Milyen volt az idei Fenntarthatósági Témahét?

Érzékenyek a környezettudatosságra a magyar diákok – árulta el a TanTrendnek adott interjújában Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akit az idén harmadik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Témahét tapasztalatairól faggattuk.

alt

 

Mennyire környezettudatosak a magyar fiatalok?

Ha megengedi, a kérdést két oldalról közelíteném meg. Egyrészt négygyermekes apaként azt látom, hogy a családomban érzékenyek a gyerekek a probléma iránt, fontos nekik, hogy mit esznek és hogy honnan kerül az asztalra az étel, szelektíven gyűjtik a hulladékot, de ilyen az utcai szemetelés kérdése is. Másrészt a köznevelésben is egyre inkább jelen van ez a szemlélet, hiszen a PontVelem Okos Programhoz már 1100 iskola több mint 45 ezer diákja csatlakozott, akik játékos formában sajátítják el a környezetvédelem és fenntartható fejlődés alapjait.

Palkovics László volt oktatási államtitkár két éve, a Fenntarthatósági Témahét indulásakor úgy fogalmazott, az a cél, hogy néhány év alatt beépítsék a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket az oktatásba. Hol tart ez a folyamat?

Távlatokról az eltelt rövid idő miatt még nehéz beszélni, azonban évről évre azt látjuk, hogy nagy igény van a témahétre. Hatalmas lépés volt az intézményesítés folyamata, a Fenntarthatósági Témahét – amely idén április 23. és 27. között került megrendezésre – a három közül (a másik kettő a Digitális, illetve a Pénzügyi és Vállalkozói Témahét – F.I.) a legnagyobb érdeklődést kiváltó programsorozat. 

Mi volt az idei témahét középpontjában?

Egyfelől olyan szimbolikus rendezvényeket, eseményeket igyekeztünk szervezni, amelyek a sajtó számára is érdekesek lehetnek, másfelől olyan programokat álmodtunk és valósítottunk meg, amelyek köré a témahetet jól fel lehetett építeni. Az előbbi szemponthoz három dolgot említenék. Mindenekelőtt azt, hogy Áder János köztársasági elnök – immáron harmadik alkalommal – elvállalta a Fenntarthatósági Témahét fővédnökségét, ami hűen tükrözi a program súlyát és elismertségét. Az államfő személyesen is részt vett a témahéten, hiszen a Szentendrei Református Gimnáziumban egy másfél órás, nagyon érdekes tanórát tartott a diákoknak. A másik a nyitórendezvényünk, amely az Országház Delegációs termében volt – ennél impozánsabb helyszínt nehezebben tudtunk volna találni. A harmadik pedig a témahéthez kapcsolódó országos tudásverseny, a ZöldOkos Kupa, amely négy online fordulóból, a regionális döntőkből és az országos döntőből állt, amelyet a témahét utolsó napján, pénteken rendeztünk meg. A témák mindhárom korosztálynak (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) a természeti és épített környezet védelme, illetve a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelem köré szerveződtek, az óraterveket és a projekteket is ezek mentén kellett elkészíteni.

Mik voltak a visszajelzések a pedagógusok részéről?

A tanároknak lehetőségük van arra, hogy az óraterveket eljuttassák hozzánk, amelyeket a honlapunkon lehet böngészni, tapasztalataikat pedig a kiküldött kérdőív segítségével oszthatják meg, amelyeket később összegzünk. Meg kell még említeni az önkénteseket is. Minden évben olyan, a fenntarthatóság ügye mellett elkötelezett szervezeteket – ilyenek például a nemzeti parkok, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, de említhetem a nagy multinacionális cégeket tömörítő Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarát is – keresünk meg, amelyeknek a munkatársai egy tanóra részeként kiállhatnak a diákok elé és elmondhatják gondolataikat a környezetvédelemről.

Lehet már tudni az idei résztvevők számát? Mennyire sikerült motiválni a diákokat a pályázatokat illetően?

Az idei Fenntarthatósági Témahéthez 1520 tanintézmény csatlakozott, s összesen 317 ezer tanuló vett részt a foglalkozásokon. Szép számmal érkeztek be jó minőségű pályázatok. Az alsó tagozatosak számára szóló „Egy doboznyi természet” elnevezésű pályázat során arra kértük meg a diákokat, hogy menjenek ki a szabadba, nézzenek körül, és keressenek természeti kincseket – olyanokat, amelyek elmozdíthatók és egy cipősdobozban elférnek –, fotózzák le azokat és írják meg tapasztalataikat. A felsősök számára szóló, „Ahol a fák ékig érnek” pályázat célja az volt, hogy a diákok felfedezzék a környezetükben fellelhető különleges fákat és arról képi és szöveges dokumentációt készítsenek. A középiskolásoknak kiírt „Nem térkép e táj” pályázattal pedig azt szerettük volna elérni, hogy a diákok felfedezzék a környezetükben fellelhető nevezetes középületeket, és megörökítsék azokat. A győztes pályamunkákat a Pontvelem június 8-ai tanévzáró gálaműsorán fogjuk kihirdetni.