Négyszemközt az iskolapszichológussal

A pszichológus által az iskolában tartott csoport és osztályfoglalkozásokat könnyen el tudjuk képzelni. Az egyéni megsegítések folyamataival kapcsolatban azonban gyakran merül fel a kérdés: Mi is történik a gyerekkel, amikor a pszichológusnál van?

alt


Az iskolapszichológusok összetett feladatkörében egy tevékenységet jelent az egyéni foglalkozások tartása, mely a pszichológusi munkaformák közül a pszichológiai tanácsadás körébe tartozik. A tanácsadás során, bár neve ezt sugallja, a szakember nem ad konkrét javaslatokat kliensének, legyen ő gyerek vagy szülő, hanem különböző módszerekkel, kérdezéstechnikákkal segíti abban a másik felet, hogy saját erőforrásait megismerve önmaga találjon megoldást nehézségeire. 

Például az iskolában előforduló tipikus tanácsadási helyzet, amikor a pszichológus valamilyen megváltozott élethelyzethez (testvér születése, válás, új osztályba kerülés) való alkalmazkodást segíti egy gyermek esetében. Ezenkívül számtalan olyan helyzet felsorolható, amiben segítséget tud nyújtani az iskolapszichológus. A gyakran feltett kérdés az, hogy mindez hogyan történik. 

Az egyéni tanácsadás folyamata

Gyermekekkel folytatott pszichológiai tanácsadás elengedhetetlen része a szülők bevonása, aminek módját leginkább az életkor és a probléma jellege határozza meg. Az iskolában többnyire három párhuzamos folyamat zajlik egyszerre: a szakember dolgozik a gyerekkel egyéni formában, illetve konzultál a szülőkkel és a pedagógusokkal, annak érdekében, hogy a gyermek közvetlen környezete facilitálni tudja a változást. Ez egy általános megközelítés, a hangsúlyok az eset függvényében eltolódhatnak az egyes szereplők irányába. Először tekintsük át, hogy mi történik a diákkal. 

Az ismerkedés fázisa

A gyermekkel való első találkozás kiemelt fontosságú a pszichológus számára, mivel már ekkor elkezdődik a munkakapcsolat megalapozása, ami a későbbiekben a segítségnyújtás csatornája és eszköze is lesz. Nem csak a szülővel, hanem a gyerekkel is kötettik szerződés, ami során a szakember és a fiatal megegyeznek a foglalkozások okáról, céljáról, gyakoriságáról, időtartamáról, illetve a titoktartás jellegéről. 

Az ismerkedés fázisa a hozott probléma felméréséről szól és a végén születik egy döntés arról, hogy szükség van-e más szakemberhez való továbbküldésre, terápiás ellátásba irányításra, vagy az iskolapszichológus saját kompetenciahatárain belül nyújt segítséget. Ez az időszak nagyjából 3-4 találkozást vesz igénybe, ekkor kerülnek előtérbe a rajztesztek, kérdőívek, mint a megismerés eszközei. Minél fiatalabb a diák, annál nagyobb szerepet kap a közös játék, ami nem csak kapcsolatépítő, hanem nagyon informatív is a pszichológus számára. 

A munka fázisa

Iskolai keretek között ez a fázis meghatározott alkalom számig, vagy időszakig tart. Ekkor történik a megismert nehézség átgondolása, a megoldási lehetőségek keresése. A szakember a gyermek igényeinek, személyiségének és a probléma jellegének megfelelően választja ki azokat a módszereket, amiket alkalmazni fog. 

A lezárás fázisa

Az egymástól való elbúcsúzás és a folyamat lezárása külön szakasza a pszichológiai tanácsadásnak. A szakemberrel közösen ekkor tekinti végig a kliens a létrejött változásokat, hasonlítja össze a találkozásokat megelőző és a jelenlegi állapotát. A reflexió fontos része a folyamatnak, mert megerősíti a gyermek saját hatékonyságába vetett hitét és abban kap támpontot, hogy hogyan tudja fenntartani a létrejött változást. A kapcsolat is lekerekítésre kerül, ami nem jelent véglegességet, így a fiatal tudni fogja, hogy fordulhat valakihez, ha szüksége lenne rá. 

A szülők bevonása

Minél fiatalabb a gyerek, a család annál szorosabb kölcsönhatásban él vele, ezért a gyerekek segítésében kihagyhatatlan a szülőkkel folytatott munka. Ennek témája, gyakorisága, formája külön megállapodás tárgyát képezi. 

Pedagóguskonzultáció

Az iskolapszichológus számára értékes annak a pedagógusnak a tapasztalata, aki több időt tölt a gyerekkel, mint ő. A konzultáció kétirányú: a szakembernek fontos információ, hogy a tanár, hogy látja a gyerek állapotát, változását, illetve ő is támogatja abban kollégáját, hogy minél jobban megértse diákja működését és ezáltal hatékonyabban tudja őt kezelni a mindennapok folyamán. 

Ebből látható, hogy az iskolapszichológusok ajtói mögött sem történik varázslat, módszereiket és megközelítéseiket szakmai irányelvek és protokoll határozza meg, ami mentén jól követhető, hogy mi történik klienseikkel. A gyerekek egyéni formában történő ellátása, mint minden pszichológiai beavatkozás mögött tudományosan alátámasztott elméleti háttér és szakmai koncepció húzódik, ami jelen van akkor is, hogy ha a szakember éppen társasozik kis kliensével. 

(A szerző tanácsadó szakpszichológus, iskolapszichológus)