Mesék az oktatásban és a nevelésben

Ez volt a címe a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület II. szakmai konferenciájának, amit az Egyesület óriási érdeklődés mellett, Budaörsön rendezett meg 2019. május 17-én. A Jókai Mór Művelődési Központ és a Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér adtak otthont a teltházas rendezvénynek. Jókainé Molnár Katalin írását közöljük.

A képen Boldizsár Ildikó látható.
Forrás: Metamorphoses Meseterápiás Egyesület (A fotót Tátrai Vanda készítette.)


Az egész napos konferencia szakmai palettája különlegesen gazdag volt. Az érdeklődők az oktatás és nevelés minden korcsoportjához és rengeteg élethelyzetéhez kaptak új tudást a tizenhat szakmai előadás és a tizennyolc interaktív workshop tartalmából. A bölcsességről, tudás továbbadásáról, tanácsok megfogadásáról és környezetünk tiszteletéről szóló nyitó mese okossággal, figyelemmel, segítő kódokkal keretezte az egész napos munkát. A sokféle terület bemutatásának szép szakmai ívet adott az egyéni fejlesztés, a komoly önismereti munka és a problémamegoldás fókuszba helyezése a személyre szabott fejlesztések során. 

Dr. Boldizsár Ildikó, az Egyesület elnöke inspiráló bevezetőben méltatta a pedagógusokat, akik naponta igyekeznek barátságossá és érthetővé tenni célcsoportjaik számára az őket körülvevő világot. A mesék minden nevelési helyzetben segítségül hívhatók, ha fogynak a módszertani eszközök, vagy akadályok nehezítik a pedagógusok munkáját. A mesék amellett, hogy a legnehezebb nevelési helyzetben is eredményesen alkalmazhatók, a pedagógust is lelkesítik, ha úgy érzi, fárad, vagy eszköztelenné válik. 

Pszichológus előadóktól megtudtuk, hogy a modern pszichológiai elméletek tükrében miért óriási jelentőségű, hogy az emberek azóta mesélnek, amióta kommunikációs lehetőségként megjelent a beszéd. A történetmondás és a történethallgatás alapképességünk, segítik az érzelmek felismerését, a közösségek így képesek közös történetekben gondolkodni. Pszichológiai kutatások írják le, hogy a gyermekek a jól rendszerezhető és könnyen előhívható történetekből tudnak leghatékonyabban tanulni. Őseink gyermekei számára is jobban megjegyezhető volt a tudás, ha például történet szólt arról, melyik állat ehető, melyik bogyó mérgező, mikor önt ki a folyó. A gyermek, miközben hallgatja a többieket, a mesék narratívájának segítségével alakítja ki saját személyiségét. Így, saját belső környezetében tapasztalja meg a fegyelmet, a belső rendet, a feladattudatot és szerez egyéni motivációkat. Azok a leghatékonyabb nevelési helyzetek a pedagógusok számára, amikor testileg, lelkileg, szellemileg is „jelen van” a gyermek- illetve a diákcsoport, mert ekkor erősödik a kapcsolati munka, ennek következtében növekszik a kontrollérzet és egy jól megtervezett történet újra játszása segíthet feloldani az egyéni feszültséget és szorongást is. 

Meseterapeuta pedagógusok előadásaiban elhangzott, hogy a XXI. században az oktatási és nevelési folyamatok a kompetenciafejlesztés sokelemű rendszerét célozzák, emellett használható tudás átadására törekszenek és szem előtt tartják a gyermekek és diákok személyiségfejlesztését is. Ebben az összetett nevelési környezetben óriási jelentősége van az individuumot megtartó és elismerő közösségi tereknek, a perszonális és a szociális kompetenciák fejlesztésének. Ezek egyik módja a képi gondolkodás megerősítése, amikor az előzetes ismeretek mellett hatalmas jelentősége van a képek és a tudás egységének, a „képes vagyok…”, „képzeletemet megmozgatja….” és hasonló kifejezések értelmezésének és használatának. A kreatív gondolkodás fejlesztésére válasszunk olyan történeteket a tananyaghoz, melyek illeszkednek a gyermekek élethelyzetéhez és belső fejlődést indítanak el,

Az alkotó-fejlesztő meseterápiának gazdag eszköztára lelhető fel a népzenében, néptáncban és a népi játékok között. Ezekre az oktatási és nevelési eszközökre néptáncpedagógusok és meseterapeuták hívták fel a figyelmet utalva a témához illeszkedő folklorisztikus kutatásokra. A mesékkel való foglalkozásokon népi motívumok megismerése mellett sokoldalú élményeket és ismereteket szerezhetnek a gyerekek akár a hagyományok aktualizálásával is. A mesés tanulástámogatás technikai és memóriafejlesztő gyakorlatokkal, színes feladatok felkínálásával és a tanulók visszajelzéseire való reflektálással tervezhető és szervezhető eredményesen. 

A konferencia hallgatói számára óriási élményt jelentettek a módszertani előadások, amikor a meseterápiás foglalkozások kulisszatitkait is feltárták az előadók. Hallhattunk jó gyakorlatot az egyes nevelési- és élethelyzetek megértéséhez illeszkedő mese kiválasztásáról, a mese valós időben és térben való eljátszásáról, kapcsolódó feladatok gyűjteményéről. Új tudást jelentett a mesepárokkal való munka, az új megküzdési megoldások gyűjteménye és az a felismerés, hogy alkotó módon olvassuk a meséket. A meseterápia prioritását gyógypedagógus, mediátor, készségfejlesztő és más segítő szakmában dolgozó előadók tárták fel, amikor nehéz sorsú, családon kívül nevelkedő, vagy akár traumahelyzetben lévő gyermekekről és az ő mesékkel való kapcsolatukról beszéltek. Ilyenkor a foglalkozások mintázatát a félelem, gyász, elhagyatottság, kirekesztés, agresszió, bántalmazás vagy akár viselkedési zavarok jelentik és egyben megadják a foglalkozások témáját is. Ehhez igazodnak majd a felkínált feladatok, játékok és a többi, kreatív tevékenység is. Révész Renáta Liliána, gyásztanácsadó szakember felhívta a figyelmet a preventív foglalkozások jelentőségére, amikor aktuális krízis nélkül azonosíthatók az élet és a halál összefüggései és a megújuló természet körforgása. Egy-egy virág, növény elültetése, mondókák mondogatása, szappanbuborékok fújása mind-mind a az élet körforgásáról szóló üzenet a gyermekek számára.

A tizennyolc, délutáni workshop a terapeuták személyes gyakorlatába ígért bepillantást. Az érdeklődők számos, érdekfeszítő téma közül választhattak: mesenyomozás közösségekben, rendhagyó szülői értekezlet mesékkel, testtudatosítás és érzelmi intelligencia fejlesztés az óvodában, irodalmi élményfoglalkozások középiskolásokkal, szorongásoldó mesecsoport, önismeret felnőtteknek, interaktív kutyás terápia, varázstárgyak készítése, meseút bejárása az ország első meseterápiás tanösvényén, sajátos nevelési igényű gyermekek alkotó-fejlesztő meseterápiája. „Jó szövegünk van!” című workshop vezetőjeként reflexiókat osztottam meg a résztvevőkkel dákcsoportjaimmal való munkám tapasztalatairól, a beszélgetésre hangoló és a feszültségoldó kreatív feladatokról és a mesék szerepéről az irodalmi élményfoglalkozásokon. A történetek a diákok környezethez kapcsolt várakozásaira, az ismeretlentől való szorongás okára és az egyéni motivációk megtalálására fókuszáltak. Eszközgyűjtemény bemutatásával igyekeztem transzparenssé tenni a szövegek és a foglalkozástémák illeszkedését, a célok elérését támogató utat, valamint a valós térben és időben jelen lévő diákcsoportok dinamikájának jelentőség az önismeret- és személyiségfejlesztő munkában. A módszertani bemutató tartalmazta a tehetséggondozó és hátránykompenzáló pedagógusok fejlesztő munkájának támogatását szolgáló továbbképzés moduljait és a legfontosabb szakirodalom-gyűjteményt, ami a kamaszokkal és fiatalokkal való, az irodalomterápia eszközeit segítségül hívó munkát írja le és élménypedagógiai megoldásokkal támogatja a nehéz helyzetben lévők egyéni és csoportos fejlesztését.

Különleges eleme volt a rendezvénynek az élőszavas mesemondás, amit a résztvevők a szünetekben hallgathattak meseterapeuták tolmácsolásában. Boldizsár Ildikó zárógondolataival bíztatott valamennyiünket a mesékkel való nehéz és szeretetteljes munkára; „hadd jöjjenek hozzánk utazók és kutatók, hadd tudják meg, hogy érdemes, hiszen nálunk is gyémánt tisztaságú gondolatok születnek”. Az inspiráló gondolatokkal együtt különleges ajándék-meséket is kaptunk útravalóul, hogy megértve az események mintázatát, és a szereplők viselkedését, továbbadhassuk azoknak, akiknek mi mesélünk szívvel, szeretettel.

Jókainé Molnár Katalin
EKE OFI
irodalomterapeuta, pedagógiai fejlesztő