Mentés Másként: Történelemtanítás a Kárpát-medencében, pedagógus konferencia beszámoló

Nagyszabású rendezvénnyel nyitotta meg az év utolsó havát a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, december 1-jén. Mentés Másként: Történelemtanítás a Kárpát-medencében címmel konferenciát szerveztek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karán. Fodor Richárd, Lénárth Ádám és Dallman Kristóf írása.

alt


A konferencia levezető elnöke Prof. dr. F. Dárdai Ágnes a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Tanári Tagozat elnökségi tagja moderátorként koordinálta az egész programot. A rendezvény délelőtti szakaszát dr. Csukovits Enikő, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára nyitotta meg támogató gondolataival, melyek középpontjában a Társulat felé megfogalmazott különböző elvárások egyensúlya és a Magyar Történelmi Társulat elkötelezett támogatása szerepelt. A konferencia határon túli fővédnöke, Prof. dr. John Lukacs a megjelentekhez intézett üdvözletében az első szekció kontextusba helyezéséhez Trianon tragédiájának magyar történelemben elfoglalt szerepéről fogalmazta meg gondolatait. 

A konferencia előadásai két fő tematikai egység mentén tagolódtak: elsőként a délelőtt során két szekcióban Határon innen és túl címmel a Kárpát-Medence magyarságának oktatási helyzetéről kaphattak képet a résztvevők, míg a délután folyamán a harmadik szekcióban szintén aktualitások, a köznevelési történelemtanítás gyakorlati újításai jelentek meg a Innovációk határtalanul címmel.

Az első szekciót Prof. dr. Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanára Magyarország története – egy szintézisírás dilemmái című előadása indította. Az előadó elsőként felvezette a Professzor legfrissebben kiadott munkájának előzményeit, majd a tagolás kérdését emelte előadásának előterébe. Leszögezte, hogy a Hóman-Szekfű szerzőpáros klasszikus kultúrtörténeti periodizációja és a marxista ideológiailag terhelt tagolási elképzelések után az államtörténeti fordulatok váltak a mű periodizációjának alapjává, ezzel az esemény alapegységét választva alapvető rendező elvként. Kiemelte a történeti szelekció, valamint a történészi leírás és ítélkezés közötti különbség szerepét és problematikáját, amelyek elmondása szerint komoly viták alapját jelentették. Új szintézisének céljaként a nemzeti illúziók és a realizmus közötti egyensúly felállítását tűzte ki, ennek eszközéül pedig az objektív komparatisztikát választotta. 

Másodikként Dr. habil Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem docense tartott előadást A szlovákiai történelemtanítás sajátosságairól. A beszámoló a történelemtanítás szlovák-magyar bilaterális együttműködési kísérleteivel kezdődött, majd egy általános helyzetértékelést követően egy rendkívül érdekes módszert mutatott be. A helyzetértékelő részben a megjelentek képet kaphattak a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák általános szituációjáról és a történelem tantárgy, valamint az érettségi megítéléséről. Az ezt követő szakasz pedig a helytörténet integrációjának lehetőségeiről szólt, kiemelt figyelmet szentelve a jelenség tanulásra építő, foglalkoztató, ismeretátadó és képességfejlesztő tulajdonságaira. Az előadó végül összegzésében olyan tanítási tartalmak létrehozására hívta fel a figyelmet, amelyek élmény alapúak, helyben alakulnak ki, de általánosan alkalmazhatóak mérlegelve a lokális valóságot is.

Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanárának előadásából A történelemtanítás erdélyi válságáról kaphatott teljesebb képet a hallgatóság. Az előadó elsőként vázolta az erdélyi oktatás elmúlt százéves történetét, kitért a december 1-i román centenárium körüli oktatáspolitikai diskurzusra, majd ismertette a romániai magyarság oktatásának jelenlegi helyzetét. Ezt követően bemutatta az erdélyi román történelem tankönyvkiadás epizódjait és az ezekben helyet kapó kisebbségi történelemtanítási lehetőségeket is. Végül konklúziójában a problémákra irányította a figyelmet, mint a történelemtanárképzés helyzetére, a továbbképzési rendszer nehézségeire, a túlságosan hagyományos, kompetencia és forrásközpontú szemléletet nélkülöző tankönyvkiadásra, a digitális tananyag és az érettségi hiányára.

A délelőtti második szekció Prof. dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnökének prezentációjával folytatódott, Görgey Artúr az új kutatások tükrében címmel. A Társulat elnöke Görgey Artúr korai hadvezéri karrierjével kezdte izgalmas áttekintését, majd kezdeti sikereit, a horvátokkal szemben kivívott érdemeit, a dunántúli és felvidéki hadjáratait, Bécs vagy Buda elfoglalásának kérdését, illetve a tiszántúli hadjáratot ismertette. A szabadságharc egyes szakaszait külön-külön értékelte objektív szempontok, győztes csaták szemszögéből, melyek alapján Görgey Artúrt a „szabadságharc legeredményesebb parancsnokának” nevezte. Előadása végén ismertette a fegyverletétel körülményeit, és a katonai parancsnok megítélésének és rehabilitásának kérdését.

Dr. Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történelmi Levéltár főlevéltárosa ezt követően újra egy határon túli magyar közösség oktatási helyzetéről, a Délvidék történelemtanításáról tartott konferenciaelőadást. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium korábbi tanára ismertette a szekció hallgatósága számára a Szerbiához csatolt magyarság oktatási helyzetének elmúlt évszázadát. A Tito rendszer magyar tankönyvek szempontjából kedvező időszakából kiemelte a szerb ortodox egyház emlékezetkulturális szerepét, majd bemutatta a Milosevici fordulat okozta problémákat. Ekkor olyan jelentős visszalépés történt a történelemoktatásban, amely a délszláv történelem helyébe a szerb etnikum történetét állította. Az előadás második részének kérdéskörét a jelen aktualitásai adták. Mészáros Zoltán olyan nehézségekre világított rá, mint a szerb társadalom komoly kapcsolati hálóinak iskolai hatásai, a csökkenő tanári presztízs, a kapkodó reformok, vagy a történelemtantárgy iskolai hierarchiában elfoglalt alacsony pozíciója. 

Dr. habil Kaposi József István, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója és a Tanári Tagozat elnöke A hazai történelemtanítás dilemmái címmel tartotta meg gondolatébresztő előadását. Bevezetőjében a Tanári Tagozat indulásának körülményei mellett a párbeszéd szerepére hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét. Ismertette a legutóbbi, demokráciára nevelés körül összpontosuló kutatási eredményeket, majd a történelemtanítás nehézségeinek komplexitását érzékeltette egy Rubik kocka kirakásának metaforájával. József Attila szavait tolmácsolta a résztvevők számára, melyek szerint „Gyémánthegyen állunk, de kezünkben kavicsok vannak.” Előadása végén legfontosabbként az identitásképzést, állampolgári kompetenciák és a történelmi műveltség fejlesztését tűzte célul. 

A délutánt a harmadik, Innováció Határtalanul elnevezésű szekció nyitotta meg, melynek központi témája a pedagógiai gyakorlati újítás volt. Dr. Univ. Katona András az ELTE BTK nyugalmazott főiskolai docense tartotta meg szekció indító előadását 10 éve a történelemtanítás szolgálatában a Történelemtanítás címmel. Az előadás első fele betekintést nyújtott a Történelemtanítás online folyóirat kialakulásának körülményeibe, előzményeibe és célkitűzéseibe is. A folyóirat elsősorban a gyakorló pedagógusok számára készül, tanulmányokat, külföldi beszámolókat és pragmatikus ötleteket tartalmaz. Előadása végén Katona András vázolta a jövőre vonatkozó terveket is, melyekből egy bővülő és fejlődő projekt rajzolódik ki.

Dr. Kojanitz László, az Eszterházy Károly Egyetem és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Intézményfejlesztési Programok Központjának szakmai tanácsadója Oral history összekapcsolása új tanulási stratégiákkal címmel tartott előadása roppant érdekes kérdéseket feszegetett. Kiemelte, hogy tanulási közegbe olyan forrásokat kell vinni, amelyek hitelesek és megbízhatóak. A II. magyar hadsereg példáján keresztül szemléltette, hogyan lehet megfelelő ráhangolódó feladatokat készíteni, majd úgy bevinni az interjú műfaját az órára, hogy azt akár más szövegekkel is ütköztessük, ezáltal fejlesszük a diákok kritikai készségét.   

A következő előadó Szűcs Dóra, a Wizper Kft. ügyvezetője volt, aki az Okos Doboz nevű portálról beszélt a hallgatóságnak (Okos Doboz – komplex tudás és képesség mérő és fejlesztő rendszer). Elmondta, hogy ez a több éve működő projekt azért jött létre, hogy játékos feladataival élményalapúvá tegye az oktatást. Jól jelzi az oldal jelentőségét, hogy már 11 millió feladatot töltöttek ki a felhasználók. A fejlesztése eddig is és most is tanárok és diákok bevonásával, valamint szakemberek lektorálásával történt, így garantálva egyrészt a célcsoportnál a sikert, másrészt a program szakmai nívóját. A sikernek két jó fokmérője is van: 2014 óta minden évben 50%-kal nő a felhasználók száma, valamint az eddigi délutáni aktivitás áttevődött délelőttre, ami mutatja, hogy aktívan jelen vannak a tanórákon is.

Stróbl Terézia és Jenei József a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola tanáraiként egy speciális történelmi versenyt mutattak be Történelmi kalandverseny címmel. Jenei saját fejéből pattant ki az ötlet, melynek megalkotásakor kiemelten figyelt arra, hogy a diákok a megmérettetés előtt és alatt is tanuljanak, továbbá egy pörgős, dinamikus eseményt hozzon létre. Ez meg is valósult, időkorlátot épített be, valamint állomásról állomásra kell haladniuk a diákoknak, de a megfejtésekből derül csak ki, pontosan mi lesz a következő úti cél. Beszédes, hogy míg az ezt megelőző történelmi prezentációs verseny 15-20 főt mozgatott meg az iskolában, addig itt már a hely- és időhiánnyal kell megküzdeniük a szervezőknek.

Az Aczél-féle három T oktatása kikerülhetetlen a középiskolában, Magasi András (PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziuma) viszont egészen új szintre emelte ennek tantermi tárgyalását. Hallgatni arany? – „A „három T” alkalmazásának tanítása” elnevezéssel a könnyűzenén keresztül, a beat korszak magyar előadóinak sorsában mutatta meg, milyen könnyű is volt a tűrt kategóriából a tiltottba kerülni. Felcsendültek ismerős dalok ismerős előadóktól, amelyek elmondása szerint a diákok számára sem idegenek. Megdöbbentő történetekben derült ki, hogy a Kex együttes családi idilljét bemutató dalok a polgári életmód nosztalgiája miatt, Harangozó Teri könnyed szerelmes dalai viszont a szövegírója disszidálása okán kerültek a tiltólistára. Az előadó beszélt még köztes kategóriákról is, így az Illés, a vidék leghíresebb bandája azért járta az országot, mert a fővárosban nem léphetett fel.

Dr. Horváth Ilona (Szilágyi Erzsébet Gimnázium) a történelemoktatás egy nem túl rég befogadott, de még mindig mostohagyerekként kezelt témájáról, Gazdaságtörténet, és gazdasági, pénzügyi ismeretek oktatása a középiskolában címmel a gazdasági és a pénzügyi nevelésről fogalmazott meg értékes gondolatokat. Sokkoló adatokat láthattak a konferencia résztvevői arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi tudatosság tekintetében egy 30 OECD tagországot vizsgáló kutatás minden mutatójában a legutolsó helyek valamelyikén kullogunk. Kiemelte, hogy a szakértők folyamatosan figyelmeztetnek: bármikor kitörhet egy újabb válság, aminek azok isszák meg leginkább a levét, akik pénzügyi kérdésekben a legkevésbé körültekintőek. Végezetül a PénzSztár nevű pénzügyi verseny 2015 óta történő változásairól esett szó: a szakgimnáziumok egyre kevésbé teljesítenek jól, a gimnáziumok átvették tőlük a vezető szerepet a pénzügyi kultúra területén.

Záró előadásként Kamp Alfréd (EKE-OFI), a Tankönyvkiadási Igazgatóság igazgatója  következett, aki a Nemzeti Köznevelési Portál megújulásáról beszélt Okostankönyvek alkalmazási lehetőségei az oktatásban című előadásában. A portál eddig is törekedett a szakmai megújulás segítő társának lenni, így jelenleg is készíthetnek egymással megosztható feladatokat a pedagógusok, a tankönyvek pedig lapozható formában érhetőek el. Érte számos kritika is az oldalt, az egyik a némelyek számára bonyolult keresési felület, valamint a feladatok szerkesztésekor felbukkanó apróbb hibák. Ezeket elfogadva és kijavítva viszont egy fontos váltás is bekövetkezik a portálon. Az okostankönyv egy minden eszközön megjeleníthető tanulási, tanítási segédlet, amely tartalmaz majd minden leckéhez különböző típusú, audiós és vizuális kiegészítést, ezen felül pedig a Bloom-féle taxonómiának megfelelően szintezett feladatokat. A legkisebb egység itt viszont nem a lecke vagy fejezet, hanem inkább a bekezdés lesz, amely lehetővé teszi azt is, hogy a kerettantervek változásánál két kattintással egy megfelelő tankönyvet állítsunk elő, de azt is, hogy különböző csoportokra szabva a tanár maga tudja összeállítani a saját tankönyvét. Ennek a tényleg XXI. századi rendszernek a tesztelése most is zajlik tanárok és tanulók körében, várhatóan 2019 februárjában lesz mindenki számára elérhető.