A közös élmény ereje

Osztályok közösségfejlesztése során gyakran szerveznek iskolán kívüli programokat az osztályfőnökök és viszik a gyerekeket kirándulni, múzeumot látogatni, vagy számháborúzni. Ha átgondolunk pár szempontot, ezek a programok maradandó élményt jelenthetnek az osztálynak a későbbiek során.

alt


Az iskolán kívüli közösségi programok sokat hozzátehetnek egy osztály életéhez. Mérei Ferenc1 írt az együttes élmény fontosságáról, ami olyan csoporttöbbletet ad egy közösségnek, hogy egy kívülről jövő vezető nehezen tudja irányítani a csoportot anélkül, hogy alkalmazkodna a csoport közösen kialakított norma rendszeréhez. Az együttes élmény ismétlés útján hagyománnyá válik, és már akkor is erősíti az összetartozás érzetét a csoportban, ha a tagok csak utalást tesznek a korábban történtekre. A közös eseményekből közös történetek alakulnak ki, amiket ha újra elmesélnek egymásnak, felelevenednek a korábbi tapasztalatok.

Mindemellett a tanórai szokásrendtől eltérő környezet lehetővé teszi, hogy az osztály tagjai más oldalukat is megmutassák, megismerjék egymásnak, ezen keresztül fellazítva a korábban, az iskolai falai között kialakult szerepeiket. Ezzel segíthetjük például a klikkek átjárhatóságát. Az iskolán kívüli programok szervezésének megkezdése előtt érdemes átgondolnunk pár szempontot, aminek figyelme vétele támogatja a közösség fejlődését.

Keverjük a csapatokat!

A tapasztalat szerint a diákok a megszokott baráti körükben maradva vesznek részt az tevékenységekben, elkerülve azt, hogy olyannal csináljanak együtt valamit, akivel korábban keveset beszéltek. Érdemes közvetett módon befolyásolni a csapatok összetételét, akár egy bemelegítő játékkal összekeverni a csoportot. Kerüljük azt, hogy a gyerekek válasszanak maguknak csapattársakat: egyrészt, mert barátaikat fogják preferálni, másrészt, mert a kevésbé népszerűek megélhetik azt a kellemetlen élményt, hogy őket utoljára választják. Ha több körből áll az adott játék, amikor lehetőségünk van rá, mindig változtassunk a csapatokon. Ez különösen versengő játékok (mint a paintball) esetében fontos, nehogy konfliktust szüljön a vidámnak szánt időtöltés.

Aktív programot válasszunk!

Az együttes élmény fontos része a közös csinálás: ha a tevékenység megmozgatja a testet, a gondolkodást és az érzelmeket is, könnyebben bevonódnak a korábban ellenállóbb fiatalok is. Az aktivitás igényli a másikkal való kommunikációt is, különösen, ha közös taktikát kell kitalálni és végrehajtani, például egy lasertag harc vagy egy szabaduló szoba megoldása során. Vegyük figyelembe az osztály jellemzőit, érdeklődését, és a többségnek megfelelően válasszunk aktív programot vagy szavaztassuk meg velük.

Beszélgessünk róla!

Akár közvetlenül az élmény után, vagy később osztálykeretben is hozzuk fel, hogy ki hogyan élte meg a közös tevékenységet. Így kiderülhet, hogy kinek mi volt a legpozitívabb rész, vagy felszínre lehet hozni azt is, hogy milyen új dolgokat tapasztaltak meg egymásról. Az élmények tudatosítása és reflexiója elmélyíti a tapasztalatot, és lehetőséget ad arra, hogy az iskolán belül is megjelenjen. A beszélgetés, ahogy Mérei említi, utalásként erősíti az osztály kohézióját.

Ha elkötelezettek vagyunk az osztály közösségfejlesztésében, kérhetjük élménypedagógiai trénerek segítségét abban, hogy egy tudatosan megtervezett csoportfolyamattal fejlesszék a csoport összetartozását, együttműködését a közös élményeken keresztül.

1Mérei Ferenc: Az együttes élmény. Officina, Budapest, 2. kiadás 1948.