Nyelvvizsgákról – melyik, mit tud?

Origó, BME, ECL? Melyik vizsga a legmegfelelőbb? Melyiket válasszuk? Számtalan vizsgatípus létezik, éppen ezért nehéz eligazodni azon, hogy melyik típus mit kínál nekünk, és mit követel tőlünk.

A képen egy nyelvvizsga bizonyítvány látható.


Milyen nyelvvizsgák vannak? 

Elsőként érdemes tisztázni a nyelvvizsga szinteket: van az alapfok (B1), a középfok (B2) és a felsőfok (C1). A nyelvvizsgaközpontok határozzák meg, hogy pontosan milyen típusú feladatokat adnak ki, illetve azt is, hogy milyen szótárt lehet (vagy nem lehet) használni. Ezek természetesen függnek a nyelvi szinttől is.  

Sok mindenkiben felmerül a kérdés, amikor nyelvvizsgára készül: Mi lehet a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között? A válasz tömören annyi, hogy az egynyelvűben nincsen közvetítés. Viszont érdemes egy kicsit bővebben is kifejteni a választ. Az egynyelvű vizsga annyiban különbözik a kétnyelvűtől, hogy hiányzik belőle a levélfordítás és a párbeszéd írásbeli tolmácsolása. A többi vizsgarész teljes mértékben megegyezik. Egyes nyelvvizsga központokban mindkét típust szerveznek, így lehetőség van önállóan kiválasztani, hogy melyiket tartjuk szimpatikusabbnak. A vizsgadíjban nincs különbség. 

Ilyenkor felmerülhet a következő kérdés: Rendben, de melyiket válasszam? 

Mindkét változat államilag elismert vizsga, így a felvételihez és a diplomához is megfelel mindegyik típus. Némely PhD képzés esetében megkövetelik a kétnyelvű vizsgát, így ha ilyesmin gondolkozunk, akkor érdemes az utóbbit választani. Emellett szól továbbá az is, hogy mivel több típusú feladatból tevődik össze, ezért az egyes hibák súlya kisebb az átlagszámításnál, sőt a közvetítő feladatok túlnyomórészt igen jó eredménnyel záródnak, így a kapott pontszámokat is növelik. 

Az eddig felsorolt vizsgatípusok az úgynevezett általános nyelvvizsgára vonatkoztak, viszont bizonyos szakterületeken megkövetelik a komoly szintű üzleti nyelvismeretet. Az egyes gazdasági, idegenforgalmi és vendéglátó ipari főiskolákon, egyetemeken egy vagy akár két szakmai nyelvvizsga is lehet a diploma megszerzésének követelménye. Éppen ezért azokat, akik hasonló területen szeretnének elhelyezkedni arra buzdítanánk, hogy az általános nyelvvizsga helyett inkább a szakmai vizsgát szerezzék meg, hiszen sokkal hasznosabbnak bizonyul majd számukra a későbbiekben. 

Hol vizsgázhatunk? 

Manapság már számos nyelviskola közül lehet választani, amelyek segíthetnek a felkészülésben, illetve a nyelvvizsga központok száma is megsokszorozódott az utóbbi években, de még mindig vannak olyan helyek, amelyekkel nehezen lehet versenybe szállni. 

1. ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ – ORIGÓ

A „Rigó utcai” nyelvvizsgák kétnyelvűek, és minden szinten minimum 60%-ot kell teljesíteni, hogy megszerezzük a bizonyítványt. Az írásbeli vizsgákon – a teszt kivételével – mindenhol lehet használni egy- vagy kétnyelvű szótárat egyaránt. 

Alapfokon három feladatra számíthatnak a vizsgázók: egy az íráskészséget, egy a szövegértést és egy a közvetítői készséget méri. A középfokú vizsgán feleletválasztós teszt, szövegértést ellenőrző feladat, illetve két fordítás – idegennyelvről magyarra, magyarról idegennyelvre – is szerepel. A felsőfokú vizsgán ugyanezekre a feladattípusokra számíthatunk annyi különbséggel, hogy a magyar szöveg fordítása helyett egy rövid összefoglalót kell írni idegen nyelven. A hallás utáni szövegértés a szóbeli vizsgához tartozik mindhárom szinten. Az általános beszélgetés, a szituációs gyakorlat és a képleírás mellett felsőfokon egy magyar nyelvű szöveg idegen nyelvi összefoglalása is szerepel a szóbeli vizsgarészben. 

A nyelvvizsgaközpont hivatalos oldala: http://www.onyc.hu/

2. BME 

A BME nyelvvizsga esetében eldönthetjük, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát szeretnénk-e tenni, sőt ebben a vizsgaközpontban üzleti nyelvvizsga-bizonyítványt is szerezhetünk, amennyiben elérjük a 60%-os határt. 

A BME nyelvvizsga fő ismertetője, hogy szövegközpontú, és állandó feladattípusokkal dolgozik, ami azért is előnyös, mert egy-egy típust kellőképpen be lehet gyakorolni. A szótárhasználat itt is megengedett, szintén csak a tesztsorok esetében nem használható. 

Minden szinten találkozhatunk szövegalkotási, szövegértési és kiegészítős feladatokkal, a közép- és felsőfok követelményei szerint feleletválasztós tesztet is ki kell töltenünk. Középfokon – a kétnyelvű vizsga esetében – ezenkívül még egy szöveget idegen nyelvről magyarra kell fordítani, míg felsőfokon egy magyar szöveget foglalnak össze a vizsgázók idegen nyelven. A szóbeli vizsgarész itt is kiegészül a „magnóhallgatással”, de az ORIGO nyelvvizsgával ellentétben itt nem kérdésekre adunk választ, hanem jegyzetet kell készíteni az elhangzott szövegről, s az igaz-hamis állításokra kell felelni. 

A nyelvvizsgáról részletesebben itt olvashatnak: http://www.bmenyelvvizsga.bme.hu/

3. ECL Vizsgarendszer

A többi vizsgával összehasonlítva a legfontosabb különbség, hogy az ECL-en egyáltalán nincs nyelvtani feladat. Két levelet kell megírni és két szövegértési feladatot kell megoldani. Összesen 60%-os eredményt kell elérni, készségenként viszont elegendő 40%-ot teljesíteni. 

Fontos tudni, hogy a szövegértési feladatok nagyban különbözhetnek egymástól, szinte az összes típus előfordulhat. A „magnós feladatok” itt is nehezek, főként azért, mert itt még dialektusokat is hallhatunk (pl. skót munkás, osztrák favágó), és a szöveg játszódhat zajos környezetben is. 

Az ECL szóbeli része viszont talán a legegyszerűbb az összes közül. Vannak típustémák, amelyekből bármit kérdezhetnek, mint az utazás, egészség, kommunikáció. A vizsgázás párban történik, nem kérnek hosszas monológokat, arra kíváncsiak, hogy mennyire tudunk kommunikálni a partnerünkkel. Azoknak ajánlatos ezt a vizsgát választani, akik könnyen megértik az idegen nyelveket és nincs gondjuk a gyorsan megalkotott egyszerű mondatszerkezetekkel. 

A vizsgaközpont hivatalos oldala: http://ecl.hu/

Online tesztek

ECL vizsgához: http://ecl.hu/felkeszulest-segito-anyagok-tesztmintak/
BME vizsgához: http://www.bmenyelvvizsga.bme.hu/hu/letoltheto_feladatok/vizsga_elott
ORIGO vizsgához: http://www.onyc.hu/mintafeladatok

Többféle online vizsgafeladat érhető el az alábbi linken: http://www.bonusnyelviskola.hu/letoltheto-tesztek

Mire jó a nyelvvizsga?

A magyar nyelvvizsga követelményrendszere – bár ez már sok esetben javult – nem feltétlenül életszerű problémák köré épül fel. Valóban fontos eligazodnunk egy-egy utazással, közlekedéssel, vagy családdal kapcsolatos témakörben, de nem biztos, hogy ezek lesznek azok a dolgok, amelyeket napi szinten alkalmazunk. 

A valós nyelvtudás, és a kezünkben tartott bizonyítvány sajnos nem minden esetben találkozik. A nyelvvizsga arról ad bizonyságot, hogy a típusfeladatokat meg tudjuk oldani, és az egyes témakörökhöz tartozó szavakat megtanultuk, és valamelyest alkalmazni is tudjuk őket, de mégis érdemes küzdenünk a „papírért” is, hiszen:Hazánkban csak az kaphat diplomát, aki egy vagy két nyelvvizsgával rendelkezik.

• Némely főiskola, egyetem felvételi követelményeiben is szerepel a nyelvvizsga szükségessége. 
• Egy-egy állás betöltéséhez nyelvvizsga szükséges.
• Egyes állások betöltésénél plusz jövedelmet is jelenthet a meglévő nyelvvizsga a nyelvvizsgapótlék  miatt. 
• Vannak olyan munkakörök, amelyek betöltéséhez nem szükséges, de előnyt jelent a vizsga megléte. 
• A karrierépítésben is fontos szerepet játszik. 

És mindemellett személyiségünket is fejlesztheti:

• visszajelzést adhat a sokéves munkánkról, 
• egy kitűzött célként is jelen lehet, 
• sikerélményt adhat, 
• előnyökkel járhat. 

Tehát, ha mindent összevetünk,  levonhatjuk következtetésként, hogy érdemes nyelvvizsgát tennünk, hiszen kárunk semmiképpen nem keletkezik belőle, de azért tisztában kell lennünk azzal, hogy nem minden esetben fedi teljes mértékben a tényleges nyelvtudásunkat.