Mire tanít a színház? 2.

A Pesti Magyar Színház új bemutatójához kapcsolódó dráma- és színházpedagógiai munkáról szóló sorozatunk következő részében beleshetünk a próbaterembe, megismerkedhetünk egy új magyar darabbal – és közben elgondolkodhatunk a színházhoz sőt, akár a szabályokhoz fűződő viszonyunkon is.

alt


Az öt foglalkozásból álló – a színházi próbafolyamattal párhuzamosan haladó – színházpedagógiai sorozat résztvevői a budapesti Nagy László Gimnázium 10. évfolyamos osztályának tanulói, osztályfőnökükkel, Gáll Ildikóval. A legelső ilyen rendhagyó órán újságíró még nem lehetett jelen – nem csoda, hiszen ez az alaklom még az ismerkedésé volt, ahol az osztály tanulói találkoztak a drámatanárokkal és a programmal, sőt a darab szövegkönyvét is megkapták. Ez utóbbi kapcsán már felmerülhettek a darab nyomán felmerülő egyéb kérdések is: például a szabályokhoz, tekintélyekhez fűződő viszonyról. A foglalkozás a diákok iskolájában zajlott, a résztvevők rendkívül jó hangulatú, drámás játékokban és vicces szituációkban gazdag együttlétre emlékeznek vissza. 

A programsorozat második alkalma a Pesti Magyar Színház próbatermében zajlott Egervári György és Kálócz László drámatanárok vezetésével – az előadás rendezője, Lengyel Ferenc és dramaturgja, Deres Péter közreműködésével. A foglalkozáson az előadás egyik szereplője, a színházpedagógus Benkő Nóra is részt vett. Első lépésként az alkotók röviden bemutatták a darabot.  Ismerkedjünk meg vele mi is!

Utánkövetés ittas vezetőknek

Remélhetőleg kevesen találkoztak személyes érintettségüknél fogva a problémával, de tény, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezései szerint egy úgynevezett utánképzésen kell részt vennie azoknak a járművezetőknek, akiket a bíróság (vagy a szabálysértési hatóság) közlekedési szabálysértés miatt legalább hat hónapra eltiltott. Ugyanez érvényes azokra is, akiket közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt tiltottak el a járművezetéstől és azokra is, akiknek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján visszavonták. Az utánképzés részei (KRESZ-feladatok megoldásán, illetve átismétlésén, valamint vezetési gyakorlaton kívül) olyan csoportterápiás foglalkozások, melynek keretében pszichológusok segítségével tárják fel személyes (elsősorban az alkoholhoz és a vezetéshez) fűződő problémáik hátterét.

Háy János Utánképzés ittas vezetőknek című „keserű komédiája” ez utóbbi helyszínre, azaz egy csoportterápiás foglalkozássorozat alkalmaira kalauzolja a nézőt. Ebből adódóan a darabban sokféle szereplő, sokféle sors tárul fel a nézők előtt. Az ismertető szerint „A mai magyar társadalom nagyon (vagy a legkevésbé sem!) jellegzetes alakjai vonulnak fel előttünk: intézetis férfi, olasz-magyar nem-is-annyira-menő csávó, közös képviselő, trendi műkörmös, projektmenedzser, újságíró, munka-alkoholista multis, vendéglátós és persze két pszichológusnő, akik a terápiát vezetik, és akik szintén „nem egyszerű figurák”! A szereplők tehát a diákok számára is ismerősek lehetnek – közös bennük, hogy ittas vezetés és csoportterápia keretei között találkoznak. Maga a darab – nyilvánvalóan komoly, elgondolkodtató részein kívül – igen szórakoztató és dramaturgiai fordulatokban sem szenved hiányt.

Joggal bízhatunk abban, hogy 10. osztályos tanulók még nem találkozhattak az ittas vezetésből adódó problémákkal – de minden bizonnyal volt már dolguk szabályokkal, okozott már nehézséget nekik némelyik betartása, sőt, bizonyára szegtek is már meg néhányat. Az is elképzelhető (sőt valószínű), hogy a darab egyes szereplői ismerősek számukra (a szomszédból, a pékségből – vagy éppen az utcáról). Rendkívül érdekes egy ilyen vallomásos darab keretein belül értékelni problémáikat, nehézségeiket, adott esetben akár tragédiájukat is.  Ebből a szempontból tehát mindenképpen fontos és izgalmas lehet számukra a darab jobb megismerése – nem is beszélve arról, hogy bepillanthatnak egy kortárs szerző új darabjához kapcsolódó bemutató kulisszatitkaiba.

Néhány kulisszatitok

A darab alkotóival folytatott moderált beszélgetés során a diákok megismerkedhettek a dramaturg és a rendező munkájával. Előbbi kapcsán szóba kerültek a dráma szövegével kapcsolatos kérdések. A jelenlévők megismerkedhettek a darab szövegének „trükkjeivel” – például azzal, hogy bármennyire életszerűek is a párbeszédek, a szerző ezeket elsősorban a színházi előadás kívánalmainak megfelelően, tudatosan alakítja ki. (Előfordulhat tehát, hogy egy-egy sikerültebb jelenet kapcsán úgy érezzük, hogy ilyet mi is tudnánk írni bizony, ám ezek a jelenetek sokszor komoly – írót, dramaturgot, rendezőt, színészt egyaránt igénybe vevő –, összehangolt munka eredményeként jönnek létre.)

A darabbal kapcsolatos koncepció ismertetése során az is világossá vált a jelenlévők számára, hogy a rendező és a dramaturg másként tekint a darab szerkezetére, mint az író – vagy éppenséggel egy elemzést készítő diák. A színházi alkotók számára elsősorban az az érdekes, hogy hol vannak a drámában azok a (néző számára esetleg nem is érzékelhető) fordulatok, amelyek a szereplők közötti „erőviszonyok” megváltozásához, tehát a drámai konfliktusok kialakulásához vezetnek. A diákok a rendező vezetésével bepillantást nyerhettek a színészképzési módszerek néhány gyakorlatába. (Ez az eszközrendszer nem azonos a dráma- illetve színházpedagógia gyakorlataival: elsősorban az úgynevezett érzelmi memóriára, vagyis ezekhez kapcsolódó emlékeire, illetve ezek felidézésére támaszkodik és ebből a szempontból hasonlít hozzájuk, de célja elsősorban a színészi hitelesség, illetve a produkció minél életszerűbb megvalósítása.) Összességében tehát igen izgalmas műhelymunkába pillanthattak be a jelenlévők, melynek továbbgondolására következő alkalommal egy újabb rendhagyó iskolai óra keretében nyílik lehetőség.

Kapcsolódó tartalmak