Mikor kezdődjön az iskola?

A tengerentúlon már mozgalom is indult a korai iskolakezdés időbeli kitolására, de hazánkban is felmerült, hogy a jövőben 9 órakor csengethetnének be. A kutatások mind azt igazolják, hogy az elégtelen alvásmennyiség káros a fejlődő szervezetre és kihat a tanulói teljesítményre, mégis nehézségekbe ütközik a későbbi iskolakezdés bevezetése.

alt


9 óra? Nem álom

Bence 13 éves, egy átlagos állami fenntartású vidéki általános iskolába jár, hetedikes. Bár nem lakik messze, alig 15 perces séta a suli, 7-kor kell kelnie, hogy beérjen – kivéve, ha nulladik órája van, ami sűrűn előfordul vele. Egy kézzel próbálja reggelente a cipőfűzőjét bekötni, a másikkal az álmosságot dörzsöli ki a szeméből, hasztalan. „Siess, elkésel!” Nincs még egy olyan mondat, amely többször elhagyta volna édesanyja száját a szeptemberi iskolakezdés óta, de nincs mese, 8-kor becsöngetnek, a fiúnak iparkodni kell.

Bence nincs egyedül, több százezer magyar – és világszerte több millió – családban játszódnak le hasonló, nem egyszer kaotikus jelenetek minden áldott nap. Megoldást jelentene, ha később kezdődne az iskola: nem egyszer merült fel a 9 órás iskolakezdés bevezetésének ötlete, legutóbb 2016-ban lehetett olvasni arról, hogy a kormányzat fontolóra veszi a kérdést. „Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés” – mondta el egy olvasói kérdésre válaszolva Palkovics László oktatásért felelős államtitkár. Hozzátette, hogy erre ma is van lehetőség, ha az iskolák így döntenek; egyes tanintézményekben a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, „a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra.” 

A későbbi iskolakezdésnek a hajnalban kelő, az iskolába messziről, ingázva járó gyerekek feltétlenül örülnének, de ennek számos gyakorlati akadálya van. Ilyen például az, hogy a kisgyermekes szülők közül – akik nagyon korán járnak dolgozni – sokan nehezen tudják megoldani a reggeli útbaindítást, és megint csak sokan vannak azok, akiknek 9-kor, esetleg fél 10-kor kezdődik a munkaidejük. Így, bár az iskolák – ahogy arra az államtitkár rámutatott – helyben dönthetnének a későbbi iskolakezdésről, nem merik ezt meghúzni, mert a lépés sok családban komoly szervezési gondokat idézne elő. Nem beszélve arról, hogy az első becsengetés idejének kitolása azt jelentené, hogy az iskolai tanórák később fejeződnének be délután.

Ki korán kel – keveset alszik

Holott szakértők szerint ki kellene kitolni az iskolakezdés idejét, ugyanis a jelenlegi gyakorlat egészségtelen, kontraproduktív és nincs egyensúlyban a gyermekek alvásszükségleteivel és ritmusával. Az Egyesült Államokban mozgalom is indult Start School Later (Kezdődjön később az iskola) néven egészségügyi szakemberek, alvásszakértők, pedagógusok, közgazdászok, politikusok, diákok, szülők és más elkötelezett polgárok részvételével, akik azt szeretnék elérni, hogy 8.30 előtt (a tengerentúlon jellemzően 7.30-kor kezdődik a tanítás) egyáltalán ne kezdődjenek tanórák felső tagozatban és a középiskolákban. Ezt javasolja évek óta többek között az Amerikai Pediátriai Társaság, az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia és az amerikai járványügyi központ is. 

A mozgalom támogatói az alvásra közegészségügyi kérdésként tekintenek, mivel a korai iskolakezdés összefügg a tinédzserek közötti széleskörű alvásdeprivációval, illetve az akut és krónikus fizikai, pszichológiai és neveléssel kapcsolatos problémákkal. A Start School Later komoly érdeme, hogy sikerült a kérdésre ráirányítani a figyelmet, az iskolakezdés kitolását célzó kezdeményezésnek hatalmas sajtóvisszhangja lett, az ügyet pedig Arne Duncan volt oktatásügyi miniszter is felkarolta egy Twitter-üzenetben.
Amerikai felmérések szerint tíz gyerekből csak egy alszik 8-10 órát naponta, főképp a korai iskolakezdés miatt. A cirkadián ritmusnak köszönhetően a kisiskolások többsége este 8-9 óra tájékán álomra hajtja fejét, de pubertáskorban biológiai ritmusuk lelassul, és gyakran szenvednek alváshiányban. A biológiai óra megváltozása nyomán a gyerekek később lesznek álmosak, később is fekszenek le – a helyzetet a kütyük használata még rontja is. Ha pedig egy tinédzsert reggel hatkor ébresztenek fel, az olyan, mintha egy felnőtt reggel négy órakor kelne, mivel a gyerekek szervezete a melatonin nevű „alváshormont” jóval később, 11 óra körül kezdi kiválasztani. Paul Kelley, az Oxfordi Egyetemen működő Sleep and Circadian Neuroscience Institute munkatársa egyenesen azt javasolja, hogy a 16 évesnél idősebbek esetében az iskola kezdődjön 10-11 órakor.

Szakértők szerint egy kisiskolásnak átlagosan 10-11, egy tinédzsernek pedig 8,5-9 óra alvásra lenne szüksége. Tanulmányok egész sora bizonyítja a kilencvenes évek óta, hogy a kialvatlan gyermek egészsége súlyosan károsodik, nagyobb eséllyel alakul ki nála depresszió, szorongás, ingerlékenyebb, hangulata pedig ingadozó lesz, evészavar, szív-és érrendszeri problémák, illetve viselkedési zavarok léphetnek fel, de akár öngyilkossági gondolatok is támadhatnak. Az alváshiánnyal küzdő diákok teljesítménye romlik, de összefüggést találtak a korai kelés és az elhízás között is.

A későbbi becsengetésnek nem kevés gazdasági haszna is lenne – legalábbis a RAND Corporation és a RAND Europe amerikai iskolákat vizsgáló tanulmánya szerint. Ennek értelmében amennyiben 1 órával kitolnák az iskolakezdést, egy év alatt 9,3 milliárd dollárral gyarapodna a gazdaság, ami egy évtized alatt 83 milliárd dolláros pluszt jelent; a bevezetéssel járó, azonnal jelentkező költségeket felülírná a hosszú távon jelentkező haszon, hiszen javulna a diákok teljesítménye, életminősége és egészsége, csökkenne a hiányzások száma és a lemorzsolódás aránya, illetve kevesebb közlekedési baleset lenne az utakon.