Lúdas Matyi – rajzfilmen

200 éve, 1817-ben jelent meg a Lúdas Matyi először Fazekas Mihály neve alatt. 40 éve, 1977-ben került a mozikba Dargay Attila hasonló című rajzfilmje. Kapcsolódó írásunk szomorú aktualitása, hogy ez utóbbi mű egyik írója és rajzolója, Nepp József a napokban, 2017. október 6-án hunyt el.

A ponyvától a filmszalagig

Fazekas Mihály 1804-ben írta meg hexameteres elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit. Először a szerző tudta nélkül jelent meg Bécsben, 1815-ben. Ezt követően – immáron Fazekas tudtával és beleegyezésével, valamint átdolgozásaival 1817-ben látott napvilágot, ugyancsak a császárvárosban, miután Fazekas levélben tudatta a kiadóval, hogy miután műve 1805-ben Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. (Az 1817-es kiadás minden bevételét a kiadó a szombathelyi és körmendi tűzkárosultak segélyezésére fordította.) A mű harmadik kiadása 1831-ben, Budán jelent meg. Ezt még számos további megjelenés követte; a mű ponyvanyomtatványként is népszerűvé vált. 

Lúdas Matyi történetéből számos adaptáció készült – legutóbb tavaly a Fővárosi Nagycirkusz mutatta be a saját verzióját, s az egyes feldolgozásokat olyan szerzők neve fémjelzi, mint Móricz Zsigmond, vagy Schwajda György, a későbbiekben pedig Zalán Tibor. Filmes adaptációból is több készült: az 1922-es némafilm-változatot Deéssy Alfréd rendezte, a Soós Imre főszereplésével készült 1949-es változat Nádasdy Kálmán és Ranódy László nevéhez fűződik. Ez utóbbi volt az első egész estét betöltő színes magyar játékfilm. 

50 000 rajzzal, 103 680 kockán 

A Ludas Matyi című animációs film forgatókönyvét – ez nem tréfa! – 1975. április 1-jén hagyták jóvá. A Dargay Attila által rendezett, 1993 méter hosszú film több, mint 50 000 rajzzal, 103 680 kockán eleveníti föl Matyi és Döbrögi történetét. (Egyetlen másodperc alatt átlagosan 24 kockát lát a néző.) A 72 perces filmen 8 stáb – mozdulattervezők, kulcsrajzolók és fázisrajzolók csapata – munkálkodott. A forgatókönyvet Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József közösen írta – az eredeti verziót a szerzők (állításuk szerint) 14-15 alkalommal dolgozták át. 

Az adaptáció elkészítésében komoly szerepe volt Jankovics Marcellnek, aki a szereplők tervezésében vett részt, valamint Nepp Józsefnek, aki a háttereket készítette. Dramaturgja Osvát András, irodalomtörténész szakértője a Fazekas-kutató Julow Viktor volt. A rajzfilm zenéje Liszt Ferenc műveinek (főképp magyar rapszódiáinak) felhasználásával készült, az akkordokat Daróci Bárdos Tamás adaptálta, a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai szólaltatták meg. A film operaőtre Henrik Irén (Dargay Attila felesége) volt. A rajzfilm fiatal főhősének Geszti Péter, az ifjúvá serdült Lúdas Matyinak Kern András kölcsönözte hangját. Döbrögit Csákányi László, az ispánt Agárdi Gábor, Biri nénit pedig Gobbi Hilda „szólaltatta meg”. 

Adaptációs kérdések, dramaturgiai problémák

Dargay Attilának saját bevallása szerint a mű alaptörténetével kapcsolatban a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy miként léphetne ki az ő változata a Soós Imre főszereplésével készült film árnyékából. A megoldást a mesék világa jelentette számára: jelesül az, hogy a történet alapvonalai számos népmesében napvilágot láttak – különösen egy hasonló témájú, mezopotámiai könyvtárban talált történet volt rá hatással, melyben egy kereskedő erőszakkal elvette egy szegény ifjú öszvérét. A fiatalember ezért háromszor büntette meg – s eközben háromszorosan szerezte vissza öszvérének árát.

Dramaturgiai tekintetben több minden gondot okozott az alkotóknak. Először is az, hogy az alaptörténet fordulatai révén a negatív szereplőkhöz számos humoros elem kötődött – ez pedig az animációs filmekben okoz némi problémát, hiszen a figurák árnyalt jellemábrázolására az élőszereplős adaptációkkal szemben bonyolultabb megoldások kívántatnak. Ennél is komolyabb gondot jelentett Dargaynak a Döbrögi megverésével kapcsolatos jelenetek: … a rajzfilmen a verés másképp hat, mint a játékfilmben, valahogy sokkal súlyosabb. Ráadásul itt egy fiatalember ver egy megkötözött, ősz hajú idősebbet. És nem is kézzel. Bottal. Hogyan nyerheti meg egy ilyen hős a közönséget? A megoldást úgynevezett köztes figurák alkalmazásában véltem felfedezni. A két ember közvetlen szembenállásába beiktattam, majd egyik főszereplővé tettem a libát. Matyi libája maga is jellem: kíváncsi, falánk, kotnyeles, de jószívű, segítőkész.” (Ő volt a gyakran játszott – és hanglemezre is felvett – Schwajda-adaptáció Galibájának „előképe”.) Az új szereplők közé tartozott a vajákos Biri néni és a gyógykovács alakja is. 

A film hangvételéről a következőképpen nyilatkozott a rendező: „gyerekeknek, fiataloknak szánom ezt a filmet. Stílusa népmesei ihletésű, a modern grafika elemeivel gazdagítva. A figurákban, a környezet- és háttérrajzokban, a bútorokban és ruhákban nem kívánom az 1784-es Magyarország szellemét idézni, hanem az egész stílust egy általánosabb népmesei, népművészeti felé tolom el.” A kritika összességében elégedett volt az animációs filmmel, bár a korábbi, karakteresebb – erőteljes szerelmi szál és társadalmi kérdések fémjelezte – feldolgozások tükrében vagy a történetvezetésben, vagy a karakterábrázolásban markánsabb véleményformálást is elfogadtak volna.