Motiváltak a diákok a nyelvtudás megszerzésében

A 2007-es 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra emelkedett azon magyar állampolgárok aránya, akik saját bevallásuk szerint legalább egy idegen nyelvet beszélnek elfogadható szinten. Ez komoly előrelépés, de látni kell, hogy európai összehasonlításban ez olyan adat, ami arra ösztökél bennünket, hogy tovább javítsuk a nyelvoktatás színvonalát – mondta el Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az idegennyelvoktatás-felmérés eredményeit ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón.

alt


A köznevelésben zajló idegennyelv-oktatást vizsgáló kutatás eredményeiről tartott csütörtökön sajtótájékoztatót az ELTE jogi karán Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár (EMMI), Dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke és Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium). Az eseményen részt vett továbbá dr. Öveges Enikő egyetemi adjunktus és Wein Csizér Katalin egyetemi docens.

Maruzsa Zoltán elmondta, a kormány célja, hogy minden tanuló versenyképes, a munkaerőpiacon is használható tudást kapjon – ennek pedig fontos része az idegennyelv-tudás. Az Eurostat adatai szerint a 2007-es 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra emelkedett azon magyar állampolgárok aránya, akik saját bevallásuk szerint legalább egy idegen nyelvet beszélnek elfogadható szinten. Ez komoly előrelépés, de látni kell, hogy európai összehasonlításban ez olyan adat, ami arra ösztökél bennünket, hogy tovább javítsuk a nyelvoktatás színvonalát – fogalmazott, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben nemcsak a kormánynak, hanem a szakmának is van dolga.

Az óraszámok kérdésére kitérve azt mondta: ma az idegen nyelvi órák száma 924 óra hazánkban, ami elvileg a középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen, ennek ellenére nem mindenki jut el erre a szintre. Ennek számos oka van és lehet, ezt vizsgálták meg egy kutatásban, amelyben intézményeket, tanulókat, pedagógusukat, szaktanácsadókat kérdeztek meg. 

A helyettes államtitkár a jó adatok között említette meg, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, illetve hogy a megkérdezett diákok 81 százaléka mondta azt, hogy az órák izgalmasak, és csak 19 százalék vélekedett úgy, hogy untatják a feladatok. Nagyon fontos megállapítás az is, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvoktatás kérdéseit illetően: az 1-5-ig tartó skálán a legmarkánsabb válasz (4,38) az volt, hogy az elhelyezkedés miatt fontos számukra a nyelvtudás.

Maruzsa Zoltán elárulta, hogy az idegen nyelvi stratégia a következő hetekben kerül a kormány elé. Ez olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, és nagymértékben a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik: ilyen például a továbbképzések számának növelése, a célnyelvi országokban való továbbképzések, nyári egyetemeken való részvétel támogatása, és ilyen lehet az anyanyelvi lektorok nagyobb számban való meghívása a magyar köznevelés rendszerébe.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy a szakgimnáziumok esetében a kéttanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ahogy az is, hogy bár van mód és lehetőség a csoportbontásokra és mérési lehetőségekre, nem élnek kellően ezekkel ezekben az oktatási intézményekben. Kiemelte: az idegennyelvi képzés és a digitális kompetencia munkaerőpiaci relevanciája nagyon nagy, bármely ágazat bármely szakmájáról is beszélünk, fontos, hogy mind fiatalon, mind felnőttként, rendelkezzen a lakosság ezekkel a kompetenciákkal.

Elmondta, hogy a 11-12. osztályos, szakgimnáziumokban tanulók számára szóló, 120 órás beszédcentrikus tanfolyamokat indítottak, valamint hogy folytatódik a diplomamentő program. Pölöskei Gáborné beszélt arról a programról is, amelyben a vállalatok – a nagyvállalatok és a kkv-k egyaránt – gyakorlatilag nyelvi képzést tudnak biztosítani dolgozóik számára. Hozzátette: a szakgimnáziumokban folyó fejlesztésekre 8 milliárd, a vállalati képzések fejlesztésére pedig 20 milliárd forint jutott.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, hogy a köznevelésben zajló idegennyelv-oktatást vizsgáló kutatást az EMMI megbízásából az Oktatási Hivatal az ELTE kutatóinak bevonásával valósította meg. A felmérésben közel 150 iskola 1000 hetedikes és tizedikes tanulócsoportja vett részt, továbbá intézményvezetőket, pedagógusokat, illetve a szaktanácsadói rendszer képviselőit is megkérdezték – ehhez kapcsolódott az ELTE kutatóinak elméleti tudása és elemző kompetenciája. „Mind elméletileg, mind gyakorlatilag megalapozott anyag áll előttünk” – fogalmazott Gloviczki Zoltán. Nagyon fontos ebben a kutatásban, hogy a válaszadók önmaguknak és egymásnak is tükröt tartanak: nem elvárások fogalmazódnak meg, hanem önkritikák, egymásnak is szóló üzenetek.

A nyelvoktatás-felmérés eredményeit a sajtótájékoztatót követően szakmai konferencián mutatták be.