Milyen egy jó osztályfőnöki óra?

Bár a diákok közül sokan amolyan kötelezően megtartott kvázi-lyukasórának tekintik, az osztályfőnöki óra a pedagógiai nevelés talán legfontosabb színtere, amelyre a jövőben is nagy hangsúlyt kellene fektetni.

alt


Az osztályfőnök szerepe

Az ofő – mindenkinek volt vagy van, életében jellemzően több is. Ő az a pedagógus, akit lehet szeretni vagy nem szeretni, közömbösen azonban lehetetlen viszonyulni hozzá, hiszen az osztályfőnök mégiscsak több éven keresztül egyengeti a rá bízott osztály tagjainak útját, meghallgatja ügyes-bajos dolgaikat, megbeszélhetik vele személyes problémáikat, és segít abban, hogy a tanulók biztonságban, hovatovább otthonosan érezzék magukat az iskolában.
    
Az osztályfőnökség viszonylag régóta jelen van a magyar köznevelésben, a Ferenc József császár által 1849-ben szentesített tanügyi dokumentumban, az Organisationsentwurf-ban szerepel/bukkan fel először. Osztályfőnökre kezdetben azért volt szükség az intézményekben, hogy a négy év elvégzése során legyen valaki, aki figyel a gyerekekre, intézi az adminisztrációs ügyeiket, és közvetít az osztályba járó diákok, szüleik, illetve az iskola között – mondta el Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete alapító elnöke.
    
Bár az első osztályfőnökök megjelenése óta eltelt több mint 160 év, a mai osztályfőnökök szerepe sok szempontból változatlan maradt. Az osztályfőnöki munka része az osztályba járó tanulókkal, illetve az őket tanító tanárokkal, valamint a szülőkkel (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás) való kapcsolattartás, továbbá a különféle adminisztrációs feladatok ellátása. És persze ne feledkezzünk meg az osztályfőnöki óráról sem, amelyet az 1998-as kerettantervek állítottak vissza az országos programba.
    
Egy, az osztályfőnökök körében végzett 2002-es felmérés lényeges megállapításokat tartalmaz az osztályfőnöki óra fontosságának megítélését illetően. A 349 válaszadó több mint 80 százaléka mondta azt, hogy a diákok nagy része igényli a heti osztályfőnöki órákat, s alig 6 százalékuk nyilatkozott ezzel ellentétesen. A megkérdezettek elsöprő többsége (97 százalék) szerint feltétlenül szükség van ezekre az órákra, melyek keretében  ̶ és erre fokozott igény mutatkozik  ̶ lehetőség nyílik az osztály problémáinak megbeszélésére.

Nem csak a négy fal között

Hogy mi zajlik egy ilyen órán, annak forgatókönyvét sokszor az élet írja, hiszen az osztályban esetlegesen felmerülő problémák kibeszélésére sokszor nincs máskor idő, így logikus választás lehet, ha az osztályfőnök ezeket az alkalmakat ragadja meg; ő az, aki a közösség létrejöttének pillanatában jelen van, s – ideális esetben – végigköveti a csoport dinamikájának alakulását. Ilyenkor nyílik alkalom továbbá az adminisztratív teendők ellátására is, az osztálykirándulás vagy más, tanórán kívüli program részleteinek megbeszélésére, de az iskolai ünnepségre való felkészülésre és a pályaválasztással kapcsolatos tanácsadásra is időt kell szentelni. 
    
Szekszárdi Júlia szerint akkor jó egy osztályfőnöki óra, ha kötetlen beszélgetés alakul ki az osztályt érdeklő témákról, vagy ha valamilyen projektfeladatot tudnak megvalósítani ezen alkalmak során, ami nagyfokú bizalmai kapcsolatot és együttműködési készséget feltételez. Ezeken az órákon – Dohy Éva Erika szavaival – „embernevelés” folyik, ide tartozik az önismeret, a tanulás tanítása, a társas kapcsolatok, az egészségnevelés, a környezetvédelem, az állampolgárrá nevelés és a konfliktuskezelés. 

Előnye, hogy az osztályfőnöki órákat nem jellemzi az a fajta kötöttség, mint mondjuk a szaktárgyi órákat – mutat rá osztályfőnököknek szóló kézikönyvében dr. Küronya Pálné. Ez a kötetlenség természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene tudatosan készülni rá, hiszen az osztályfőnöki órát a pedagógiai tevékenység tervezett és szervezett keretei között kell megtartani. A szakember azt javasolja, hogy ha a diákoknak vannak témái, amelyekről szívesen beszélnének, írják fel egy papírra és a pedagógus gyűjtse össze őket; ezek sokszor elkerülhetetlenül „kényes” témákhoz kapcsolódnak, például a szexualitást érintik, amelynek feldolgozása gondos előkészítést igényel. Javallott ilyen esetekben külső szakember, például orvos vagy szexuálpszichológus bevonása. Témafüggő, de fontos, hogy a pedagógus megteremtse a jó légkört az osztályban, adott esetben vonuljon kissé háttérbe, átadva a helyet a disputának, amit szintén gyakorolni lehet osztályfőnöki órán.
    
Persze olyan is előfordul, hogy a diákok kevésbé mutatkoznak aktívnak, ilyen esetekben a szakértő pedagógus szerint nem szabad erőltetni a folyamatos kérdezgetést, érdemes ilyenkor másról beszélgetni, vagy egy-egy téma kapcsán az osztályfőnöknek saját álláspontját monológszerűen kifejteni. Előbb-utóbb úgyis kiderül, melyek azok a témák, amelyek érdeklik a diákokat, akik közül a legaktívabbaknak át lehet adni a terepet, hogy kiselőadás formájában ők irányítsák az órát.
    
Ha van lehetőség az osztályfőnöki órák tömbösítésére, akkor érdemes együtt megnézni egy filmet, kiállítást vagy színházi előadást, amit aztán közösen meg lehet beszélni. Nem szabad idegenkedni a kortárs alkotásoktól: az Új Nemzedék Közösségi Terek legutóbb például érdekes kísérletbe fogott, miután 2016-ban bemutatták a #Sohavégetnemérős című filmet, amelynek egy-egy jelenetét kiválasztva tematikus beszélgetéseket szerveztek, például az internetes párkeresés témájában. (Az Új Nemzedék Központ 2014 óta rendez rendhagyó osztályfőnöki órákat, amelyeken elsősorban az életpálya-tervezéssel kapcsolatban kérdezhetnek a diákok a megjelent szakértőktől.)
    
A rendhagyó osztályfőnöki óra azért is jó, mert kiszabadulhatunk a négy fal közül, és a diákok a változatosságnál kevés dolognak örülnek jobban. Ezek az alkalmak – a különféle alapítványok szakmai útmutatása mellett – kiváló lehetőséget biztosítanak a társadalmi érzékenyítésre, mely során a diákok személyes kapcsolatba kerülhetnek, beszélgethetnek egy-egy fogyatékkal élő, idős vagy roma emberrel, játékos, interaktív feladatok és videók segítségével ismerhetik meg mindennapjaikat.