Ne válj áldozattá az iskolában! 

Az iskolai bántalmazás, a szóbeli és virtuális agresszió folytonosan növekvő probléma Magyarországon. A pedagógusok és a szülők nem minden esetben tudnak hatékonyan fellépni az erőszakkal szemben. Finnországban egy professzionális kutatásokra és mérésekre épülő modell, a KiVa-program segíti a megoldást.

A Kiva program logója.


A KiVa az iskolai tanrendbe beépíthető innovatív program, amelynek célja a bántalmazás megelőzése, és a bántalmazási esetek hatékony kezelése. A program kidolgozása Finnországban a Turkui Egyetemen folyt, de jelenleg már több ország (Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság) sikeresen beillesztette iskolarendszerébe. 2016-ban Magyarországon is bevezetésre került kísérleti céllal. Az elmúlt egy évben alkalmazott feladatokról és gyakorlatokról, az eddigi eredményekről és a jövőbeni tervekről beszélgettünk Fehérpataky Balázzsal, a magyarországi KiVa programfelelőssel, trénerrel. 

Magyarországon 2016 szeptemberében három iskolában – a papkeszi Bocskai Általános Iskolában, a kispesti Hungária Kollégium és Általános iskolában, a Kelenvölgyi Általános Iskolában – vezették be a KiVa programot. Mi a program alapkoncepciója, és milyen kulcselemekre épül? 

Az alapkoncepció, hogy egy tanulóközösségben vagy egy osztályban olyan normarendszert kell kialakítani illetve támogatni, ami a bántalmazást megakadályozza, visszaszorítja. Más antibullying programokhoz hasonlóan ez azt jelenti, hogy a KiVa elsősorban nem az áldozatra, vagy a bántalmazóra gyakorolt hatással próbálja elérni az eredményt, hanem a közösségre gyakorolt hatással, amelyben előfordulhat a bántalmazás. A KiVa foglalkozik a bántalmazókkal is és az áldozatokkal is, de hangsúlyos eleme a mérések alapján, hogy legnagyobb hatékonysággal akkor lehet a bántalmazás jelenségét visszaszorítani, hogyha magának a közösségnek a normarendjébe nem, vagy csak kevéssé fér bele.

A KiVa program a magyarországi oktatási rendszerben milyen formában jelenik meg? A feladatok és az ezekre épülő gyakorlatok mely témaköröket érintik, s hogyan lehet őket a tantervbe beilleszteni?

Amit szerintem érdemes tudni a kivitelezésről, hogy alapvetően két lába van. Az egyik az az általános tevékenység, ami havonta nagyjából egy 90 percnyi közösségi foglalkozást jelent, amit az erre kiképzett tanárok vezetnek egy nagyon hasznos segédanyaggal. Ez alatt azt értem, hogy ezek a segédanyagok minimalizálják a háttérmunka szükségességét, tehát mindent megkapnak a pedagógusok ahhoz, hogy a csoportfoglalkozásokat levezessék, melyeknek köszönhetően a bántalmazás visszaszorul. Egy hagyományos iskolai bántalmazó szituációban a nagy többség a csendes körülálló, akik a közönségét képezik az atrocitásnak. A program célja, hogy ennek a csoportnak a tagjai védelmezőkké váljanak. A másik láb az úgy nevezett beavatkozás, amit egy KiVa-team végez. Mindhárom iskolában kiképeztünk egy 2-3 főből álló teamet, amelynek általában az iskolapszichológus, illetve a KiVa megvalósító tanárok a tagjai. Amennyiben tudomásukra jut bántalmazási eset, azonnal kezelik a helyzetet külön a bántalmazóval, külön az áldozattal és külön a szemtanúkkal, és egy speciális foglalkozást visznek végig. Ez a két nagy tevékenysége van a KiVának. 

A KiVa program mely korosztályt célozza meg? 

Negyediktől felmenően egészen nyolcadikig. Ennek oka, hogy a KiVa programhoz a diákoknak stabilan kell olvasni tudniuk. A KiVa program egyik blokkját, az úgynevezett Unit 2-t vezettük be most Magyarországon. Ez olyan gyerekeknél működik, akik például az oktató filmek feliratozását el tudják olvasni. Korosztályonként változnak a feladattípusok. 

Hazánkban milyen segédeszközök állnak a diákok rendelkezésére? 

Fehérpataky Balázs: Az általános tevékenységhez tartozik egy online játék: a KiVa Game. Ezzel az eszközzel a különböző feladatokat végezhetünk el és játékos formában mélyíthetjük  el a bántalmazással kapcsolatos tudást Ennek a gyakorlására nem csak a foglalkozásokon van alkalmuk, hanem otthon is Az osztályfőnök, aki tartja ezeket a KiVa órákat, szintén fent van a csoportban és látja az előrehaladást, hogy a diákok milyen pályán járnak. 
 
A segédanyagok elérése hogyan lehetséges? 

A Turkui Egyetem a programgazda. Minden országban egy szervezettel köt megállapodást, és az a szervezet közvetíti a programot a belépő iskolák felé.  Tehát aki a KiVa programban részt akar venni, illetve a segédanyagokhoz hozzájutni, annak az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez kell fordulnia, mint a programgazda magyarországi képviselőjéhez. 

Esetleg már magyar nyelven is van lehetőség a segédanyagok használatára?

Igen, a Unit 2-nek, tehát a 9-13 éves korosztálynak már elérhetőek a segédanyagai magyar fordításban is.  A tanári kézikönyv és a hozzátartozó különböző kiegészítők is olvashatóak az anyanyelvünkön, amiket a KiVa megvalósító pedagógusok használnak a foglalkozásokon.

Milyen szakemberek tartanak a KiVa iskolák pedagógusainak felkészítő tréninget, és hogyan van lehetőség ezeknek a képzéseknek az elvégzésére? 

Fontos megkülönböztetni, hogy vannak az iskolában a KiVa-team tagok, és vannak a KiVa megvalósító pedagógusok. Őket az OFI munkatársai, többek között én, képeztük ki a program elején a belépő iskolákban. Emellett vannak az úgynevezett KiVa trénerek, akiket pedig Finnországban a gazdaszervezet képez ki. Ők azok, akik továbbadhatják bármelyik országban, ahova a megbízatásuk szól, a KiVát. Ilyen KiVa tréner Magyarországon négy van összesen, az egyik én vagyok. 

Az elmúlt egy évben már három iskolában kísérleti céllal bevezették a programot. Az eddigi eredmények tükrében hogyan képzelhető el a program hazai folytatása?

A működtetés mellett magának a programnak van egy mérési része.. A mérés idén már megtörtént, az eredményeket pedig most várják az iskolák, illetve várja az OFI a finn programgazdáktól. Ezenkívül az OFI munkatársai interjúznak ezekben az iskolákban pedagógusokkal, diákokkal, diákcsoportokkal, stb. Ennek az lesz az eredménye reményeink szerint a program végére – amikor lezajlik a 3 éves periódus –, hogy sikerül olyan mérési és kutatási eredményekre jutni, részben a finnek, részben a saját kutatóink részéről, ami egész világossá teszi, hogy Magyarországon milyen hatékonysággal, milyen ajánlással működhet a KiVa. 

A következő évben csak az eddigi kísérleti iskolákban várható a folytatás, vagy esetleg újabb intézmények csatlakozása is várható?

Én összességében azt mondanám, hogy ez most nem időszerű,  a projekt lezárulása után – 2019-ig hatályos ez a szerződés, ami az OFI és a Turkui Egyetem között kötődött – érdemes nyilvánvalóan meggondolni megfelelő döntéshozói szinten, hogy a magyarországi oktatási rendszerben elérhetővé kívánjuk-e tenni a KiVát, ahogy több európai országban is elérhető. Ez esetben nyilván mögé kell tenni a megfelelő finanszírozást. A mai oktatási kultúránkban rendszeridegen az, hogy licencdíjakat fizetnek az iskolák a széleskörű tudásért, ez más országokban nem így van.