Mire jó a szociometria?

A szociometria sokat által kedvelt és használt eszköz az osztályközösségek mélyebb megismerésére. Népszerűsége érthető, hiszen könnyen alkalmazható és átfogó képet ad, viszont a szociometriai mérés több pontján káros lehet a gyerekek számára, ha nem alkalmazzuk kellő körültekintéssel. Fussuk át, hogy mire érdemes figyelni a szociometriánál!

alt


A szociometria atyja Jacob L. Moreno. Ez egy olyan mérési eljárás, ami feltárja a közösségben lévő tagok kapcsolatrendszerét, arra építve, hogy kik azok, akik szívesen keresik egymás társaságát. Ezt nevezzük kölcsönös választásnak. Mérei Ferenc a csoportban betöltött szerepeket emelte be a szociometria kérdései közé, amit már funkcionális szociometriának nevezünk. 

A szociometriánál hangsúlyozandó, hogy jóval több, mint egy papír-ceruza kérdőív és annak értékelése a közösségről. Önmagában is beavatkozásnak tekinthető a közösség életébe, hiszen arra készteti a vizsgálatban résztvevőket, hogy elgondolkodjanak saját státuszukon és a csoport jellemzőin, amihez tartoznak. Ez nyomós érv amellett, hogy a szociometriát megfontoltan alkalmazzuk, és minden olyan intézményben, ahol elérhető iskolapszichológus, működjünk együtt kivitelezése során. 

A cél megfogalmazása

Mint minden egyes vizsgálati eljárást, amit emberekkel végzünk, a szociometriát is akkor etikus végrehajtani, ha azt az adott közösség fejlesztésének érdekében tesszük. Ez az eszköz is abban az esetben hasznosul, ha a megszerzett információkat arra használjuk fel, hogy egy cselekvési tervet készítsünk az osztály formálására. Csak az ismeretek kedvéért ne fogjunk bele a kérdőívek kiértékelésébe!

Fontos, hogy ne azért készítsünk szociometriát, mert szociometriát akarunk készíteni, hanem azért, mert az osztályközösséggel kapcsolatban megfogalmazott probléma megoldása indokolja ezt a típusú mérést. Pedagógusként észre vehetjük azt, hogy az osztály klikkekbe szerveződött, és a köztük lévő versengés aláássa a hangulatot. Feltűnhet, hogy egy fiatal kevéssé tud beilleszkedni, vagy felerősödik a diákok között az agresszió. Ezek, példaként felsorolva, mind olyan megfigyelések, amiken ha szeretnénk változtatni, érdemes a szociometriát alkalmaznunk. Első lépésként fogalmazzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni a vizsgálattal, s mire fogjuk felhasználni a kapott eredményeket. Erről a diákokat is tájékoztatni kell a mérés megkezdése előtt. 

Kérdőív és kitöltése

Sokféle „standard” kérdőívet lehet találni az interneten. Ezek hasznos kiinduló pontot jelenthetnek, viszont érdemes kifejezetten az osztály életében előforduló tipikus helyzetekre rákérdezni, amikor előfordulhat, hogy szimpátia alapján választanak társat a fiatalok. Az zavart kelthet, ha a kérdőív kérdése az, hogy „Ki mellé ülnél szívesen az ebédlőben?”, viszont kötött ülésrendben kell ülni a valóságban. Minden kérdésre ugyanannyi választ lehessen adni, ezért hasznos 3-3 névnek helyet kialakítani a válaszlapon. Az instrukcióban ajánlott hangsúlyozni, hogy legfeljebb 3 nevet lehet írni, önmagukat ne írják be. 

A közeg mellett a kérdések legyenek az életkorhoz is igazítva. Általános iskola első osztályában, illetve óvodában a kérdőív helyett érdemes más módszereket alkalmazni, például játékot, vagy egyesével megkérdezést. 3-4. osztályban az osztály szerepeit elsősorban a pedagógus határozza meg, így funkcióra vonatkozó kérdéseket nem érdemes feltenni. 

A szociometria alapvetően a kölcsönös szimpátiára épít, így ajánlott kerülni a negatív megfogalmazású rokonszenvi kérdéseket (pl. Kivel nem fociznál szívesen egy csapatban?). 

Többféle közösségei szerepre is rákérdezhetünk, például arra, hogy kik azok, akik  a véleményvezérek, kik teljesítményét ismeri el a közösség, s kik azok, akik közvetítők lehetnek. Hogy mely csoportszerepekre kérdezünk rá, függ attól, hogy mi a szociometria célja. A kérdőív kitöltése előtt, ha az iskolapszichológus végzi a vizsgálatot, mindenképp szükséges a szülők tájékoztatása és beleegyezése. Ha pedagógus vezeti, akkor is fontos a szülők informálása. 

Tanácsos akkor kitöltetni a kérdőívet, ha mindenki jelen van. Ha van hiányzó, hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ők is beírhatók válaszként, esetleg fel lehet írni őket a táblára. 

Kiértékelés

A válaszok összesítésében segítségünkre lehet többféle, az internetről letölthető program, egyesek már a szociogramot is felrajzolják. A rokonszenvi, szimpátia alapú kérdésekből jön létre a kölcsönösségi táblázat, ahol azt jelöljük, ha két tanuló egymást választotta. A funkciókérdések válaszait gyakorisági táblázatban összesítjük. Számoljuk ki az egyes mutatókat is, nagyon informatívak lehetnek. Mérei Ferenc* könyvében részletes útmutatót találunk erről. 

Elemzés, értelmezés és visszajelzés

A kiértékelést követően kezünkben van a szociogram, a viszonzott kapcsolatok ábrája és a gyakorisági táblázat arról, hogy az egyes fiatalok mely szerepeket töltik be a csoport szerint. A következtetések levonása során újra figyelembe kell venni az életkort. Alsó tagozatban inkább pillanatképet nyerünk, itt még jellemzően gyorsan átalakulnak a társas viszonyok. A közösségi szerveződés középiskolában azonban már stabil mintát mutat. 

Az osztályok gyakran éhezik a visszajelzést a kérdőívvel kapcsolatban. Ez a helyzet igen nagy körültekintést igényel. Semmiképp sem mutathatjuk meg a szociogram ábráját nevekkel! Osztályszinten kerülni kell az ábra nevek nélküli kivetítését is, mivel azonnal elindul a találgatás, hogy ki lehet az osztály csomópontjában és ki a peremén, ami ráerősít a kívülállók egyébként is nehéz helyzetére. Törekedjünk arra, hogy pozitívumokat emeljük ki, hiszen ez már önmagában közösségformáló hatású lehet. 

Felajánlhatjuk, hogy egyéni visszajelzést kérhessenek az osztály tagjai. Ekkor se mutassuk meg az ábrát, a fent hangsúlyozott okok miatt! Egy ilyen két személyes helyzetben történő, rövid beszélgetés során megkérdezhetjük a véleményvezért, hogy hogyan tudná ezt a pozíciót az osztály érdekében felhasználni, vagy a peremhelyzetű fiatalt, hogy mi segíteni neki közelebb kerülni osztálytársaihoz. A személyes visszajelzés során is használjunk pozitív megfogalmazást, hiszen ez a figyelem szintén jelentős hatást gyakorol az egyénen keresztül a közösségre. 

Tervezés

A szociometriai mérés lezáró és legértékesebb része, amikor a felszínre került tapasztalatokat felhasználva ötletelünk azon, hogy milyen jellegű közösségépítő beavatkozást érdemes kiviteleznünk. Ebben partnerünk lehet az iskolapszichológus, illetve ez a pár ötlet

*Mérei Ferenc (2006) Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest

(A szerző tanácsadó szakpszichológus)