Legendás egyetemek – Egyetemi legendák

Mi a közös a vidéki nagyvárosok egyetemeiben? Az, hogy távoli múltba néző történelemmel rendelkeznek, a régi korok hagyományait mai napig hűen őrzik, s mindemellett méltán ismert kutatókat, művészeket, előadókat és közszereplőket neveltek ki.

A képen egyetemisták dobják fel a sapkájukat.


Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A pécsi felsőoktatás története egészen 1367-ig nyúlik vissza, amikor Nagy Lajos király a püspöki székvárosban egyetem létrehozását kezdeményezte. Bár a jelenlegi egyetem címerében szerepel az 1367-es évszám, a PTE nem hivatalos jogutódja a középkori egyetemnek, csak szellemi örökségről beszélhetünk. 

1912-ben alapították meg a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet, amely hivatalosan is a modern PTE jogelődjének tekinthető. Az első világháborút követő viszontagságok után, 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés döntése alapján a pozsonyi egyetemet Pécsre költöztették. A huszadik század folyamán az egyetemi karok folyamatos vándorlásban voltak, néhány tudományág önállóan alapított egyetemet, egyesek pedig más városba tették át székhelyüket. 

A jelenleg is működő Pécsi Tudományegyetem 2000-ben jött létre a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola egybevonásával. 2004-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kari státusszal üzemelt tovább. Érdekessége, hogy új nevében egyedülálló módon megtarthatta a kiváló építész nevét (Pollack Mihály Műszaki Kar). 2005-ben a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karral bővült, s 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is megszerezte egyetemi kari státuszát. 2003 óta levéltár is működik a PTE-n, amely 2005-ben szaklevéltárrá vált. 

Az idei évtől szeptember elseje a Magyar Felsőoktatás Napja, amely egyben a pécsi egyetemalapítás emléknapja is. Az egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából a hagyományok ápolása, a kulturális értékek közvetítése és megőrzése került a középpontba. 

Az egyetem hallgatóinak száma folyamatosan gyarapodik, s az oktatás is ütemesen fejlődik. Az egyetem kapuját sok mára már ismert egykori diák hagyta el, mint Andrásfalvy Bertalan (etnográfus, politikus), Gyurcsány Ferenc (közgazdász, volt miniszterelnök), Lovasi András (Kossuth-díjas zenész, énekes), Mádl Ferenc (volt köztársasági elnök), Mellár Tamás (volt KSH elnök), Sólyom László (alkotmányjogász, volt köztársasági elnök). 

Az egyetem honlapja: https://pte.hu/

Debreceni Egyetem (DE)

A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak. Itt már ekkor is folyt felsőoktatás három karon. 1912-ben a Parlament megalapította a Debreceni Egyetemet, amelyhez a későbbiekben már hozzátartozott a Református Hittudományi Kar, s ez alapján a Református Kollégiumot tekinthetjük az egyetem jogelődjének. Ha a kollégiumi jogfolytonosságot figyelembe vesszük, akkor Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményéről beszélhetünk.  

A jelenleg is működő Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre 2000. január 1-én. 

A DE mára már 15 karral (az országban a legtöbb) rendelkezik, s hallgatóinak száma csaknem eléri a negyvenezer főt. Olyan neves írók, költők nevelődtek ki az épület falain belül, mint Szabó Magda vagy Borbély Szilárd, s ha a kollégiumi múltat is figyelembe vesszük, a régi korok irodalmár nemzedékéből számos személy tanult itt – Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Arany János, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc. 

A DE Gazdaságtudományi Karán és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán komoly hallgatói hagyomány él, hiszen 1868 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a „sárgulás”. Ez az egy hét a végzősöké, ekkor búcsúznak el a várostól és az oktatásban eltöltött évektől. 

A Debreceni Egyetemet története során többnyire elkerülték a konfliktusok, viszont a 2017-es évben több nézeteltérés is kialakult az egyetemmel kapcsolatban. Áprilisban a DE vezetése és kancellárja az akkor elfogadott, a Közép-európai Egyetemet (CEU) nehéz helyzetbe hozó felsőoktatásról szóló törvénymódosítás mellett foglalt állást, miközben mind belföldön, mind külföldön nagy – tüntetésekkel kísért – visszhangot keltett. Az egyetem augusztusi döntése szintén nagy belpolitikai vihart kavart – több tanszék is elhatárolódott, s az ügyben több közéleti szereplő is felszólalt – miszerint az egyetem szenátusa díszpolgári címet szavazott meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. 

Az egyetem honlapja: https://unideb.hu/

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

A Szegedi Tudományegyetem a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Az egyetem szenátusának 2007. júliusi döntése alapján jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium.

Az 1879-es árvízkatasztrófát követő újjáépítéssel egy időben a szegedi zeneoktatás is lendületes fejlődésnek indult. 1880-ban Langer Viktor zeneszerző megalapította a Városi Zenedét. Hat zeneiskolai osztályt indítottak, amelyben a növendékek tudását magasabb szinten képezhették. Az 1905/1906-os tanévtől a Zenede minden területen a Magyar Királyi Zeneakadémia tantervéhez alkalmazkodott, tehát a szegedi az egyik legkorszerűbb szellemben oktató vidéki zeneiskolának számított. 

Az oktatás színvonalát jelzi, hogy a Zenede olyan kiválóságokat nevelt, mint például Huszka Jenő zeneszerző, Fleischer Antal karmester, Ocskay Kornél operaénekes és Belle Ferenc hegedűművész. 

A zeneiskola több reformot is megért megalapulása óta, de a legérdekesebb az 1952-ben kiadott rendelet volt, amely alapján az intézmény tanári diplomákat adhatott ki. Az alapvető hiányossága az volt, hogy a zenetanárképző intézménynek nem adott főiskolai rangot, pedig az egész akkori oktatási rendszerben a tanárképzés már felsőoktatási intézményekben folyt.

1998-ban vált le véglegesen a Konzervatórium a Zeneakadémiáról, és a 2000. január 1-én, az integráció révén létrejött Szegedi Tudományegyetem kari jelleggel működő egységévé vált. 

A Szegedi Tudományegyetemen nem csak a zeneművészet jeles képviselői szereztek diplomát, hanem számos természettudós, bölcsész, gazdasági szakember, vagy éppen író, költő, mint Radnóti Miklós, József Attila, Juhász Gyula. 

Az egyetem honlapja: http://www.u-szeged.hu/

Miskolci Egyetem (ME)

A Miskolci Egyetem (1990 előtt: Nehézipari Műszaki Egyetem; 1952 és 1956 között Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem) jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati iskola, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. Napjainkban valódi universitas: a három műszaki karon kívül jogtudományi, közgazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi szakképzésben részesülhetnek az ide jelentkezők. 

A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008-ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat, majd 2010-ben Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott.

A Miskolci Egyetem hallgatóinak életét végigkísérik a Selmecről örökölt diákszokások. A hagyományok elsősorban a barátságról, az egymás iránti tiszteletről és szakmaszeretetről szólnak, összetartást kovácsolnak, és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabbak között. Ezeket a diákhagyományokat a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolják, a Miskolci Egyetemen a régi karok, de az új karok közül is többen.

Az egyik legismertebb hagyomány a beavató szakestély. Az egyetemre kerülő diákok még „pogánynak” vagy „poganyinának” számítanak, s csupán akkor „keresztelik balekká”, ha a balekoktatást követően sikeresen vizsgáznak. A keresztelésre egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, teremben agy ifjúsági házban kerül sor. A koreográfia szigorú szabályokhoz kötött: a balekcsősz felvezetésével a „Mi tündöklik ott fenn?” dal eléneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és –anyát választanak az idősebb hallgatók közül. 

Az egyetem honlapja: http://www.uni-miskolc.hu/

Eszterházy Károly Egyetem (EKE)

Az Eszterházy Károly Egyetem (2016. július 1-ig Eszterházy Károly Főiskola), Eger, Gyöngyös, Sárospatak és Jászberény felsőoktatási intézménye, melynek legkorábbi jogelődjét 1774-ben alapították. 1989 óta viseli az intézmény megálmodójának Eszterházy Károly püspöknek a nevét. 

Az oktatás jelenleg 5 karon, alapszakon (BA/BSc) és mesterszakon (MA/MSc) közel egyenlő arányban folyik – bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén – nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. 2013-tól az osztatlan tanárképzésben több mint 50 szakpáron érhetőek el szakok. Emellett természetesen felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzéseket is kínálnak a jelentkezők számára. 

Az intézményben több nemzetközileg is elismert tudományos műhely működik, ilyen az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport, az Agria-Innorégió Tudáscentrum, a Borkultúra Központ, a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport, Multimédia Kutató Laboratórium, az Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ, az Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Bryológiai Kutatócsoport és az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységet végez.

Az egyetem berkein belül több híres művész, közszereplő is felnőtt, mint Cseh Tamás (Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, zeneszerző), Czippán Anett (műsorvezető), Illés-Bódi Barbara (roma származású magyar festő), és Ábel Anita (színésznő, televíziós műsorvezető). 

Az egyetem honlapja: https://uni-eszterhazy.hu/