Másfél mese

Gyerekkorom egyik megfejthetetlen szava volt a másfél. Amikor a harmadfél, negyedfél szavakat is meghallottam kisiskolás koromban, még inkább összezavarodtam.

alt

 

Azt a hét meg nyolcát

Na szóval olyan érthetetlen és sejtelmes volt ez a másfél nekem, mint mondjuk a negyed hét, a fenyegető hét szóval együtt, mikor csak hat óra múlt nem is sokkal, a hét meg még elképzelhetetlenül messze van, felnegyedelni a hetet meg nem jön ki. A fél vagy háromnegyed nyolc sem volt világos nekem, mikor még nincs is nyolc óra, a fekvés ideje, elfelezni vagy három negyedre osztani meg minek? Miért mondjuk akkor, hogy hét meg nyolc? Ez nekem nem kerek – gondoltam magamban.

A kettedik lenne még csak fél?

A másfél szavunk ennyit tesz: egy és fél, ezt mindenki tudja. Hogy mit keres ott a más, azt már nem is olyan könnyű megfejteni.

A szótár, mert nemcsak bent, hanem kint is utánanéztem, a másik szavunkra vezeti vissza az eredetet, és úgy magyarázza egy ősi, ezért nyilván kézzel működtetett számolási móddal, hogy az egész egység (az egyik kéz) megvan, teljes, a másik csak fél. Ez nekem nem kerek – gondolom most, egyet és mást is mára már balgán megtanulva, és másfelé, másfél-e a másfél megoldást keresgélve tovább, ha tűritek.

A logika szerintem inkább ez: egy már kerek egész, de a másodiknak csak a fele van meg. Azaz talán innen származna a szó: a második (csupán) fél, azt mögé értve, hogy az első pedig egész. Vagyis másfél. 

Ezt a vélelmemet erősíti a ritkábban használt harmadfél, negyedfél, ötödfél stb. szavunk is. A harmadfél ’kettő és fél’ értelmű, köze nincs a háromhoz, a magyarázata pedig szerintem ez: a kettő már kerek egész, de a harmadikból még csak fél van meg. A negyedfél három és fél jelentésű = a három kerek egész, de a negyedikből csak fél van meg, stb. Ugyanez a logika működik a másfél esetében is szerintem.

Óraleolvasás külhonban

Az óra leolvasásának, az idő kifejezésének magyar nyelvi logikája is hasonló lenne a másfélhez, harmadfélhez? A negyed nyolc, fél nyolc, háromnegyed nyolc onnan jönne, hogy hét óra már elmúlt, teljes, kerek, de a nyolcadikból még csak negyedóra, félóra vagy már háromnegyed óra telt el? Majd ti elbíráljátok.

Az idő magyar megnevezése viszont – akár így, akár úgy csavarjuk is a szót – nem egyezik meg más nyelvekével. Mire ezt is megértettem, helyre állt a rend a fejemben. Tekintsük ki.

Vegyük csak a 7:15-öt vagy a 19:15-öt, a negyed nyolcat. Az angolban az „a quarter past seven” megnevezés szó szerint úgy fordítható magyarra, hogy ’egy negyeddel múlt hét’. A franciában „sept heures et quart”, azaz hét óra és (egy) negyed. Tökéletes. De még mindig negyed nyolc, mondom nyolc, s nem hét van magyarul, ahol a nyolcadik órából még csak egy negyed telt ugyan el, de eljön egyszer az is, a nyolc is. 

Ugye, hogy mi, magyarok, sokkal romantikusabbak és optimistábbak vagyunk? Ebben talán igen, de a háromnegyed nyolc kifejezésében az angolok is felzárkóznak, amely az ő nyelvükben így fest: a quarter to eight, azaz egy negyed (kell még) a nyolchoz. A francia ugyanezt így határozza meg: huit heures moins le quart, azaz nyolc óra mínusz egy negyed, semmivel sem lemaradva a megcélzott nyolcról. 

Párhuzamot, különbséget, nyelvi lélektant én ebben nem keresek többé. 

Mértékre oktatva 

Gyerekkoromban arra tanítottak, hogy mindenből lehet, de csak mértékkel. A kétkilós vekni volt akkoriban a kenyér. A másfél szavunk megértését édesanyámnak köszönhetem, aki másfél kilóért szalajtott el a boltba. Láttam, ahogy, és ami ennél is fontosabb, ahol elvágják a veknit. És a közért még csak másfél kilométerre sem volt.