A magyar irodalom (egyik) kincsesbányája a világhálón

Az 1998. június 2-án létrejött Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) számos kortárs vagy a közelmúltban elhunyt magyar író és költő műveit teszi elérhetővé, megismerhetővé. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) honlapján hozzáférhető adattár és forrásgyűjtemény a magyar irodalom egyedülálló kincsesbányája. 

A képen írógép és íróeszközök láthatók.

 

Még akkor is igaz ez, ha a gyűjteményben nem minden kortárs magyar író szerepel: 1998-ig Kossuth-díj, illetve a Babérkoszorú-díj volt a bekerülés feltétele (bár ez utóbbi csak az induláskor volt megkötés). A Digitális Irodalmi Akadémia írói minden évben szavazhatnak egy-egy új tag felvételéről. A DIA alkotói felhasználási jogot biztosítanak a teljes addigi írásban publikált életművükre, illetve a szerződésben megjelölt határidőig írásban publikálandó valamennyi művük korlátlan digitális közzétételére – azzal megkötéssel, hogy szerzői jogaikat más vonatkozásokban maradéktalanul megtartják.

Ez felhasználói vonatkozásban azt jelenti, hogy teljes, vagy – a még élő szerzők esetében – egy-egy fontos pályaszakaszra vonatkozó életművet (és nem csupán egy-két alakalmi jelleggel feltöltött művet) találhat az érdeklődő a https://pim.hu/hu/dia oldalon. A feltöltés folyamatos: legutóbb Örkény István 2016-ban megjelent gyűjteményes drámakötete került fel. 

Miért érdemes ellátogatni a DIA weboldalára? Először is azért, mert igényes, gondozott szöveget tár az olvasók elé – ezt azok értékelhetik igazán, akik kerestek már szöveget egy-egy ünnepi alkalomra vagy tudományos kutatás céljára. Az interneten ugyanis sok szépirodalmi szöveg található, de ezek eredete és forrásközlése olykor igencsak esetleges. Itt viszont biztosak lehetünk benne, hogy a fellelhető szövegek egyhamar nem fognak eltűnni (a honlap változásai vagy szerzői jogi problémák miatt), mentesek az elgépelésektől és pontosan ellenőrizhető, hogy melyik kiadásból származnak. (A legtöbb esetben még az oldalszámot is megjelölik a közreadók – így az esetleges visszakeresés, hivatkozás sem okozhat gondot.) A kiadásra vonatkozó információk rendkívül fontosak: nem mindegy ugyanis, hogy egy első kiadású regényt tart a kezében az olvasó vagy egy ifjúsági használatra szánt rövidített kiadást. 

Sok esetben a digitális változat naprakészen követi az új kutatási eredményeket is: példa erre Pilinszky János műveinek gyűjteményes kiadásából a Beszélgetések című kötet, amelynek digitális kiadása mind anyaggyűjtés, mind a jegyzetapparátus szempontjából jelentős mértékben bővült.

A szövegek tehát jó minőségben találhatók a honlapon, így egyszerű keresést könnyen bonyolíthat az érdeklődő. Ugyanakkor a DIA keresőprogramjai révén egy-egy életműben, vagy akár több szerző életművében is kereshetünk. (Ami egy-egy töredékesen emlékeinkben élő szöveg felkutatása esetén igencsak megkönnyítheti munkánkat.) Könnyedén végezhető így motívumkutatás házi dolgozathoz vagy vizsgadolgozathoz. A keresőfelület nagy segítséget jelenthet egy-egy vetélkedő anyagának összeállításakor vagy egy-egy ünnepség megszervezésében is.

Az egyes írók anyagát külön szakértők – elsősorban irodalomtörténészek vagy közgyűjtemények avatott munkatársai – gondozzák. A szövegeken túl ők aktualizálják az szépírói életrajzot és szakirodalmi bibliográfiát is – felbecsülhetetlen segítséget adva ezzel a kutatóknak és a szakdolgozóknak is.

A Digitális Irodalmi Akadémiai rendkívül fontos segédlete Gyermekkönyvtár elnevezésű „gyűjtemény”, amely valójában a DIA szerzőinek gyermekirodalmi alkotásait listázza (amit másfajta kereséssel igen nehezen lehetne kiszűrni). Igen jó szolgálatot tehet az iskolában az Évfordulónaptár is, amely az adott évre vonatkozó születési és halálozási adatokat közöl. Innen tudhatjuk meg például (igen csekély idő és energia befektetésével), hogy 2017 szeptemberében 20-án van Tamási Áron születésének 120. és Baka István halálának 22. évfordulója. 22-én Faludy György, 24-én Vas István ünnepelhetné 107. születésnapját. 30-án lesz 11 éve, hogy elhunyt Sütő András. Ezek az adatok ugyancsak segítik az irodalmi-művelődéstörténeti emlékezetet, valamint kiváló „alapanyagot” nyújtanak egy-egy iskolai projekthét vagy vetélkedő anyagának összeállításához.

Az idei évre vonatkozó segítség a DIA Arany 200 nevű gyűjteménye is, amely a DIA-írások Aranyra vonatkozó szövegeit listázza. Ezek a releváns, meghatározó cikkek, gyors rálátást adnak a legmodernebb Arany-recepcióra. (Ugyanakkor érdemes a már említett keresőfelületet is használni, hiszen ennek segítségével számos egyéb, a témához tartozó csemegére bukkanhatunk: például arra, mit gondolt Nemes Nagy Ágnes Arany Jánosról, vagy miként tanított Toldit Szabó Magda az 1950-es években.)

Az egyes szerzők anyagához képillusztrációk is tartoznak. Külön is említésre méltó azonban az arcképcsarnok, amely a DIA által készíttetett művészportrék reprodukcióit tartalmazza. Az ehhez kapcsolódó projektben a hazai képzőművészet legkiválóbb alkotói vettek részt: így a Pom Pom-mesék illusztrátora, Sajdik Ferenc készítette el Csukás István portréját, Bodor Ádámét pedig felesége, Bodor Anikó grafikus. (A műalkotások a Petőfi Irodalmi Múzeum állományában találhatók.)

Az Digitális Irodalmi Akadémia szerzőinek művei – ingyenesen letölthető applikáció segítségével – mobileszközre optimalizálva is olvashatók. Az alkalmazás lehetőséget nyújt az offline használtra is, így a kikölcsönzött művek 14 napig tárolódnak a készülékeken.

Forrás: https://pim.hu/hu/dia