A legjobb dolog, amit tehetsz a gyerekeddel nyáron: Küldd vándortáborba!

Elindult a jelentkezés a nyári Vándortáborokba (korábban itt írtunk róla). Ennek kapcsán arra keressük a választ, hogy miért érdemes részt venni Vándortáborokban, és mi az, ami életre szóló élményeket ad a gyerekeknek? 

alt


Amikor nem lehet átülni egy másik hajóba

Az oktatással foglalkozó szerzetesrendek úgy tűnik, már régóta ismerik a receptet, amit a Révész Máriusz kormánybiztos által életre hívott Vándortábor program igyekszik nyújtani a fiatalságnak. Például a piaristáknál teljesen természetes, hogy a nyári szünidő alatt táborozni viszik az osztályukat az osztályfőnökök, legyen szó kerékpáros, vízi- vagy vándortáborról, vagy akár mind a háromról egymás után. 

Persze, egy szerzetestanár könnyen megteheti, hogy nyarát is a hivatásával, adott esetben a gyerekek nevelésével tölti, hiszen nincsen családja, így adja is magát a lehetőség, hogy nyáron kovácsolja még összetartóbbá az osztályközösséget. Gimnazista koromban az egyik piarista vízitúrán én is megtapasztaltam, hogy az ilyen táborok nem csak az evezésről és a táborozásról szólnak, de sokkal inkább az életre nevelnek, bármilyen sablonosnak hangzik is. Többek között az is szabály volt, hogy ha valaki össze is veszett evezőstársaival, nem volt szabad átülnie másik hajóba. Ki kellett békülni. Mert az életben is sok olyan helyzet van, akár egy családban, vagy egy munkahelyen, amikor nem lehet elfutni a nehézségek elől, nem lehet „átülni egy másik hajóba”. 

A diákokat nem csak matematikára kell megtanítani

Természetesen a matematika is fontos, mint ahogy a többi tantárgy is, de az oktatói, nevelői munka többrétűbb annál, hogy csak lexikális ismeretekkel pakoljuk tele a gyerekek fejét. A jelenleg egyre inkább teret nyerő pedagógiai szemléletváltás, mely a kooperatív oktatási technikák felé mozdul el a frontális oktatás felől, is az olyan társas kompetenciák fejlesztését célozza, melyek az iskola utáni életben lesznek elengedhetetlenek. Itt azonban még egy lépéssel tovább megyek, mert a vándortáborok nem (csak) oktatási helyzetben fontos kompetenciák fejlesztéséről szólnak, és megint a piaristákhoz kanyarodok vissza. Filozófiájuk, hogy a gyerekeket nem csak matematikára kell megtanítani, hanem meg kell tanítani őket „jól élni”.

Hogy tudjon együtt küzdeni a többiekkel egy célért, hogy meg tudja főzni a saját ételét, hogy fel tudjon verni egy sátrat, hogy megtapasztalja, hogy a természet erősebb nála, hogy ha az első nap elszakította a nadrágját, akkor nincsen ott az anyukája, hogy megvarrja neki, és így tovább. Fontos, hogy az iskolai környezettől elszakadva megtapasztalja, hogy sikereket tud elérni kitartással, és akár még az is kiderülhet, hogy a nyelvtanból épp csak, hogy nem megbukott, „szamárpadtöltelék” a legjobb kerékpáros a csapatban. A diákok más oldalról ismerhetik meg egymást, feszegetik határaikat, és teszik mindezt jó levegőn, szép helyeken, a természetben.

Az 2018-as év Vándortáboraiban megforduló diákok arról számoltak be, hogy rengeteg barátság szövődik az ilyen jellegű táborozások alatt, ami szinte már közhely, de ahogy a legtöbb közhely, ez is: igaz. És nem utolsó szempont az sem, hogy a diákok nem csak egymást, de a tanárokat is egy egészen más, adott esetben emberközelibb oldalról ismerhetik meg. Ez fordított irányban is igaz, a tanárok is sokkal összetettebb képet kapnak a diákokról, ha egy hétig együtt táboroznak velük, megérthetik gondolkodásukat, motivációjukat, és utána az iskolai közös munka is sokkal gördülékenyebb lehet, ha vannak olyan közös élmények, emlékek, melyek segítenek átlendülni a mindennapok nehézségein.

A legzöldebb hét az évben

Külön is hangsúlyozták a Vándortáborok szervezői, hogy minden túranemben a lehető legkisebb ökológiai lábnyom hátrahagyását tűzték ki célul. Lényeges szempont a természetben töltött idő alatt, hogy a gyerekek megtanuljanak környezettudatos fejjel gondolkozni. A zöld mentalitást valóban hiteles a természetben oktatni, amikor nem egy távoli célról van szó csupán, hanem a mindennapi tevékenységek szerves részévé válik ennek a gondolkodásnak a megvalósítása. A túraszervezők többek között kiküszöbölik a nejlon zacskók használatát, ahol csak megoldható, kulacsokat használnak eldobható PET palackok helyett, és törekednek a nulla hulladék elvnek a gyakorlati alkalmazására. (a nulla hulladékról egy korábbi TanTrend podcastünkben is beszéltünk, érdemes lehet feleleveníteni a részleteket)  

Minden bizonnyal személyiséget is torzító mértékben hálózza be gyerekeink mindennapjait a képernyők előtt, játékkonzolokkal, vagy közösségi médiával töltött, (elpazarolt) idő. Félreértés ne essék, számítógépes játékokból is lehet tanulni, például egy vezetést szimuláló, Forma 1-es játék hasznos lehet a későbbi autóvezetés szempontjából, vagy a stratégiai játékok pedig éppen a gondolkodást is fejlesztik, de meg kell találni a megfelelő kereteket és határokat. Ezeket, a sokszor mindennapos, fotelből végzett tevékenységeket a táborokban az aktív mozgás, a megtapasztalás váltja fel, a virtuális élmények helyett valódiakat kapnak a diákok.

A Vándortáborokba itt lehet jelentkezni: www.erdeivandor.hu