Mondókák, népi rigmusok pedagógiai jelentősége

Mondókázás közben fejlődik a gyermek képzelőereje, megismerkedik az őt körülvevő világgal, a természettel, az állatokkal, és ami a legfontosabb, saját anyanyelvével is. A kisgyermekek nagyon élvezik a dallamos szövegeket, amelyekkel új tudást is magukba szívhatnak. Na, de milyen előnyei vannak még a rigmusos szövegeknek?

alt


A mondókák nemcsak a beszédfejlesztésben játszanak szerepet, hiszen a hozzájuk társuló simogatás, szeretgetés a személyiségfejlődéshez is elengedhetetlen. Ezeket a rigmusokat könnyen megértik a kisgyermekek, s ezáltal egyszerűbben rögzülnek az ismeretek, és az emlékezőtehetség is fejlődik. 

Mondókázni, ölbéli játékokat játszani már a féléves gyermekekkel is lehet, hiszen az édesanya hangja minden kisgyermeket megnyugtat. Azonban az nem mindegy, hogy hogyan mondjuk, játsszuk el a kívánt mondókákat. 

Mi a mondókázás technikája? 

Ha egyszerűen, monoton hangszínnel mesélünk, akkor előfordulhat, hogy a gyermek észre sem veszi, hogy játszani szeretnénk vele. Nagy hatást érhetünk el, ha halk, lágy hangszínben, sejtelmesen kezdjük, és fokozatosan gyorsítunk a tempón, emeljük a hangszínt, vagy esetleg huncutkodva fejezzük be. Ebben az esetben a kisgyermek is érzi, hogy az a 15-20 szavas versike tele van érzelemmel, amely kellemes élményként hat rá. Újra és újra át szeretné élni azt a katarzist, amin keresztül ment a mondóka elmondása és eljátszása alatt. 

A mondókák akkor a leghatásosabbak, ha valamilyen játékkal társulnak. Ha érzelmet viszünk a játékba, a gyermek akarva-akaratlanul is megismerkedik a tempóval, hangerővel, hangszínnel, ritmussal.

Ismerkedés a világgal, saját testünkkel…

A gyermekeknek már magzati kortól kezdve személyes kapcsolatra, testi-lelki érzelmi biztonságra van szüksége. A dalolászás, a mondókázás, a dögönyözés, a csiklandozás, a mesélés és a szabad játék mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A kisgyermekek, akiknek még az egész világ ismeretlen, ezekből a rövidke dallamokból, szövegekből szerzik az első ismereteket. 

Már több vizsgálat is alátámasztotta, hogy a zenei tanítás nem csupán a muzikalitást fejleszti, hanem kihat más területekre is, mint az érzelmi és az értelmi képességek fejlődésére, a beszéd fejlődésére, a mozgás fejlődésére vagy a szocializációs képességek fejlődésére. 

A gyermekek elsődleges tanulási forrása az utánzás és az ismétlés. Bátran énekeljünk nekik, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk talentumok, hiszen saját gyermekünknek biztosan tetszeni fog. Az éneklés és az egyszerű mozdulatok a gyermeket utánzásra ösztönzik. Fontos, hogy ez utóbbira minél több lehetőséget adjunk, hogy el tudjanak mélyülni az így megszerzett ismeretek. 

Újszülöttként passzív résztvevői a játéknak, de már egy egy-másfél éves gyermek együttműködik a szülővel, utánozza a mozdulatait, sőt már egy-egy szófoszlányt, később szavakat, mondatokat is mond. Az újszülött nem ismeri még saját testét, egynek gondolja magát az édesanyával. A testrészek megérintése, megmozgatása, megnevezése segíti őt abban, hogy megtanuljon szép fokozatosan leválni az anyáról. 

A szülő-gyerek kapcsolat elmélyítésére is rendkívül alkalmas a mondókák világa, hiszen mindamellett, hogy kellemes közös program, folyamatos a szem- és testkontaktus. Gyakori probléma, hogy a szülők – főként az apukák – nagyobb társaságban, idegen környezetben eleinte nem tudnak felszabadulni, de egy kis gyakorlással és biztatás hatására lazulhat ez a feszültség. A gyerekek számára nagyon fontos, hogy kialakuljon a megfelelő kapcsolat a szülőkkel, hiszen csak ezáltal érezhetik magukat ők is biztonságban. 

A mondókák, népies versikék kitűnően fejlesztik a gyermek szókincsét is. A kisebbek gyakran a mondókákból vett szófordulatokat is beépítik élőbeszédükbe. Mikor már nagyobbak lesznek, észreveszik a beszélt nyelv és a mondókák népies világa közötti különbségeket, s egy idő után feltűnik nekik, hogy a mondókákban előfordulhatnak olyan kifejezések, szófordulatok, amelyek a hétköznapi nyelvben nem jelennek meg. 

A zene és a mondóka használata a beszédtanulásban

A logopédiás kezelések során is találkozhatunk egyszerű mondókákkal, dalokkal, amelyek szintén a fejlődést segítik elő játékos formában. Minden nyelvnek vannak zenei tulajdonságai, különböző érzelmeket fejezhetünk ki, ha eltérő dallamot adunk ugyanazoknak a szavaknak, sőt a hanglejtés változtatása teljesen más tartalommal ruházza fel az egyes kifejezéseket. Ezeket a különbségeket mindenki megérti, de a kisgyerekeknek először meg kell tanulniuk, hogy hogyan is tudják ezt a gyakorlatban alkalmazni – ehhez ad nagy segítséget a zenei különbségek felismerése és azok megjegyzése.