MI az osztályban: jönnek-e a robotok?

Bár többen óva intenek a mesterséges intelligencia fejlődésétől, a tanárok helyét nem fogják átvenni a robotok, viszont szerepük át fog alakulni – mondta el előadásában Szilágyi Ádám a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia „A Jövő kulcsa – digitális kompetencia” szekcióülésén Hajdúszoboszlón.

alt


Felválthatja-e a tanárokat a mesterséges intelligencia (MI) a jövőben? Sokakat foglalkoztató kérdés, amelyről sok vita folyt az elmúlt időszakban – kezdte előadását Szilágyi Ádám adatelemzési szakértő, hozzátéve, hogy ez jól látható az MI-vel kapcsolatos internetes böngészési eredmények alapján is. Az MI-vel foglalkozó tudományos munkák száma a 90-es évek óta mára a 9-szeresére nőtt, az MI-készségeket igénylő állásoké pedig a 4,5-szeresére emelkedett. A munkaadók számára is fontos az MI, a felmérések szerint egyre többen gondolják azt, hogy versenyelőnyre fognak szert tenni azok a vállalatok, amelyek élnek a gépi tanulás adta lehetőségekkel.

De mi is az a mesterséges intelligencia? Az Oxford Dictionary szerint olyan számítógépes rendszerek elmélete és fejlesztése, melyek képesek általában emberi intelligenciát igénylő feladatok ellátására. Négy elemből áll, ezek a következők: mérték, sebesség, autonómia és általánosság. Az előadó szerint az a legjobb megközelítés, ha az MI-t tudománynak tekintjük, ezért tévút, amikor „A mesterséges intelligenciáról” beszélünk. Bár sokak számára ismeretlen terepnek számít, a szakértő emlékeztetett, hogy a napi – tanári – gyakorlatban is találkozunk MI-vel, hiszen ezen az elven működik a levélszemét (spam), a digitális asszisztens, valamint a szintén algoritmusokat használó közösségi oldalak (Facebook, Twitter stb.) 

Az MI fejlődésének erőteljes hatása van a munkaerőpiacra: hiába vizionáltak egyesek robotháborút, ma az látható, hogy feladatmegosztás van az MI és az emberek között, a mesterséges intelligencia ráadásul sokkal inkább a szellemi munkaköröket érinti, hangsúlyozta Szilágyi Ádám, aki egy nemrégiben publikált amerikai kutatás eredményét idézte. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint több állás fog eltűnni az MI miatt, 51 százalékuk szerint pedig továbbképzésre van szükség ahhoz, ha használni akarjuk a mesterséges intelligenciát. További érdekesség, hogy a legmagasabb végzettségűek, azaz a diplomával rendelkezők körében 78 százalék azon munkakörök aránya, amelyek nem automatizálhatók.

A folyamat két kulcseleme a személyre szabás és a rutinfeladatok automatizációja. A robotok sok mindent elsajátíthatnak, de például a humor, a szarkazmus vagy a szociális készségek nem taníthatók meg, ahogy a lelkesedés, a türelem és a tolerancia sem értelmezhető fogalmak számukra – hangsúlyozta az előadó. S hogy milyen hatása lehet az MI-nek az oktatásra? Szilágyi Ádám szerint makroszinten az oktatáskutatás módszertanában várható fejlődés, például jelzőrendszerek építhetők ki, míg mikroszinten a legjelentősebb előrelépés a mindennapos tanulói analitika lehet. Ily módon a pedagógus – akinek valós idejű adatok fognak a rendelkezésére állni – automatizáltan nyomon tudja követni, hogyan teljesít az adott diák.

Az MI mint eszköz célja a tanulási-tanítási folyamat hatékonyságának a maximalizálása, például az anomáliák és a mintázatok felismerése, de a mesterséges intelligencia a pedagógusnak is visszacsatolást adhat munkájáról. Ennek előnye, hogy sokkal inkább tényekre alapozott lehet az oktatás, s itt jön be a képbe a digitális pedagógia fogalma – fejtette ki az előadó. Az első lépés az alapszintű digitális kompetenciák megszerzése, ezt követi a megfelelő mennyiségű és minőségű adat létrejötte, a nyitottság, végezetül a mesterségi intelligencia beépülése az oktatásba. Ma is több alkalmazási példa ismert a mesterséges intelligenciára, elég csak a népszerű, nyelvtanulást segítő platformot, a Duolingót említeni, amely egyéni tanulási utat alakít ki, de ott van Cram101 és a Grammarly, vagy az új-zélandi virtuális tanár, Will. 

„Tíz év múlva a tanárok helyett mesterséges intelligencia fog tanítani az iskolákban” – jelentette ki egy tavalyi konferencián a neves oktatáskutató, Anthony Sheldon, aki szerint a nem is távoli jövőben a pedagógusokból egyszerű asszisztensek válnak. A szakember egy szempontot biztos figyelmen kívül hagyott, amikor megfogalmazta vészjósló véleményét: ezzel ugyanis megszűnne a személyközi kommunikáció, amit a gépek nem tudnak pótolni. Több ismert feltaláló-kutató is óva intett az MI fejlődésétől, Sheldon mellett Stephen Hawking és Elon Musk is, ám Szilágyi Ádám amondó: a tanárok szerepe ugyan meg fog változni, de nem úgy, ahogy azt Sheldon gondolja. A nevelői szerep felerősödik, s nagyobb hangsúlyt fognak kapni bizonyos kompetenciák, például a kritikus gondolkodás elsajátíttatása.