Nyilvánosak az OECD TALIS 2018-as felmérésének eredményei

Az Emmi és az Oktatási Hivatal közös sajtótájékoztatóján Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, elnök ismertette a Nemzetközi Tanítás és Tanulás Vizsgálat (TALIS) legfrissebb eredményeit.

alt


A TALIS az első olyan nagymintás nemzetközi vizsgálat, ami tanárok szemén keresztül vizsgálja a tanítás és a tanulás jellemzőit. A vizsgálat célcsoportja: tanárok és intézményvezetők. A mérésnek eddig három ciklusa volt, 2018-ban 48 oktatási rendszer tanárai és igazgatói válaszolták meg a kérdőíveket. A kitöltés önkéntes volt, Magyarországon összesen 3245 tanár és 182 intézményvezető vett részt benne. 

Leginkább Magyarországra vonatkozó eredményekből szemezgetett a sajtótájékoztatón Balázsi Ildikó és Vadász Csaba. A vizsgálat teljes eredménye elérhető eredeti nyelven, itt. 

Elmondták, hogy a felmérés alapján, Magyarországon a nők aránya 79 % a pedagógusok között, míg ez az arány az intézményvezetők között már csak 63 %. Európai összehasonlításban ez kicsit magasabb az átlagnál.  A tanárok átlagéletkora 47,6 év, míg a felmérésben részt vevő országok átlaga közel 44. Munkaidő tekintetében 39,1 órával hozzuk az átlagot, a legtöbbet Japánban, a legkevesebbet Argentínában dolgozzák a tanárok. OECD és EU országokkal összevetve is kevesebb idő megy el fegyelmezésre nálunk az órákon és az IKT eszközök tanórai használatában is az OECD országok átlaga fölött vagyunk. A tanítási módszereket mérő kérdésekre érkezett válaszokból az látszik, hogy legalább egy hetet kitevő projektmunkából és kiscsoportos feladatmegoldásból az OECD országok valamivel többet alkalmaznak átlagban, mint Magyarország, viszont a mindennapi élet vagy a munka világából való problémákra rámutató tanítási célok meghatározásában megelőzzük a többieket, valamint jellemző, hogy addig gyakoroltatunk egy-egy feladatot, amíg az osztályban mindenki meg nem érti azt – ebben is az OECD országok előtt járunk.

Összességében elmondható, hogy többségében nők dolgoznak tanárként, Magyarországon az OECD-átlagnál is magasabb az arányuk, a tanárok elöregedése, valamint a fiatalok pedagógus pályára vonzása az egész régióban probléma. Hazánkban a tanári pályaválasztást meghatározó tényezők alapján javult a tanári pálya, mint kiszámítható karrierlehetőség. A hazai tanárképzésben nőtt az IKT-eszközök tanítási célú használatának, a képességfejlesztésnek és a multikulturális környezetben való tanításnak a súlya, a magyar tanárok az OECD-átlagnál felkészültebbnek érzik magukat a vizsgált tanítási és készségfejlesztő gyakorlatok terén.