megalkotásához. A valósághoz viszont hozzátartozik, hogy a játékot, amelyet ma szabadulószobaként emlegetünk, több, egymással párhuzamosan érvényesülő hatás alakította. 

Vegyük elsőként – a kronológiai sorrendet követve – az escape game-eket, azaz a számítógépes kijutós játékokat. Történetük egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, ekkor jelent meg ugyanis a Mystery House nevű játék, amelyben ékszereket kellett keresgélni egy házban. A szabadulós játékok atyja egy házaspár volt, ők később az IBM-mel dolgoztak együtt. A következő játék, amely hasonló tematikát követ, a Kings Quest volt, ez már az IBM keze alól került ki. 

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője is inspirálóan hatott a szabadulós játékokra. Hercule Poirot, a híres nyomozó, aki az írónő mintegy 30 könyvének főhőse, 1920-ban mutatkozott be. A rejtélyek világa olyan nagy hatást gyakorolt az írónőre, hogy egyes elméletek szerint megszervezte saját, 11 napos eltűnését is. 1926-ban elhagyta otthonát kocsijával, s napokig semmi hír nem jött felőle, keresést szerveztek (amelyen Sir Arthur Conan Doyle – Sherlock Holmes szülőatyja – is részt vett), majd magától előkerült a hölgy. Regényei, s azok filmadaptációi máig nagy sikernek örvendenek a krimirajongók körében. A műfajban forradalminak számító, 2006-ban a Szilícium-völgyben kialakított első szabadulószoba is ezekből a történetekből merített ihletet. 

A szabadulós játékok nem csak véletlenszerűen jöttek létre, hanem megalapozott tudományos háttérrel is rendelkezik: a játék során lezajló folyamatok     a flow (áramlat)-élményen alapulnak. Ez az elmélet egy jeles magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas professzor nevéhez köthető. Az elmélet szerint az ember akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha a feladataira koncentrálva megszűnik számára a külvilág, teljesen átadva magát az adott helyzetnek. A szabadulószobákban pedig pont ez történik, hiszen semmilyen zavaró tényező nem jelentkezik, csak a cél lebeg előttünk. Ebben a szituációban nem kell erőlködnünk, boldogság érzete tölt el minket. A kijutós játékok még többet adnak, hisz lehetőségünk van ezt az elsöprő élményt közösségben megtapasztalni. 

„Szarvasi tanterv” a szabadulós játék mintájára

Most, hogy megismertük a szabadulós játékok hátterét, történetét, talán még nehezebb elképzelni, milyen módon is lehet ezt az iskolai tantervbe beépíteni. Ha viszont jobban átgondoljuk, akkor láthatjuk, hogy mennyi készséget, képességet fejleszthet egy „átlagos” szabadulószoba is: szociális készség, közösségfejlesztés, logikai gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése stb.

A Szarvasi Általános Iskola ezeket az előnyöket előtérbe helyezve alakította ki tervezetét. A feladványokat a tananyaghoz igazítják: a z alsóbb éveseknél főként olvasási ismeretekkel lehet majd kijutni a szobából, felsőben viszont már tantárgyi számonkérés is megjelenik a felhasznált eszközök között. A diákok a játék elején tudják majd meg, hogy melyik „tanórára” csöppentek éppen, így minden lehetőségre fel kel készülniük, s ez ösztönzi majd őket, hogy valamennyi tantárgyból folyamatosan készüljenek. 

A két tervezett szabadulószoba a kollégium tetőterében lesz kialakítva. A tervek szerint a gyerekek a következő évtől - egy-egy osztály évente legalább öt alkalommal - használhatják a szobákat. Nyemcsok Mátyásné, az iskola igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a település többi általános iskolájával is együttműködnek, és úgy tervezik, hogy évfolyamonként 20-20 diákot is meghívnak majd egy szabadulós játékra. 

A programot két év múlva hatékonyságméréssel kell zárni, de a szabadulószobák ezt követően is megmaradnak. 

Az igazgató beszámolt arról is, hogy a 72 millió forintos támogatás egy részét a projektoktatási módszer bevezetésére fordítanák, amelynek lényege, hogy kiválasztanak egy-egy témát - például víz, nap stb. -, és ezt körüljárva mutatják be a témához kapcsolódó földrajzi, biológiai, fizikai, történelmi, művészeti ismereteket a szaktanárok. Eleinte egy-egy projekthetet hirdetnének meg, de ha sikeresnek bizonyul a módszer, akkor elképzelhető, hogy a későbbiekben a módszerhez idomulva alakítják ki az iskolai tanrendet.