Nagy történelmünk kicsiben

Ha valamire igaz a „0-99 éves korig ajánlott” leírás, akkor a Dinnyési Várparkra feltétlenül illik a jelző. A középkori Magyar Királyság várainak miniatűr másait felvonultató szabadtéri tárlat nemcsak a felnőttek és a történelem szerelmesei számára, hanem a legkisebbeknek is nagyszerű kalandozást ígér. A világ egyetlen, anyaghűen megépített vármakett parkjában jártunk.

alt


A Budapestről alig háromnegyed órás vonatútra fekvő apró, közigazgatásilag Gárdonyhoz tartozó fejér megyei település álmoskás képet mutat szerda délelőtt. A szépen felújított vasútállomástól szinte kőhajításnyira azonban hangos gyerekzsivaj szűrődik ki a Kossuth Lajos utca 17. szám alatti ház méretes udvarából: kisiskolások rohangálnak fel-alá. Nem csak azért van jó kedvük, mert végre hétágra süt a nap, hanem mert egy igazán különleges foglalkozáson vehettek részt, távol az iskolájuktól.

A helyszín a Dinnyési Várpark, ahol 38, az eredetivel lényegében megegyező anyagokból készült, azonos tájolású vár makettje látható. Alekszi Zoltán, a Várpark ötletgazdája és megalkotója fogad bennünket, és szinte azonnal nagy élvezettel kezd el mesélni a kezdetekről, a gyerekkori álom beteljesüléséről, és a még nem igazán publikus jövőbeni tervekről. Hamarosan a Guinness Rekordok Könyvére terelődik a szó, merthogy a Várparknak sikerült bekerülni a rekordokat lajstromozó könyvbe, amiről a park bejáratánál kihelyezett tábla tanúskodik, rajta a következő felirattal: „A legnagyobb, 35 vármakettet bemutató kiállítás, létrehozója Alekszi Zoltán (Magyarország), helyszín: Gárdony-Dinnyés, 2018. január 4.” A szöveg nem elírás, azóta három újabb vármakettel bővült Alekszi Zoltánék udvara.

A dinnyési férfi 2012-ben kezdett el komolyabban foglalkozni a Várpark megvalósításának gondolatával, de az ötletet valójában egy gyerekkori élmény, az Egri csillagok elolvasása adta. Akkor született meg benne az elhatározás, hogy „egyszer szeretnék magamnak egy nagy várat”. A szikra tehát már gyerekként megvolt, felnőtt fejjel ezt gondolta tovább. Alekszi Zoltán úgy döntött, hogy csinál egy vármentő parkot. Méghozzá olyan várakból, „amelyek problémásak, vagy azért mert elfeledettek, vagy mert romosak, halálra ítéltek”. Ahogy azt érdeklődésünkre elárulta, egy vár megépítésekor minden esetben a régészeti anyag a kiindulópont, és amit még talál hozzá, azt felhasználja a rekonstrukció során. Aztán kezdődik a vár építése.

alt


Természetesen mivel rekonstrukciókról van szó, elsősorban a várak és erősségek jellegét, tömegét, formáját igyekszik Alekszi Zoltán visszaadni. Rengeteg részlet van, amit nem tudunk, például a tetők dőlésszöge, vagy a nyílások kiosztása, de szerinte nem is biztos, hogy ezekben a részletekben nagyon el kellene veszni. „Az a lényeg, hogy az egésznek a megjelenése az eredetihez hasonló legyen” – fűzte hozzá. Az első 18 vár megépítését egy másfél éves kutatómunka előzte meg, amely magában foglalta a történelmi anyagok felkutatását, a megfelelő helyszín kiválasztását, a kivitelezés megtervezését. A Várpark 2014 júniusában nyílt meg, majd miután a szakma képviselői szépen lassan elkezdték megismerni a helyet, Alekszi Zoltánnal várbarátok és -kutatók, régészek, történészek vették fel a kapcsolatot. A férfinak ma már csak az építésre kell koncentrálnia, de az rendkívül összetett folyamat: van itt kőműves-, ács-, asztalos- és villanyszerelői munka is, sorolja, hozzátéve, hogy ezekbe neki is bele kellett tanulnia.

A várakat egy sétány övezi, amely a történelmi Magyarország formáját adja ki, a várak pedig eredeti helyükön körbejárhatók. A sétányt emlékoszlopok övezik, a középkori építmények leírását, valamint az összes magyar uralkodó, kormányzó, Árpád-kori, illetve erdélyi fejedelem élettörténeteit három nyelven olvashatják az odalátogatók. A hely egyediségét az adja, hogy a világon sehol nincs még egy anyaghűen megépített vármakett park, tudtuk meg Alekszi Zoltántól; mindenhol helyettesítő anyagból készítik a maketteket, itt viszont a kővárak valóban kőből, a téglavárak valóban téglából épültek, továbbá van 2-2 fa- és palánkvár is. „Ez egy teljesen magyar találmány: magyar várak, magyar kivitelezésben” – meséli. Mint megtudtuk, elindult a hungarikummá való nyilvánítás folyamata is, amelyhez egy 103 oldalas leírást készítettek.

Jelenleg 38 várat lehet megtekinteni az udvarban, ám Alekszi Zoltán 70 építménnyel tervezte a sétányon belüli területet. Sok hely nem maradt a már kész építmények között, de a teljesség igényére nem is érdemes törekedni, tudva azt, hogy rengeteg várunk, erősségünk volt hajdanán. Régészek szerint minimum 6-7 ezer lehetett, ám egyesek úgy tartják, hogy tízezres nagyságrendben kell gondolkodnunk. 

Ami a múzeumpedagógiát illeti, Alekszi Zoltán elárulta, hogy rengeteg jelmezes foglalkozást tartanak, külön az óvodások és külön az iskolások számára. 100 darab (piros, fehér és zöld színű) jelmezük van, a foglalkozás a királyválasztással kezdődik, majd egy ügyességi feladattal, a mocsárjárással folytatódik, végül jön az agytorna. A 45 perces foglalkozásokat – amelyeknek az eredményhirdetését a játszóvárban tartják – a helyi Tulipiros Játékműhely munkatársai tartják. A nagyobbaknak rendhagyó történelem órával szoktak készülni, amelyeket általában maga a Várpark megálmodója tart. A park egész évben nyitva van, kérhető tárlatvezetés, havonta általában egy alkalommal pedig éjszakai díszkivilágításban is megcsodálhatók az építmények.

Dinnyési Várpark
2485 Dinnyés, Kossuth u. 17.
Nyitvatartás: Hétfő-vasárnap: 9-18 óráig
További információk a Dinnyési Várpark honlapján olvashatók.
http://varpark.hu/

(a képeket Fekete István készítette)