Mire jó a matek?

„Klasszikus” nemszeretem tantárgy sok iskolás számára, holott a matematika az élet számos területén nélkülözhetetlen. Látva a hazánkban – és Európa-szerte – komoly problémát jelentő informatikus-vagy éppen mérnökhiányt, egy jó matekos számára számos kapu megnyílhat. Cikksorozatunk első részében azt próbáljuk körüljárni, milyen lehetőségei vannak egy pályaválasztás előtt álló diáknak, ha komolyabban érdekli a matematika.

alt


Problémát nehezen oldanak meg, a tantárgyi tudást könnyebben visszamondják a diákok

„Soha az életben nem fogok többé deriválni” – ismerősen csenghet a mondat, amelynek utolsó szava tetszés szerint behelyettesíthető szinte bármely, a szorzásnál-osztásnál-gyökvonásnál bonyolultabb matematikai fogalommal. A témazárókra, érettségire készülő, a matematika iránt kevésbé fogékony diákok gyakori védekező mechanizmusa ez, mondván, a középiskolában oktatott tantárgy haszontalan az életben – holott éppen ellenkezőleg, a tudomány, az üzleti szféra vagy az élet számos más területén dolgozó emberek sokszor használják, hogy komplex helyzeteket oldjanak meg vele, például egy cég profitját elemzik, vagy így ellenőrzik, hogy egy épület nem fog-e véletlenül összedőlni, ha elkészül.

A magyar diákok kissé hadilábon állnak a matekkal, ezt mutatják legalábbis a PISA-felmérések eredményei. A 15 éves tanulók teljesítményét mérő nemzetközi vizsgálatban legutóbb a 37. helyet szereztük meg a 72 vizsgált ország közül, s bár sikerült két helyet előrelépni az öt évvel ezelőtti rangsorhoz képest, a magyar diákok sajnos továbbra is jócskán az OECD-átlag alatt teljesítenek és a pontszámot tekintve (477) nem tudtak javítani. Nem úgy a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérésen, amelynek 2015-ös adatai azt mutatják, hogy a magyar diákok kifejezetten jók matekból és a nemzetközi átlag felett teljesítettek. Azt azonban tudni kell, hogy a TIMSS a tantárgyi tudást méri, és a 4., illetve a 8. évfolyamos diákok bevonásával készül.

A matematika „előkelő” helyen szerepel a nemszeretem tantárgyak sorában, amit a nemzetközi felmérések is alátámasztani látszanak: hazánkban a negyedik évfolyamos tanulók 39 százaléka nagyon szereti tanulni matematikát, további 38 százaléka szereti és mintegy 23 százaléka nem szereti tanulni. Ugyanezek az arányok a természettudomány esetében 50, 37, illetve 13 százalék – derül ki az Oktatási Hivatal Köznevelés Mérési Értékelési Osztályának TIMSS 2015 Összefoglaló jelentés a tanulók eredményeiről című kiadványából. A nyolcadikosok esetében szembetűnő, hogy a magyar diákok közül milyen kevesen szeretik a matekot a többi országban élő kortársaikkal összevetve: 22 százalék nagyon szereti, 39 százalék szereti és 38 százalék nem szereti tanulni. Ez rendkívül fontos mutató, merthogy a kutatások szerint a tanulók tantárgyakkal kapcsolatos attitűdjei szignifikánsan összefüggnek az eredményességgel.

Nem csak a matematikusoké a világ

Pedig fontos lenne hangsúlyozni: aki jó matekos, még nem kell feltétlenül matematikusnak mennie, hiszen számos olyan terület van, ahol az erős matektudás jól kamatoztatható. Hogy ez mennyire igaz, elég csak megnézni az amerikai Munkaügyi Minisztérium által összeállított adatbázist, az Occupational Information Networköt (O*NET), amely egy 100 pontos skálán azt mutatja meg, hogy egy adott szakmában milyen fontos a matematikatudás, és milyen magas szintű tudásra van szükség a mindennapokban.

Ezen a listán értelemszerűen a matematikus – mint gyűjtőfogalom – áll az első helyen, 100, illetve 87 ponttal. Rengeteg olyan matematikus van, aki magas szintű matematikai tudással rendelkezik, de nem elméleti kutatómunkát folytat, hanem a matematika valamilyen területen történő alkalmazásával foglalkozik. Ide tartoznak a rejtjelzéssel, titkosírásokkal, kódolással, azok előállításával és megfejtésével foglalkozó kriptográfusok éppúgy, mint a számítástudomány (computing science) művelői – nem összetévesztendő a számítógép-tudománnyal vagy az informatikával –, akik információkezeléssel és –feldolgozással foglalkoznak.

Hasonlóan erős matematikatudást feltételez a statisztika, amelynek képviselői matematikai és statisztikai elméleteket tanulmányoznak, fejlesztenek vagy dolgoznak ki, megszervezik-megtervezik az adatfelvételt, és az összegyűjtött numerikus adatokból jól használható információkat készítenek. A tudományág fontosságát jelzi, hogy adatelemzésre, adatok összegzésére számos természet- és társadalomtudományban komoly szükség van az élővilággal kapcsolatos jelenségeket matematikai módszerekkel elemző biostatisztikától (biomatematika) kezdve a demográfián és az ökonometrián át egészen a pszichológiai statisztikáig. Rengeteg olyan terület van továbbá, ahol a szakemberek közel azonos szinten foglalkoznak matematikával, ilyen a fizika is. Jellemző munkakör az alkalmazott fizikus vagy az elméleti fizikus, ahogy a biofizikus vagy éppen az űrkutató. Máshová sorolt foglalkozás, de ide kapcsolható szakma a csillagász és a geológus, illetve a geofizikus. 

Szintén jól kamatoztatható a matektudás az informatika területén, amely egyébiránt soha nem látott népszerűségnek örvend a végzősök körében: tavaly szeptemberben 6456 informatikushallgató kezdte meg felsőoktatási tanulmányait Magyarországon. Hiába azonban a nagy érdeklődés, a cégek egy része még ma is munkaerőhiánnyal küzd, ezért újabban egyre inkább megfigyelhető az a trend, hogy piaci alapon egyre több magániskola indít gyorstalpaló informatikai képzéseket, amelyek adott esetben jobban képesek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiaci elvárásokhoz. A fiatalok körében különösen vonzó szakma lehet a játékfejlesztő, aki a játékok összes elemét háromdimenziós matematikai tárgyként tervezi meg, de az információ- és kommunikációtechnológia területén a programozók, a projektmenedzserek és a hardverfejlesztők is széles körben használják a matematikát.

Számos kapu megnyílhat az előtt, aki mondjuk a közgazdaságtan vagy a mérnöki szakmák iránt érdeklődik. Magyarországon a népszerűségi lista élén áll a gazdálkodási és menedzsment szak, ahol a korábbi 440 helyett idén 428 a bekerülési ponthatár, s aki elvégzi, lehet pénzügyi ügyintéző, marketinges, gazdasági menedzser, projektkoordinátor, HR-es és kontroller is – hogy csak néhányat említsünk. Szintén aggasztó méreteket ölt a mérnökhiány, és régóta megfigyelhető, hogy a fiatal tehetségeket egymás elől szipkázzák el a vállalatok; itthon nagy a kereslet a minőségügyi, villamos, illetve folyamat- és gyártómérnökök iránt. Persze a szűk kínálat miatt a frissen kikerült végzősök még így sem dőlhetnek hátra, hiszen sok helyen elvárás a vezetői kvalitás és a magabiztos nyelvtudás – ahogy a fent említett szakmák nagy többségében is.