Körkép a tehetséggondozásról

A Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács, az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központja és Klebelsberg Központ Székesfehérvári Tankerületi Központja által szervezett I. Fejér Megyei Intézményvezetői Tehetségkonferencián jártunk.

Mészáros Péter Székesfehérvár alpolgármestere köszöntőbeszédében kifejezte abbéli örömét, hogy a városban ilyen pozitív üzenettel bíró konferencia kerül megrendezésre.

Török Szabolcs a Klebelsberg Központ Székesfehérvári Tankerületi Központ tankerületi igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a tehetséges gyerekek is – bármennyire is furcsán hangzik – sajátos nevelésű igényű diákok, hiszen különleges figyelmet, támogatást igényelnek a kiemelt adottságokkal rendelkező tanulók. Szóba hozta azt a divatos tévhitet, ami a képességek fejlesztését azonosítja a tehetség gondozásával, majd leszögezte, hogy a kettő egészen más feladat és folyamat.

Ráczné Kálmán Anikó a Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács elnöke A Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács működésének céljai, eddigi eredményei című előadásában röviden ismertette a szervezet legfontosabb céljait, mint például a tehetség nyomon követésének az elősegítését az óvodától az egyetemig, vagy a tehetségsegítő hálózat kialakítását. 

Sipos Imre az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa a Tehetséggondozás a magyar köznevelésben című előadásának elején Szabó Magdát idézte. Az írónő szerint egy gyerek nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem mert nem tud más lenni. Sipos hangsúlyozta, Szabó Magda szemléletével valószínűleg boldogabb, kiegyensúlyozottabb gyerekeket tudnánk nevelni. Török Szabolcshoz hasonlóan a miniszteri biztos is kifejtette, hogy a tehetséges gyerekek különleges bánásmódot igényelnek. Sipos szerint a tehetséggondozás kulcskérdései közé tartózik, hogy tudjuk-e azonosítani a tehetséges diákot, illetve együtt tudunk-e működni a családdal. 

Benczúr Katalin az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya főosztályvezető-helyettesének Az OH TehetségKapu 2.programja című beszámolójában a MaTalent és a TehetségKapu programokról beszélt. A MaTalent kiemelten a matematikai tehetségazonosítást szolgálja, a TehetségKapu másik négy területen segíti a diákok tehetségének az azonosítását. A TehetségKapu rendszer egy tehetségazonosításra, nyomon követésre alkalmas web-alapú szoftver. A TehetségKapu fő funkcióiként Benczúr Katalin a következőket sorolta fel: a webes felületen tehetséggondozó programok és mentorok szűrhető listája érhető el, online játékokon keresztül illetve helyi eszközök (tesztek, kérdőívek) segítségével képes a tehetséget azonosítani, valamint az eredményességet is képes követni a rendszer. 

Galambos Zsuzsanna OH Székesfehérvári POK főosztályvezetője előadásában felsorolta az OH Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központjának tehetségsegítő tevékenységeit, mint például a szaktanácsadást, a pedagógusok akkreditált és nem-akkreditált tehetséggondozással kapcsolatos képzéseit, illetve a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeket, ezen belül az OKTV-ket is. 

Dr. Vanó Renáta OH Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztályának főosztályvezetője A duális képzés mint a tehetség kibontakoztatásának eszköze címmel tartott előadást. A duális képzésben résztvevő hallgató a versenyszférában vagy valamely hivatalban gyakorlatra tesz szert, tehát tanulmányai folyamán munkát, szakmai gyakorlatot folytat egy szakmai mentor kíséretével. Dr. Vanó Renáta kiemelte azt is, hogy nem titkolt cél a vállalatok részéről, hogy szakképzet, profi munkavégzésre alkalmas munkaerőt kapjanak, illetve a hallgató komoly versenyelőnyhöz juthat már az egyetemi évei alatt, ha tanulmányai közben szerzi meg a szakmai gyakorlatát. 

Elter András Új Nemzedék Központ szakmai vezetője A minősített tehetséggondozó Műhelyek szerepe címmel tartott előadást. Elter a következőképpen definiálta a Minősített Tehetséggondozó Műhelyeket, hogy azok, olyan már nagy hagyománnyal bíró tehetséggondozó intézmények, melyek a környezetük és saját tanulóik számára egyfajta mintaintézményként tudnak működni, és alkalmasak arra, hogy a sajátosságaikat is ki tudják domborítani a Nemzeti Tehetséggondozó Programban. 

Dr. Benczéné Csorba Margit a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény főigazgatója és Táskai Erzsébet Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettese A siker kulcsa Te vagy! címmel tartottak előadást. Fő kérdéseik a következők voltak:  Vajon, lehet-e tehetséges egy sajátos nevelésű igényű gyerek? Lehet-e kiváló versmondó egy Down-szindrómás kislány? Fel tud-e lépni színpadra egy autista diák? Arathatnak-e sikereket vak, siket, más fogyatékkal élő tanulók? A kérdésekre a prezentáció képei mondták ki a választ, hogy IGEN, csupa mosolygós, sikerélményét boldogan ünneplő gyereket, kamaszt láthattunk a vetítés során. 

A Kaposvári Intézmény a 80-as években kezdte meg a tehetséggondozó tevékenységét, elsősorban a sport területén. Versenyeket szerveztek, illetve a diákjaik paralimpiákon arattak sikereket. Az első aranyérmet a grazi téli paralimpián érték el. A 2000-es években a sport mellett bevonták a dráma, fotó, művészetek területeit. Pszichológusokkal, szülőkkel és támogató szervezetekkel működnek együtt. A 2010 években jött létre az Organogram, aminek a vezetője a tehetségkoordinátor, aki egy 25 fős szakmai teamet irányít (mentorokat, tehetségsegítő tanárokat, pszichológusokat

Iszák Tibor a Csaholci Általános Iskola igazgatójának az Új kihívások – változó vezetői kompetenciák címmel tartott előadást. Iszák előadásának egyik központi eleme, saját „ars poeticája” volt, miszerint a vezetésnek nap, mint nap nemcsak a hagyományos vezetői feladatokkal kell megbirkóznia, hanem a változások folyamatos menedzselésével is.

Szulik Ákos Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács középiskolai munkacsoportjának a vezetője a Tehetséggondozás gyakorlata a dunaújvárosi Rudas Közgazdasági Szakgimnáziumban és Kollégiumban címmel tartott előadást. Szulik kifejtette, hogy a szakgimnáziumok egyik legfontosabb feladata az orientálás, hogy a diák tudja, milyen szakmákban van módja elhelyezkedni, ha jobb akar lenni, akkor merre képződjön tovább. A Rudas Szakgimnázium ebből a célból több egyetemmel, vállalattal is együttműködik, illetve külföldi tanulmányutakat is szerveznek a diákjaiknak. Beépítették a tanításba a Joker (Játékosított Oktatási Keretrendszer) programot, többek között a matematikatanításban. Szulik előadása végén felhívta a színpadra Dr. Lippai Edit pszichológust a Joker program kidolgozóját, és a Joker csapatának még két tagját, hogy röviden mutassák be a programot.  

Fehérvári Krisztina Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács óvodai munkacsoport-vezetője PALETTA, a komplex vizuális tehetség kibontakoztatása az óvodában című előadásában a székesfehérvári Rákóczi Utcai Óvoda Mancz János Tagóvodájának a jó gyakorlatát mutatta be. A programban az óvoda nagycsoportos gyerekei közül 12-14 főt választanak ki, és az ő már meglévő vizuális tehetségüket bontakoztatják ki külön foglalkozások során komplex módon. Alig egy éves programjuk sikerét versenyeredmények is bizonyítják. 

A záró előadást Dr. Vass Vilmos habilitált egyetemi docens (Budapest Metropolitan Egyetem, Selye János Egyetem) A motiváció új értelmezése címmel tartotta meg.