Menjünk a PIM-be!

A kiscsoportosoktól kezdve az alsósokon át egészen az érettségi előtt állókig minden korosztály számára kínál múzeumpedagógiai foglalkozásokat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum – csak győzzük magunkat átrágni a számos színes programon.

A képen egy nyitott könyv látható, virágokkal

A Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) 1954-ben alapították a Petőfi-kultusz intézményesítése nyomán létrejött Petőfi-Ház jogutódjaként. Jelenlegi helyén, a belvárosi Károlyi utca 16. szám alatti Károlyi-palotában idestova 60 éve, 1957 óta működik. Az országos múzeum tekintélyes gyűjteményt örökölt, legjelesebb íróink, költőink, irodalomtörténészeink hagyatéka lelhető fel az egyemeletes klasszicista stílusú épület falai között, úgy mint Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Déry Tibor, Heltai Jenő, Bálint György, Szerb Antal, Thurzó Gábor, vagy éppen Bölöni György.

A 2015-ben Prima Primissima díjjal kitüntetett intézmény feladata később a hagyatékok feldolgozásán túl kiterjedt a kortárs irodalom muzeális értékű anyagainak gyűjtésére, a hazai és határon túli magyar irodalomra, az irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, majd az emigrációs irodalom megalapozására, gyarapítására. A Prőhle Gergely vezette múzeum az állandó kiállítások mellett évente több időszaki tárlatot szervez, virtuális kiállításokat tart fenn, de az Arany-emlékév tiszteletére idén például egy mozgó kiállítást is útjára indított Arany 200 busz néven, amely folyamatosan járja az országot, évente pedig több száz program és múzeumpedagógiai foglalkozás várja az iskolákat.

Múzeum, kicsit másképp

A múzeumpedagógia az iskolán kívüli ismeretszerzés, -közvetítés sajátos formája, amelynek közvetlen célja a múzeumi anyag sokoldalú, élményszerű megismertetése. A múzeumpedagógiai óra tartalmilag szorosan kötődik az iskolai tananyaghoz. A nagyobb kiállításokhoz tematikus egységként feladatlapok, játéklapok készülhetnek, amelyek a tárlat feldolgozását segítik elő, továbbá léteznek múzeumi foglalkozások, foglalkozássorozatok, amikor egy témát tartalmilag sokoldalúan, a gyermek aktivitására és kreativitására építve dolgoznak fel, ahol nagy szerepet kap a tárgyalkotás, a szerep-, helyzet- és drámajáték.

A múzeumpedagógia legújabb kori reneszánsza 2000-ben indult hazánkban, jóllehet a pedagógiai módszerek múzeumokban való alkalmazása már a 19. század végén megjelent Magyarországon – hívja fel a figyelmet Káldy Mária, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központja korábbi főigazgatója. 2008-tól újabb lendületet kapott az ágazat, köszönhetően az uniós pályázatoknak. Jelentős képzési folyamat vette kezdetét, megindult az infrastruktúrafejlesztés, újabb oktatótermek jöttek létre, de nagy hangsúlyt fektettek a tartalomfejlesztésre is.

Mit kínál a PIM?

A PIM már az óvodáskorúaknak is kínál 1-1,5 órás foglalkozásokat kiállításaikhoz („Ki vagyok én? Nem mondom meg...” – Petőfi választásai; Írói fogások - terítéken az irodalom) kapcsolódóan. Az intézmény névadójának életét és korát ismerhetik meg a legkisebbek, akik kezükbe vehetik a reformkort megidéző tárgyi kultúra érdekes elemeit, amelyek segítségével különböző feladatokat oldhatnak meg.

A képzeletre és a fantáziára építenek azok a foglalkozások, amelyeken saját mesenyomdát lehet készíteni a János vitéz és Toldi Miklós története nyomán. A PIM új időszaki kiállításában az étkezés irodalomban betöltött szerepe kerül terítékre, s ennek apropóján az óvodások is gasztronómiai utazásban vehetnek részt, de választható a Mesehősök hét próbája nevű, egészen 3. osztályig ajánlott foglalkozás is, amelynek célja a gyerekek önismeretének és kitartásának fejlesztése.

Petőfi Sándor életének és korának megismerését segíti az alsó tagozatosok számára elérhető óriás-társasjáték, ahol a gyermekek a bábúkká „változva” juthatnak izgalmas információkhoz játékos formában a forradalmár-költő életével kapcsolatban. A reformkorba és a költészet birodalmába kalauzolja a diákokat az Időutazók című kétalkalmas foglalkozás, amelynek első részében az intézmény múzeumpedagógusai egy rendhagyó irodalomórán mesélnek és vetítenek, a második alkalommal pedig a PIM-ben lehet megismerkedni a múzeum névadójával meséken, filmeken és játékokon keresztül.

Kincskeresés a múzeumban? A PIM-ben ez is lehetséges. A több száz éves tárgyak felidézését és a rég elfeledett foglalkozások felidézését ígéri A ház titkai nevű foglalkozás a Mesemúzeumban, amely a 3-5. osztályosoknak ajánlott. Szintén nekik szól a Királyi döntések nevet viselő program, amely I. Mátyás királyunk életéről szóló mesékkel próbálja a döntéshozatal fontosságára felhívni a figyelmet.

Még színesebb, még változatosabb programkínálattal várja a PIM a felső tagozatosakat. Az Arany János bicentenáriumi kiállításhoz igazítva az 5. osztályosok a költőóriás életével és munkásságával ismerkedhetnek játékos formában. A János vitéz egy-egy jelenét ezúttal dramatikus formában dolgozhatják fel a diákok, felidézhetik ismereteiket a műről, emellett a kiállítási térben való tájékozódásukat is gyakorolhatják.

A PIM Petőfi választásai című tárlatának feldolgozását segíti a Ki vagyok én? nevű múzeumi óra, ahol a résztvevők azt ismerhetik meg különféle asszociációs játékok, drámajátékok segítségével, hogy a költő hányféle módon válaszolta meg az önmaga által feltett kérdést. A Veres Pálné utca 4. szám alatt, az Ady Emlékmúzeumban a költő és Csinszka kapcsolatába nyerhetünk betekintést verseken és fotókon keresztül. Ha akarjuk, a nagyobbakkal is felfedezhetjük a Károlyi-palota rejtett zugait, minden év március 15-én pedig a forradalmi események ikonikus helyszíneit lehet végiglátogatni, sőt akár a 12 pontot és a Nemzeti Dalt is kinyomtathatjuk Landerer és Heckenast eredeti nyomdagépén.

A középiskolásoknak szóló PIM-es programok egyfelől az addig megszerzett ismeretanyag ismétlését, kiszélesítését, játékos formában történő elmélyítését szolgálják, másfelől hasznosak lehetnek az érettségire való felkészülésben is. Több, az Arany- és a Petőfi-tárlathoz kapcsolódó foglalkozás közül lehet választani. A Vonzások és választások elnevezésű program a döntéshelyzetek összetettségére világít rá a tragikus sorsú Petői életútján át, ahol a diákok csoportokban, különböző drámapedagógiai munkaformákban dolgoznak. Kifejezetten a középiskolásokat várják a Petőfi elbeszélő költeménye, Az apostol feldolgozását interaktív formában ígérő foglalkozásra.

A drámapedagógia módszerére épül A vádlott:Petőfi címet viselő foglalkozás, ahol egy fiktív tárgyalás formájában Petőfi katonai pályára való alkalmasságát vitatják meg a résztvevők a költő kortársainak szerepébe bújva, így Petőfi sorsáról maguk a diákok dönthetnek. A középszintű érettségire való felkészülést segíti az a múzeumi óra, amikor a diákok a Petőfi-kiállítást tájversek segítségével dolgozzák fel, míg az Ady Emléklakásban rendhagyó irodalomórán, verses tárlatvezetésen ismerhetik meg alaposabban a diákok a költő életrajzát. S ez még nem minden: a PIM az Y-generációra is gondolt, ezúttal ugyanis a programban résztvevő diákok irodalmi tudását profilképek elemzésével próbálják elmélyíteni.