Nyelvében él?

Komoly aggodalom övezi, és még mindig nagyon sok a kérdőjel az ukrán oktatási törvény kapcsán, amelynek elfogadása éles diplomáciai pengeváltásokhoz vezetett. A törvény deklarált célja az oktatás korszerűsítése, csakhogy az oktatás nyelvéről szóló cikkely súlyos korlátozásokat vezet be az anyanyelv-használatot illetően.

A képen egy bírói kalapács látható.


Össztűz alatt a törvény

Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember 5-én fogadta el az új oktatási törvényt, amelyet Petro Porosenko ukrán elnök a tiltakozások ellenére szeptember 25-én látott el kézjegyével. A törvényt elemi erejű felháborodás fogadta itthon és külföldön, s bár az oroszok reakciójára számítottak Ukrajnában, a különböző országokból érkező tiltakozások hangneme meglephette az ukrán döntéshozókat. 

Elemzők szerint Kijev az elfogadott jogszabállyal többek között két- és többoldalú nemzetközi kötelezettségeit, számos hatályos törvényét és saját alkotmányát is sérti, amely kimondja, hogy biztosítani kell a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás jogát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, s közölte vele, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását, majd utasításba adta, hogy a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen fontos ukrán kezdeményezést sem. 

Tiltakozásuknak adtak hangot a kárpátaljai magyar szervezetek is. A vitatott oktatási törvényt a magyar pártok egyhangúlag utasították el, a baloldali ellenzék közös szolidaritási akciót rendezett, a Jobbik pedig azt javasolta, hogy hozzanak létre egy rendszeresen ülésező kárpátaljai magyar-magyar kerekasztalt, hogy közösen lépjenek fel a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért. A jogszabály hatályba lépését követően a törvénnyel szemben nemzetközi összefogást sürgető Oroszország etnocídiummal vádolta meg Ukrajnát, de Románia, Görögország, Moldova és Lengyelország is kemény bírálatokat fogalmazott meg a törvénnyel szemben.

Miről is szól a 7. cikkely?

A jogszabály – amelyet három éven át tartó vita után fogadtak el – célja az oktatás korszerűsítése, a reformokat 2018 szeptemberétől, felmenő rendszerben vezetik be. Ennek részeként erősítik az iskolák autonómiáját, és fokozatosan, a hírek szerint 9600 hrivnyáig (95 ezer forint) növelik a pedagógusi béreket. Fontos változás, hogy 11-ről 12 évre emelik a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, a 9. osztály után a középiskola két részre oszlik: a felsőoktatásba való belépéshez szükséges felkészítést szolgáló akadémiai középiskola és a szakiskola közül lehet majd választani.

A pedagógusokat – önkéntes alapon – független rendszer szerint minősíthetik, s akik teljesítik a követelményeket, 20 százalékos béremelésben részesülhetnek. A tanárok maguk választhatják ki továbbképzésük helyszínét és formáját, amelyen ötévente kell részt venniük, továbbá nagyobb lesz az önállóságuk, mivel a tantervet maguk állíthatják össze. Az igazgatókat pályázat útján választják ki, s növelik az iskolák finanszírozásának átláthatóságát, a jövőben a szülők is betekintést nyerhetnek gyermekük tanintézményének költségvetésébe a Kárpátalja.ma információi szerint.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 2020 szeptemberétől életbe lépő 7. cikkelye okozott felháborodást (a törvény magyar fordítása innen érhető el), mivel az megfosztja az ukrán állampolgárokat az oktatási nyelv szabad választásának jogától – ezzel a kijevi kormány gyakorlatilag elérte, hogy a nagyon is szükségszerű, az ukrajnai normákat az európai szabványokhoz igazítani hivatott reformok helyett ez tematizálja a közbeszédet bel- és külföldön egyaránt. A kerettörvény első pontja úgy fogalmaz, hogy „az oktatási folyamat nyelve az oktatási intézményekben az államnyelv”. A jogszabály csak az óvodákban és az önkormányzati fenntartású elemi iskolákban (tehát az állami tanintézményekben nem) engedélyezi a nemzetiségi nyelven történő oktatást az ukrán mint államnyelv tanítása mellett.

Az 5. osztálytól felfelé viszont minden tárgyat – az anyanyelvi tárgyak kivételével – ukránul oktatnának. Azt egyelőre nem tudni, hogy a felsőbb osztályokban mit tanítanának magyarul. Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa a jogszabályt elemezve kiemelte, hogy lehet bizonyos tárgyakat egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelező lesz azok oktatása ukrán nyelven is. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember végén elmondta, hogy még pontosíthatják a törvényt, és elképzelhető, hogy még több olyan tantárgyat nevezhetnek meg, amelyet ötödik osztály után is anyanyelvükön – köztük magyarul – tanulhatnak a diákok. Szakértők szerint azonban erősen kétséges, hogy enyhülne a törvény, amelyet múlt hét pénteken küldtek el szakértői véleményezésre a Velencei Bizottságnak.

Kevesen beszélnek ukránul

Az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin védelmébe vette a törvényt, mondván, az épphogy megerősíti a kisebbségek jogait, s nem engedhetik meg, hogy valaki Ukrajnában ne beszéljen ukránul. Tény, hogy a kárpátaljai magyarok nem igazán beszélnek ukránul, de ezért a legkevésbé ők hibáztathatók: ahogy arra többen is régóta, folyamatosan felhívják a figyelmet, 1990-ben elnyert függetlensége óta Ukrajna nem képes biztosítani az államnyelv megfelelő szintű oktatását a nemzetiségi iskolákban. 

A beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont szerint hiányoznak azok a feltételek, amelyek biztosítanák, hogy az államnyelvet tökéletesen elsajátítsák a kisebbséghez tartozó diákok. (Hogy miért alkotmányellenes a törvény inkriminált 7. cikkelye, azt ebben az elemzésben vezeti le a kutatóintézet.) Az intézet szerint ha a kormány célja valóban az lenne, hogy megtanuljanak a kárpátaljai magyarok ukránul, akkor az ukrán nyelvet oktató pedagógusok átképzésére, a nyelvoktatás alapjainak, valamint a tantervek, tankönyvek átalakítására lenne inkább szükség. Így viszont csak azt érik el, hogy a nyelvoktatás korszerűsítésének elodázása állandósítja a nyelvtudásbeli hiányosságokat, ami miatt a magyar diákok nem fogják tudni alaposan megtanulni 5. osztálytól az adott szaktárgyakat.

Ez a magyar kisebbség karrierútjára is komoly kihatással bír, hiszen a magabiztos ukrán nyelvtudás hiányában a 150 ezres kárpátaljai magyar közösség tagjai nem tudnak – de nem is nagyon akarnak – továbbtanulni Ukrajnában. Egy frissen publikált felmérés szerint ráadásul a kivándorlási szándék a határon túli magyar közösségek között Kárpátalján a legmagasabb. A Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet együttműködésében létrejött reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás szerint a megkérdezettek 11,2 százaléka mondta azt, hogy elhagyná szülőföldjét és konkrét elképzelése is van, 21,1 százalék azt válaszolta, hogy még nem tudja, hova és hogyan, de menne, 34,6 százalék pedig néha gondolkodik rajta, de nincs konkrét elképzelése.