A lövés utáni csend

A TanTrend a februári floridai lövöldözés után már beszámolt arról, hogy ebben az évben az Egyesült Államok szomorú rekordot döntött meg: soha nem volt még annyi iskolai gépfegyveres incidens, mint idén. Sajnos évvégére az arány nem csökkent – gyakorlatilag minden hétre jut(hat)ott volna komoly sérüléssel járó, vagy halálos kimenetelű eset. Mi Amerika válasza?

alt
Kép: Adam Ferguson for TIME 


Egy októberben közzétett felmérés szerint az iskolai lövöldözések 2018-ban minden értelemben extrém méreteket öltöttek. Sok gyerek fél bemenni iskolájába. Esetleg meggyanúsítja ártatlan osztálytársát. Az érintett intézményekben pedig komoly poszttraumás szindrómákkal kell sokaknak megküzdenie. Sok diák iskolát is vált, el is költözik családjával a környékről. Az eredmény: manapság az amerikai iskolák egyik legégetőbb problémája lett a fegyveres incidensek megelőzése, és ha sajnos mégis bekövetkezik, a kezelése és a feldolgozása.

Megelőzhető?

Biztonsági szakértők szerint egy iskola biztosításának alapfeltétele, hogy csupán egyetlen ki-és bejárattal rendelkezzen, hiszen így lehet belépéskor mindenkit ellenőrizni. Sok intézmény számára azonban már ennek megoldása is komoly kihívás, ráadásul nem egy incidens történt az iskola épülete előtt. Az elmúlt időben – főleg az érintett iskolák – a legkülönfélébb biztonsági intézkedésekhez folyamodtak. Egyes iskolák megerősített rendőri erőket vetettek be, máshol a diákok szülei is besegítenek a folyosókon felügyelve a rendet. Egy clevelandi iskolában pedig a tervek szerint egy robotot fognak alkalmazni, mely azonnal jelez, ha a látókörébe fegyver kerül, lefotózza a tulajdonosát és értesíti a központot. Az iskolák tehát sokféle lehetőség közül választhatnak, azonban mindez inkább arra alkalmas, hogy az adott intézmény diákjait megnyugtassa. A valódi, jövőbeli elkövetőket nem akkor kéne megfékezni, amikor pisztollyal a táskájukban épp besétáltak az épületbe.

Megtanítható?

Mások szerint ugyanilyen fontos, hogy maguk a diákok tudatosabbá váljanak. Mivel nagyjából minden harmadik amerikai háztartásban fellelhető valamilyen legálisan birtokolt fegyver, ezért amúgy is lényegi jelentősége van annak, hogy a gyerekek idejekorán tájékozódjanak, és kellően elővigyázatosak legyenek. Az Egyesült Államokban évek óta elérhető egy fegyverhasználattal kapcsolatos oktatócsomag, csak épp több szakmai szempontból is kifogásolható. Ráadásul a kutatások szerint nem is éri el a kívánt célt: a legtöbb gyerek „élesben” nem alkalmazta az elsajátított tudást.  Az oktatócsomagot egyébként az NRA (National Rifle Association, Nemzeti Fegyverszövetség) adta ki és képmutató módon mintha megfordítaná a helyzetet: az a probléma, hogy gyerekek vannak a fegyverek közelében, nem pedig az, hogy fegyverek vannak, lehetnek – többek között a gyerekek közelében, vagy épp a kezében. A legtöbb kritikus, felháborodott, kétségbeesett hang végeredményben egy kérdést tesz fel: hogyan lehetséges az Egyesült Államokban ilyen könnyen fegyverhez jutni?

Elfelejthető? 

A Time magazin legfrissebb számának címlapján hét szülő szerepel, no meg a felirat: az élet megy tovább, te nem. Az apák és anyák korábban sosem ismerték egymást, sokakat több, mint ezer kilométer választja el egymástól. Mégis, egymás után keresték meg egymást, ahogy sorra veszítették el gyermeküket valamelyik iskolai lövöldözés során. „Egy klub, amibe senki se szeretne tartozni, és ha mégis bekerülsz, örök életedre tag maradsz” – mondta az egyik szülő, aki a többi sorstársával közösen próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant. A diákok, akik osztálytársaikat vesztették el, szintén nagyon meg kell küzdjenek a trauma feldolgozásával. Rengeteget számít az, hogy környezetük – tanáraik, szüleik – megértéssel forduljanak hozzájuk, és ismerjék a poszttraumás stressz tüneteit és kezelési módját. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban gondolni kell a tanárokra is: a pszichológusok szerint egy iskolai lövöldözés során akkora sokkhatásnak vannak kitéve, mint a katonák a fronton. Viszont annál több erőt ad nekik az, hogy diákjaik életének megmentéséről van (és volt több esetben) szó.