Online bántalmazás a magyar neten – kik az érintettek?

Alig 12 hónap alatt több mint 6000 alkalommal beszélgettek a magyarok bántalmazásról, csúfolásról vagy zaklatásról az online térben. Az internetes anonimitás teret ad az őszinte párbeszédnek az érintettek között, a téma iránti érzékenység azonban csökkenhet a kérdés népszerűsödésével. A SentiOne és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kutatásban vizsgálta, hányszor, hol és hogyan jelenik meg a magyar weben a bullying és a cyberbullying, azaz a bántalmazás témaköre.

A képen egy magányos, mobilja fölé görnyedő fiatal férfi látható.

2017 és 2018 októbere között több mint 6000 olyan említés jelent meg a publikus magyar neten, amelyben a kiközösítés, a csúfolás, a bullying, a bántalmazás és a zaklatás (kettő utóbbi iskolai kontextusban), mint kifejezés konkrétan előfordult – derült ki a SentiOne social listening nemzetközi cégcsoport és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kutatásából. A kulcsszó alapú felmérés a teljes magyar nyelvű, publikus internetes szférát, tehát blogposztokat, internetes fórumokat, cikkeket, valamint a Facebook, Instagram, YouTube és Twitter közösségimédia-oldalak nyilvános tartalmait vizsgálta. 

A kontextusra, azaz a téma körüli párbeszédre kiterjesztve az elemzést az említések száma több mint 61000-re ugrik. A tartalmak online megoszlása túlnyúlik a hagyományos weboldalakon: ebből a 61000-ből több mint 25 000 említés a Facebookon, 4000 pedig különböző fórumokon jelent meg, de a Twitter és az Instagram is szerepet kapott. A témában legtöbbször publikáló források top10-es listáját a Facebook vezeti, melyet a 444.hu, a 888.hu a hvg.hu és a gyakorikerdesek.hu követ. Utóbbi felület szabad, anonim teret biztosít a személyes fájdalmak, élmények megosztására a bántalmazás kapcsán, mellyel csak az elmúlt 12 hónapban közel 3000 alkalommal éltek a hazai érintettek.

A magyar nyelvű Twitter kapcsolódó tartalmait népszerűség szerint szűrve a legnagyobb becsült elérést generáló bejegyzések a tanári zaklatás és az UNICEF kontextusában jelentek meg. Emellett feltűnt A Megszégyenítés kora - ANTIFACES című videó is, ami a bullying témájára reflektáló vloggerek és YouTuberek hiteltelenségét és káros hatását hangsúlyozza.

“Mivel a megosztás vágya által hajtott közösségi média szereti és validálja a virális tartalmakat, a rémhírek és kattintásvadász tartalmak gigantikus networkjébe a bántalmazás, kiközösítés témája is bekerül. A szenzációhajhász cikkek sajnos tompítják a téma iránti érzékenységet” – mondta el Vida Eszter, a SentiOne PR és kommunikációs vezetője. 

A SentiOne 30 európai, köztük angol nyelven is futtatott szövegelemzésének adatai alapján a cyberbully(ing) kifejezés csak az elmúlt 12 hónapban több mint 70 000 alkalommal jelent meg a worldwide weben. Az amerikai Cyberbullying Kutatóközpont adatai szerint az Egyesült Államokban a 11-19 éves korosztály 26,3 százaléka van kitéve internetes zaklatásnak minden iskolaévben, 2015 és 2017 között pedig 18,8 százalékról 34 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább egyszer váltak már zaklatás áldozatává. Bár a magyarországi érintettek számáról egyelőre nincs pontos adat, a témában született kommentek, posztok és cikkek mennyisége alapján jól látszik a hazai szféra érintettsége a témában. Mivel a cyberbullying jelensége a METU hallgatóinak korosztályában is megjelenik, az egyetem saját kampányaiban is arra fókuszál, hogy a hallgatók sokszínűségét, mint a fejlődés és tanulás egyik kulcsfontosságú elemét jelentesse meg.
 

Kapcsolódó tartalmak

Az antibullying programok szerepe az oktatásban

Egy kislányt verbálisan bántalmazó gyerekcsapat látható a képen.

Cikizés, rosszindulatú pletykák, kiközösítés, érzelmi és fizikai agresszió. Ezen kifejezések mind a bullying gyűjtőszó alá tartoznak. Napjainkban az említett jelenségek egyre gyakrabban jelentkeznek az iskolai közösségekben is; kezelésük sajnos még nem teljesen kiforrott, de léteznek már bevált antibullying programok hazánkban is.

Beszélgess a bullying-ról! Ezek a videók segíthetnek benne

A bullying a diákok között zajló bántalmazás gyűjtőszava. A gyerekek egymás között piszkálódásnak, csúfolódásnak, szívatásnak hívják, a felnőttek zsarnokoskodásként, terrorizálásként és megalázásként utalnak rá. Pedagógusként a megelőzésben és a beavatkozásban egyaránt fontos szerepünk van.

Hatékonyan az iskolai bullying ellen – Workshop beszámoló

A kortárs bántalmazás (bullying) jelensége nagyon aktuális téma Magyarországon is. A média sorra tudósít olyan kamaszokról, akiket a bullying áldozatainak tekinthetünk. A legutóbbi esemény, ami megrázta a társadalmat, az volt, hogy egy 15 éves lány öngyilkos lett, mert társai kiközösítették. Ehhez hasonló, talán kevésbé súlyos esetek nap, mint nap jelen vannak az iskolai közösségekben. A szakszerű beavatkozás megfontoltságot és szakértelmet kíván, aminek elsajátítására kínál lehetőséget a „bullyingtól a bűnözésig” workshop.

Öcsi, pápaszem, létra – bullying egy szóval

A diákok közötti bántalmazás (gyűjtőnéven: bullying) egyik minősített esete, amikor valakit a társai – mondjuk valamely előnytelen testi tulajdonsága miatt – gúnynévvel illetnek, vagy éppen egy, addig csak a családi körben használt becenevet próbálják nevetség tárgyává tenni. De hogyan védekezhet a diák, mit tehet a pedagógus, illetve a szülő e nagyon is általános jelenség ellen?

„Benne vagy?” – Bullying konferencia beszámoló

A színházi nevelés több mint 25 éve kezdett kibontakozni Magyarországon, de még a mai napig sok iskolában ismeretlen a módszer és az abban rejlő lehetőségek. A drámás eszközök alkalmazása többféle felmerülő probléma kezelésében nyújthat segítséget. A Bullying – Színházi nevelés – Kutatás című konferencián a drámás eszközök iskolai agresszió elleni hatását ismertették a kutatók, valamint bemutatkozhattak a témához kapcsolódó jó gyakorlatok, hasznos projektek is.