Lájkolás, megosztás, követés – A közösségi média hatása a kapcsolatokra

A közösségi oldalak egyre jelentősebb szerepet töltenek be életünkben, mely főként a fiatalabb generációra fejti ki legnagyobb hatását. A Facebooknak, az Instagramnak, a Twitternek és társaiknak megvannak az előnyei, de sajnos a veszélyforrásokkal is számolnunk kell.

alt


„Ha nem vagy fent, akkor nem is létezel…”

Ez a már-már közhelyessé vált frázis szinte minden nap elhangzik, hiszen nem csak a szórakozás és a tájékozódás terén zárják ki magukat azok a személyek, akik nem regisztrálnak a felületre, hanem az oktatásból vagy a munkahelyi életből is, mivel az oktatásban a tananyagokat ott lehet a legegyszerűbben megbeszélni, és sok esetben a munkáltatók is itt tartják a kapcsolatot az alkalmazottakkal. 

A közösségi média megadja nekünk azt a szabadságot, hogy bármikor és bárhonnan kommunikálhatunk a szeretteinkkel. A szabadságnak viszont hátulütője is van: digitális miliőnk elvakít minket, és a látszólagosan „szoros” virtuális kapcsolatok ápolása közben elfelejtünk egymással személyesen találkozni, sétálni (kávézgatni) és beszélgetni. 

Kaspersky Lab kutatásai kimutatták, hogy az emberek egyharmada kevesebbszer keresi fel személyes családtagjait, hozzátartozóit. A szülők egyötöde azt is elismerte, hogy sérült gyermekükkel a kapcsolatuk, miután kompromittáló helyzetben látták őket a közösségi oldalakon. 

Lájk-vadászat

A digitális térben annál menőbb valaki, minél több ismerőst és minél több lájkot tud begyűjteni. Ezért sajnos sok esetben hajlamosak a fiatalok (de még a felnőttek is) kompromittáló képeket is megosztani, mint az alkoholos befolyásoltság alatt elkattintott képek, a meztelen fotók, stb. Nagy veszélye van annak is, hogy ezek a képek illetéktelen személyek birtokába juthatnak, akik a szórakozás kedvéért (no és persze a lájkokért) képesek ezeket megosztani a közösségi platformon. Az így terjedő képek, videók hatalmas támadási felületet adnak a cyberbullyingnak, ami napjaink egyik legelterjedtebb és legkevésbé megakadályozható bántalmazási formája. 

A felmérés során kiderült, hogy minden ötödik szülő szembesült már azzal a problémával, hogy megromlott gyermekével a viszonya, mert előnytelen helyzetben jelentek meg a közösségi médiában. Ezzel szemben a szülők csupán 14%-a nyilatkozott úgy, hogy bosszantotta gyermeke online viselkedése. A kutatás során kiderült, hogy nem csak a szülő-gyermek kapcsolatok vannak veszélynek kitéve, ugyanis a válaszadók 16%-a vallotta be, hogy megingott házastársi vagy élettársi viszonya a platformon megjelent bejegyzéseknek köszönhetően. 

Személyes kapcsolatok?! 

A barátokkal, családtagokkal, kollégákkal egyre gyakrabban kommunikálunk a kibertérben, ami sok esetben a személyes kapcsolatok csökkenését is magával vonzza. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek 31%-a a szüleivel, 33%-a a gyerekeivel, 23%-a a partnerével és 35%-a a barátaival beszél kevesebbet személyesen, mivel a közösségi médián keresztül könnyebben tud kapcsolatot tartani. 

A „digitális találkozások” némiképpen kiegészítik a valós kapcsolatokat, de meg kell jegyeznünk, hogy ugyanakkor lazítja is a köteléket. Nagy segítséget jelenthet a virtuális kommunikáció, ha családtagjaink, barátaink távoli városban, vagy országban laknak, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a digitális kommunikáció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat – vagy legalábbis nem mindig és nem teljesen. A digitális kommunikáció jelrendszere ugyanis sokkal szegényesebb, mint a szemtől szembeni beszélgetéseké, ami így redukálja a beszélgetés minőségét. Sokkal kevésbé tűnhetnek árnyaltnak a válaszok, így nem mindig tudjuk azokat objektíven értékelni, és gyakran túlértékeljük a negatív és pozitív üzeneteket egyaránt. 

A gyerekek és a közösségi média

A közösségi felületek használata korhoz kötött, a Facebook, az Instagram, a Snapchat, a Whatsapp, a Twitter vagy a Skype használata 13 éves kor alatt szabályellenes. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a 13 év alattiak is szép számmal vannak jelen a virtuális játszótéren. Sokan nem tudják, hogy egyrészt ellenkezik a szabályokkal, másrészt jelentős nevelési kérdéseket is felvet a téma. A szülőknek kell megtanítaniuk a gyermekeiket a közösségi portálok használatára, éppúgy, mint ahogy kerékpározni is megtanítják őket. 

Mivel egy gyerek nem tudja, hogy mire szabad és mire nem szabad kattintania, több veszélyforrásnak is ki van téve. A feltűnő címekkel kecsegtető cikkek sokszor az adathalászok csalijai, amivel könnyedén megszerezhetik személyes adataikat, s emellett még a számítógépet is megfertőzhetik. 

Az emeltdíjas SMS üzenetekért cserébe kínált sorselemzés gyakran sül el szerencsétlenül, hiszen utat nyithatunk a mobilszámla vagy a hitelkártya könnyed lecsapolásához. 

A harmadik és egyben legijesztőbb veszélyforrást a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek jelentik, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Ezért kiemelten fontos, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza ismerősként, és csak azokkal beszélgessen a közösségi platformon, akit egyértelműen, személyesen is ismer.

Szülőként mit tehetünk? 

Néhány nagyon fontos szabályt érdemes betartanunk: 

1. A kisgyermeket ne hagyjuk egyedül, ha a közösségi oldalakon vagy az interneten szörfözik, legyünk a közelében, hogy figyelemmel tudjuk követni, ha valami felzaklatja őt. 

2. Érdemes a gyermek számára beszereznünk egy internet-mentes számítógépet, így elkerülhetjük, hogy internetes kártevőkbe ütközzön, sőt azon nyugodtan tud használni minden alkalmazást még szülői felügyelet nélkül is. 

3. Minden esetben frissített vírusirtót használjunk, és érdemes beállítanunk a szülői felügyelet funkciót is, melynek segítségével korlátozhatjuk az elérhető weblapok körét, de még a számítógép használati idejét is. 

4. A gyermeknek el kell magyarázni, hogy nem szabad feltöltenie sem képeket, sem videókat szülői jóváhagyás nélkül. 

5. Soha ne nyisson meg olyan üzeneteket, amelynek a feladóját nem ismeri, vagy nem tudja eldönteni, hogy micsoda. 

6. Idegen emberekkel ne létesítsen kapcsolatot.